Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.
1909-03-07 / 10. szám
Erős, egészséges, életképes gyermekek mellett, mindinkább szaporo dik azoknak a száma, kik szegény ség, árvaság, gyámolatlanság, könynyelmiiség, bün, iszákosság és más, többnyire kivülről ható mostoha viszonyok folytán részint elpusztulnak, részint elzüílenek s ennek folytán vagy elvesznek a társadalom szániára vagy fekélyként élősködnek rajta. Ki segítsen e kis ártatlanokon 1 A magyar állam, tudatában an nak a nagy felelősségnek, mely reá a jóléti közigazgatás eme fontos re rén hárul, — rendkívül erőfeszítése ket tesz, hogy legalább a lelönczeket s a teljesen elárvult gyermekeket megmentse. Az állami gyermekmen helyekben 27 000 gyermek nyer ál landó vagy időleges elhelyezést; amelyeket az állam rövid pár év alatt ad vissza az életnek, a hazának és a társadalomnak. Megakadályozza ily módon egy óriási proletariátus keletkezését és közvetve számottevő mó don emeli egész néprétegeknek standard of 'ifejét De a lelencek és a teljesen árvák egyrészétiek fölkarolásával csak egyik sebe heged be a gyermekvé deiem nagy ügyének. Sok más sebtől vérzik az. A gyermek gyenge, beteg, nyo morék, fázik, éhezik, testi vagy lelki fogyatkozásban szenved, vak, siket néma, neveletlen, züllött, lakása, tan szere nincs, jogsegélyre szorul, kényszerkivándorlás előtt áll. — Hallgatnod kell, ha belehalsz is, hogy senkise sejthesse azt a borzasztó kint, mely e pillanatban lelkedet marezangolja. A grófné, valóban, borzasztóan szenvedett. Halálsápadtsága, kidőlt szemei, ösz szeszoritott ajkai elárulták keble viharzását, de a grófon kívül senkinek se tűnt fel néma kétségbeesése. A vendégek Össze vissza, zajosan beszélgettek. Csak a gróf és a grófné nézték egymást merően, hallgatagon, míg végre a nő elfordította tekintetét. Valami hideg, halálos érzés vett erőt rajta, mintha a megfulladásig szorongatnák a torkát. Vére nem keringett rendesen, kezei, lábai elzsibbadtak, a feje fájt. mintha vaspántok közé szorították volna. Tekintete elhomályosult és mintegy álomban látta aranyos fürtü leánykáit a park fövenyén szaladgálni. Majd révetegen nézte asztaltársait, mostoha fiait, azok szép feleségeit, kik a hír hallatára egészen meg voltak zavarodva és a többi vendéget, akiknek arcán az izgalom és részvét keveréke tükröződött vissza. Azután nem látott már abbói semmit, ami körülötte történik, csak bensejében kiáltotta egy kétségbeesett, szivettépő hang: „André. André I" Szünet nélkül, vég nélkül zokogott és jajdult fel bensejében, mig márványfehér, jéghideg arcza mitsem sejtetett. Környeze tét oly távol érezte magától, hogy egy pil anatig azt hitte, hogy eszméleten kivül van. frs mégis mindenben gépiesen utánozta a Ennyi mindenféle bajjal szemben az államhatalom önmagában csaknem tehetetlen és nem nélkülözheti az egész érdekeltségnek, a társadalom nak k agy szabású segítségét, illetőleg önálló akcióját. Az Országos Qyermekvédő Liga azzal a kéréssel fordul Pápa város intelligens közönségéhez, hogy nyújtson neki segédkezet az egész ország ban társadalmi uton leendő egyöntetű, organikus és céltudatos szervezésében. Nem lehet e cikk keretében fel adatunk, hogy a Liga törekvéseit és eszközeit ismertessük, csak annyit említünk meg, hogy az Országos Gyermekvédő Ligának eléggé nem méltányolható es következményeiben hazánk egész jövendő fejlődésére nagy horderejű működése egy oly országos alap létesítését célozza, amelynek jövedelmeiből „a társadalmi gyermekvédelem összes anyagi szükségletei fedezhetők legyenek". Minthogy pedig eme végcélnak a szolgálata a gyermekvédelem öszszes ágazatait felöleli : a Liga befő lyó jövedelmeinek egy tetemes részével s összes kamatjövedelmeivel már mostan támogat minden olyan intézményt, mely a gyermekvédelmet bárminő kis közületben előmozdítani alkalmas. Városunknak tehát feltétlenül ki kell vennie részét az országos társa dal mi akcióból. Kormányunk is teljesen felismerte és honorálta a Ligának a preventív gyermekvédelem szempontjából általános emberbaráti és pár exelence állami érdeklő hivatását és működését, mert a gyermekvédelem országos ügyének feje, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter i?ndittatva érezte magát a legmesszebbmenő támogatásával biztosítani a Liga központi vezetőségét. Akinek szive van, az meghallja az apátlan, az anyátlan, a mostoha viszonyok közt sínylődő, a kényszer kivándorlás előtt álló, a gyógyulást remélő, a megjavítható, — szóval a magyar társadalom számára megmenthető gyermekek ártatlan ajkáról feléje hangzó segélykiáltást. Nők és férfiak közt, polgárok, nemesek és arisztokraták között nem ismer külómbségeta hazai gyermek védelem magasztos ügye. Honfiakra és honleányokra van szükség. Sorakozzunk ! Évi közgyűlések, A Kaszinó közgyűlése. A pápai Kaszinó mult vasárnap délután 3 órakor a tagok élénk részvétele mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését. Sült József kir. tanácsos elnök üdvözölve a megjelenteket az ülést megnyitja, a jkv. vezetésére Hermann Pál titkárt, annak hitelesítésére Barthalos István és Jákói Géza tagokat kéri fel. Elnöki megnyitójában bejelenti, hogy a Kaszinó Esterházy Pál grófot esküvője alkalmával táviratilag üdvözölte és városunkba való érkezésekor a grófi párnál küldöttségimm E többieket. Befejezte az étkezést, cseresznyét és néhány darab süteményt szedett a tá ny érj ára, megivott egy félpohár sherryt, megmosta és megtörülte a kezét és szomszédjava] kivezettette magát. Elmondhatta volna magáról : Halott vagyok és mégis járok ! A szalonban felhörpintett egy kis csé s/.e fekete kávét és gyorsan a kerti verandára sietett. Érezte, hogy levegőre van szüksége. A gróf követte. Gyöngéden karonfogta és mialatt mint a beteget támogatta, lefelé vezette a lépcsőn. Lassan haladtak a pázsitos uton. A grófné csak nehezen vonszolta magát, de férjének erős karja szilárdan támogatta. —• Nem bírom tovább ! Nem birom ! — így susogott a grófné. Tudta, hogy e szavakkal elárulja magát, de tágítani kellett a szivén, meg kellett nyilatkozni, ha mindjárt a férje előtt is. A haldoklók, ulolsó pillanataikban nem rettennek vissza a legborzasztóbb vallomásoktól se. — Nem birom tovább ! -- folyton ezt ismételgette, elhaló hangon. Bátorság ! Csak még egy pillanatra ! Elég erős voltál becsületünket a világ előtt megmenteni. Egyedül téged ért a csapás, te elég erős voltál azt rólam elhárítani . . . köszönöm és sajnállak . . . igen sajnálak . . . mert tudom, hogy borzasztóan szenvedsz. — Ugy van . . . borzasztón. De esküszöm neked, André nem volt a szeretőm ! — Hiszem ; de szeretted és pj.js szeretett téged ugy, mint az ő korában szeretni szokás. 2n huszonöt esztendővel idősebb vagyok 1 Azt a boldogságot, amit te nyújtasz nekem, én nem nyujhatom neked. És ugyan ki parancsolhat a szívnek, ha gyökerén szerelem fakad? t , , A nő hálásan emelte föl szemeit férjére és könyei árja patakokban ömlött ... . — Milyen jó vagy ! ... ,i t ) — Törüld le könyeidet \ Elárulhatnának ! Menj a szobádba ; vendégeink előtt majd kimentelek, hogy gyengélkedel . . . meghűltél ... Ui A A szoba ajtajáig kisérte, — ott bebocsátotta. Távozóban még hallotta, hogy a reteszt betolja, az ágyra dobja magát, arcát a párnák közé rejti és zokogva, kétségbeesetten kiáltja: „André! André ! André .1" így sírta, zokogta vissza szerelmes vőlegényét, akinek odaadta a lelkét, de megtagadta a testét ... azt a szegény, kicsi, törékeny testet, mely most ugy vonaglott az iszonyú kinok alatt. A gróf részvéte erősebb volt, mint férfi büszkesége. Szemeiben áruló könyek csillogtak, . . . még ott ragyogták, mikor a társasághoz visszatért. '.. Schwach Mór cipőraktára Pápa, ICossufh Lajos-utca 2á sz. (a Párisi Nagy Áruházzal szemben), hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipö után nemcsak divatos, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg lábakra (oHöpad-munka) kiváló gond lesz fordítva. Vadaszoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadász csízmáit és cipőit. Ugyanitt saját készifésü raktári cipők kaphatók.
