Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-03-21 / 12. szám

Utánna Benedek József II. éves pn. sza­valta hatalmas organummal és nagy hatással a „Talpra magyar"-t és végül a „Szózat" el­éneklésével véget ért az emlékünnepély. A színházban. A városi színház falai között az idén is fényesen zajlott le a nemzeti ünnep, me­lyet a ref. főiskola lelkes ifjúsága rendezett. Már napokkal az ünnepély előtt az összes jegyek el lettek adva és a rendezőség kény­telen volt az emeleti erkélyen számos pót­széket beállítani. Az ünnepély esti 7 órakor vette kez­detét. melynek műsorát a főiskola zenekara nyitotta meg „Magyar Ábránd" zenemüvei, Qály Zoltán mesteries vezetése alatt. Ezután Benedek József II. éves pn. nagy hatást keltett „Talpra magyar" szavalatával, mely után a főiskolai énekkar kitűnő össz­hangban énekelte el a „Fohász" cimü dalt Qáty Zoltán vezetése alatt. Alig hangzott el az énekkar által pre­cízül előadott énekszám, következett az est fénypontja „II. Rákóci Ferenc fogsága" tör­ténelmi dráma előadása. A címszerepet tíi­deqh János, műkedvelőknél ritkán tapasztalt helyes felfogással mutatta be. Hálás és ro­konszenves szerephez jutott Benedek József Lehmann alakításával. Átérzett játéka és a szerephez alkalmas organuma minden jele­netében érvényesült. Berzsenyi szerepét Fa­lussy József helyesen fogta fel, de nem elég erélyesen. Igen humoros volt bümegh István a páter szerepében. A kisebb férfi szerepek­ben Balogh Imre, 8áry Imre, Horváth Zol­tán, Cseresnyés Sándor, Szabó Imre, Vargha Imre és Ress Kálmán megálltak helyüket és az előadás összjátékát biztosították. A női szereplők közül, kiket talán első sorban kellett volna említenünk, kivált Weisz Renée, ki Zrínyi Ilona szerepét nagy tudás­sal játszta. Ugyancsak ezt mondhatjuk Oaál Ilonkáról, ki Amália szerepét műkedvelőknél ritkán tapasztalható biztonsággal és rutinnal játszta. Az előadás rendezése kifogástalan volt és a szereplők méltán kiérdemélték azon tüntető tapsokat, melyekkel őket a közönség ugy nyilt szinen valamint a felvonások vé­gén illettek. Az ünnepély után a közönség nagy része a Griff szálló nagytermébe vonult ahol az ifjúság rögtön tánchoz fogott. Ritka jó­kedvvel kezdték, mely hangulat csak fokozó­dott szünóra után. Az első négyest 60 pár táncolta. A táncmulatság hajnali 6 órakor ért véget. Az ünnepély fényes sikerében dr. Ka­pnssy Lucián tanár, a képzőtársulat elnöké­nek nagy része van, ki a színielőadást vala­mint az egész ünnepet rendezte. Az állami tanítóképzőben. A nagy és kiváló közönség a ki hétfőn, március 15-én a tanitóképző-intézet ünnepé­lyen jelen volt, az örömmel konstatálta azt az igazságot, hogy a hétfői ünnepély a leg­sikerültebbek egyike volt. A jó hir amely a helybeli tanitóképző-intézet teremtett meg, vonzott magához annyi népet. Már délután fél háromkor tömegesen kezdett gyülekezni a nagy közönség. Három órakor a szépen diszitett terem már tele. volt s aztán megérkezvén nagyságos Pethes Já­nos a tanitóképző-intézet igazgatója kedves nejével, utánuk az egész tanártestület. A műsort a „Himnusz" az ifjúság zene­és énekkara Németh Pál tanítójelölt vezeté­sével nyitotta meg, a mit a közönség meleg tapssal jutalmazott meg. Móra László IV. é. n. felolvasásával meleg szavakban ecsetelte a nap jelentőségét és élénken tapsolták meg a jelenlevők. A harmadik szám a „Nemzeti dal" volt. Szavalta Darab Lajos I. é. n. „Kuruc dal­egyveleg" előadta az ifjúság zene- és ének­kara s tetszését megnyerte a közönségnek. „Kiszáradt fenyő" és „Kuruc bordal" finom és kellemes tenor hangon énekelte Kecskés III. é. n., énekére a hallgatók nagy éljenzéssel válaszoltak. Utánna következett Barsi Lajos III. é. n. „Mi a haza" cimü szép szavalata. „Taka­rodót és Hunyadi indulót" Gyémánt Miklós országhirü zenetanár vezetésével az ifjúság énekkara énekelte, mellyel nagy sikert ara­tott és a közönség nem késett megjutalmazni az előadókat. Egy kis szünet után következett „Rá­kóci zászlója (zenés szavalat) szavalta Béri Sándor IV. é. n., zongorán kisérte Kovács Ferenc, hegedűn Kiss Árpád, csellón Réh Elemér, harmóniumon Gerencsér István IV. éves növendékek. Talán ez volt a súlypont a műsorban. Ugy a szavalat mint a zene az ügyes előadókra volt bízva. A szereplők a legnagyobb sikert aratták és a közönség ré széről hosszú és viharos taps kisérte. Az ifjúság zenekara a „Magyar indu­lóval" -val befejezte a változatos műsort és délután 5 órakor a közönség eltávozott, ma­gával vitte a legédesebb emiekeket. Hazafias ünnepélyt rendezett még az izr. polgári fiúiskola, ahol az ünnepi beszé­det Schor Ármin igazgató tartotta, ugyszinte a Perutz-gyári önképző kör, ahol dr. Körös Endre tartott ünnepi beszédet. KARCZOLA T a mult JzLÓ-t^cőIL. Ünnepi hangulat az egész vonalon. Március idusát ünnepelte meg városunk ap­raja nagyja. Alig volt városunkban intéz­mény, kör, egylet és tanintézet, mely ki nem vette volna részét a szabadság hajna­lának ünnepéből. Évről-évre több és több ünnepély lefolyásáról tanúskodik városunk úgyannyira, hogy a heti krónikásnak árgus szemének kellene lenni és a fizikai törvény ama megdönthetlen tézisét kellene megcá­folni, hogy az ember egyszerre csak egy helyen lehet, hogy minden egyes ünnepély­ről hűségesen beszámolhasson a krónikának. Szükségtelen talán felemlítenem, hogy ezen ünnepélyek között vezérhelyen mint minden évben a főiskola szerepel. A főis­kola ifjúsága ezt a vezérszerepet fenntartja magának még anno dazummal óta és ebbeli nesztorságából nem enged egy jottányit sem. De maga az ünneplő közönség tuda­tában is meg van ezen hagyományos szo­kás és bár minden egyes más ünnepélynek meg van a maga saját ünneplő közönsége, de végeredményében mégis csak a főiskola ünnepélyéhez koncentrálódik és csatlakozik. De hisz ez teljesen okadatolva van. A főiskola emlékünnepélye este veszi kezdetét a színházban amidőn már a többi körök és egyesületekben az ünnepély lezajlott és igy alkalma van mindenkinek, még azoknak is kik más ünnepélyen is lerótták kötelessé­güket ezen az ünnepélyen is részt venni, inely ünnepi műsor tekintetében magának első helyet vindikál. De ennek az ünnepélynek van még egy más specialitása mellyel a többi ünne­pélyek nem rendelkeznek és ez a döntő kö­rülmény, mely ezen ünnepélynek nagyszámú látogatottságot biztosit. Ez a specialitás pe­dig a tulajdonképeni ünnepi műsor után következik és amely a Griff szálló nagyter­mében játszódik le, mely műsor teremti meg a nagy látogatottság helyzetét. A Griff teremben a műsor társasva-­csorával veszi kezdetét és folytatódik tánc­cal. Ezen műsornak is meg a saját speci­álitása. E^en a társasvacsorán és táncmu­latságon lesznek ugyanis a süldő leányok bemutatva. Ezeknek a csinos kis leányoknak ez a farsangi mulatságuk és erre az Ünne­pélyre ugy várnak, mint az izraeliták a Messiásra. Már sok ilyen március idusán megtar­tott bakfis mulatságon vettem részt, de ilyen választékban és ily tömegben még mm je­lentkezett a jövendőbeli leánynemzedék. Fő leg nagyban volt képviselve a vidéki forga­lom és ezen körülmény tette annyira né­pessé ezen táncmulatságot melyre igazán el lehet mondani, hogy „igy még nem jött ki " De nemcsak a népességre lehet azt elmondani, hanem a táncra magára is. Any­nyit összetáncolni emberemlékezet óta nem tapasztaltunk. A cigány alig győzött a „hogy volt" okra reagálni. Órák hosszáig jártak egy táncot, ugy hogy a cigányprímásnak kihullott a kezéből a vonó a többi liangá­szok pedig kidűltek. De ez még hagyján 1 Hajnali 6 órát ütött az óra és még csak akkor akartak igazán elkezdeni táncolni. Hja ! a fiatal kor és még hozzá az, hogy egyszer esik esz­tendőbe március 15 íki táncmulatság, ezt azután ki is használták amúgy Isten iga­zában. Több helyen is tartottak hazafias ün­nepélyt, de csak hazafias jellegel és nem táncjeleggel egybekötve és ugy ezek az ün­nepélyek magasabb színvonalon állnak sem­hogy a heti krónikában tegyünk róluk em­lítést. Ezekről szóljon' a riporter 1 Frici. Az hírlik ... Az hirlik, hogy Pápa városa múltjából nagy ür maradt hátra. Az hirlik, hogy Pápa városa tisztuji­tásánál kevés újítás lesz. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnknél csak a józan ész diktál. AZ hirlik, hogy a polgármester egy francia vágást tervez. Az hirlik, hogy a rendőrök sorsát még a bolti őrök sem irigyelik. Az hirlik, hogy az estéli korzót utóbbi időben korán lejárják. Az hirlik. hogy a főiskola hazafias táneestélyén frislingek lettek bemutatva. Az hirlik, hogy a főiskola hazafias szinielőadásán egy szereplőt leparókáztak. Az hirlik, hogy Pápán egy grófi alkal­mazott csak akkor tud jól mulatni, ha az asztalra „muszáj felállni" Az hirlik, hogy a helybeli esperes plé­bánosnak a vidéken fiók-telepe van. Az hirlik hogy Pápán több városi kép­viselő csak akkor fogja fel liivatottságának nagyságát, ha tisztújítás van. Az hirlik, hogy Pápán sok városi kép­viselő a tisztujitásból kifolyólag nyíltan ígér és titkon szavaz. Az hírlik, hogy Pápán egy társaskocsi­tulajdonos „állj" szavára mindig „áll." Az hirlik, hogy a kaszárnyaközi kis­asszony háború esetén mozgósittatja magát — de csak Boszniába. Az hirlik, hogy a Játszóteret leszeine­tezték. Az hirlik, hogy József napján sok üd­vözlő ember „megtelt." Az hirlik, hogy Pápán „kicsit' 1' csak az ovodában lehet kapni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer kesztőjét a délelőtti órákban ritkaságnak tartják. w^ffia ffí®"® auisnh '.iHVUknj^ •pfec ;>!h. wLr. irifi W ivSomJ «*icsfaa mm — Személyi hir. Hunkár Dénes vár­megyénk főispánja tegnap délután váro­sunkba érkezett és elnökölni fog a mai na­pon megtartandó tenyészbika állatvásár dí­jazásánál. — Huszárezredünk köréből. Fro­reich Szabó Ernő ezredes, ezredparancsnok, Hauer Alajos százados, osztályparancsnok és Koller Ödön százados, törzstisztjelölt a mult hét folyamán a Pécsett és Székesfe­hérvárott tartott hadijátékban részt vettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom