Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-03-07 / 10. szám

2QE2C. é-^foX^raxn.­Pápa, 1909. xxxá,nrc±axs 7_ ÍO. S£3á,XÉL KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Rgész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ: FQftfe&irsss: Fai-av-ss, HlílDETESEK os NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L A Ft P4 I N könyvkereskedésében. Közjövedelmi források. Igen üdvös és célszerű eszmét pendít meg városunk főjegyzője, mely üdvös eszme közjövedelmünk szapo­rítását célozza, és ezen körülmény teszi kötelességünkké, hogy ezt ve­zérhelyen közöljük. Városunk főjegyzője ugyanis ez érdemben a városi tanácshoz egy be­adványt intézett, melyet mint már említettünk közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében a következőkben közöljük : Az ipari és gazdasági munkás viszonyok a közel múltban annyira változtak, hogy ennek drágasága kö vetkeztében a termelt áruk értéke is meghatványozódott. Ezeknek egy­másra való hatása pedig az ipari és kereskedelmi pangást eredményezte. Láttuk a múlt évben az épitő ipart stagnálni, alig 2 — 3 ház épült, noha a lakás-viszonyok mais miserábilisak. Senkinek sem jut eszébe az épitke zés, mert ugy az anyag, mint a munka oly magas, hogy éppen nem áll arány­ban az elérhető jövödelemmel. Már pedig maga az épitő ipar hanyatlásának megakadályozása oly fontos, hogy érte áldozatok mellett is kötelességünk mindent meg tenni. Mert az épitő ipar virágzása az ösz szes ipar-nemekre és a kereskede­lemre is rendkívül üdvös hatással van. De ennek felvirágoztatására mit tehetünk ? Módunkban áll talán a munkabéreket leszállítani, vagy az anyag árt ? A vagy olcsó tőkét nyújt hatunk ezen iparághoz ? Az első és utolsó kelléket módunkban nem áll nyújtani, azonban a közbülsőt igen. Már pedig ha az építési anyag egyik fontos részét a téglát és zsin­delyt jutányosán adhatjuk, akkor egy lépést tettünk az épitő ipar fellendi­sére. Most már az a kérdés, hogyan lehetne olcsóbbá tenui. Erre a tervem a következő : Pápa városának van igen szép j agyag bányája a Bárócz hegyen, melyből minta téglák és cserepek is lettek égetve, ha a város ezen tele­pen egy téglagyárat állitatna fel, be a varosig az országúton egy keskeny vágányu benzin motoros vonat léte­sítésével, ugy a tégla és cserép-zsin dely árát már mérsékeltebben tud­nánk adni. De a mi mérsékeltebbé tehetné az, hogy a telepen felállítandó gőz­gépeket a város területéről összesze­dett szeméttel füthetnénk. Ezen sze­métégetéssel egyfelől talajunk fertő­zését óvnánk meg, másfelől pedig vele hajtóerőt érnénk el. Hogy mennyire volna rentábilis tervem azt itt még nem részletezem, de annyit már előre bocsátok, hogy ha Miskolcz városa a szemétégetéssel nyeri a vágóhídja összes gépeihez a hajtó erőt, különösen a jéggyárát ez­zel tartja működésbe,. ugy a szén megtakarítás már tetemes jövödeluiet biztosit. Tudjuk azt, hogy a széubá­nyák kartellban vannak s a szén árat már is annyira felemelték, hogy gon­dolkodóba jönnek a gyár vállalatok, hogy gőzüzemre berendezett gyáraikat ne cseréljék e ki ? L'isél motorokra vagyis nyers olajhasználatra ne tér­jenek-e át ? Mielőtt Pápa városa a vágóhid kérdését végleges megoldás elé vinné, azonnal intézkedést kérnék arra, hogy szemétégetéssel nem lehetne e a gé­peket hajtani ? Kiküldendőtiek tartom TÁKCZA. AZ AUTOMOBILVERSENY. A kastélyban lázas izgatottság uralko­dott. A vendégek kizárólag csak az auto­mobilversenynyel foglalkoztak. E divatos tornajátékok nagy, fekete szemüveges, barna bőrkabátos győzői, a nők képzeletében, minden nagy tettre képes hősökké növeked­tek. A férfierő és bátorság mindenkoron leigázta és fogva tartotta a női szivet, mely szerelmével áldozott a hősiességnek. Ha a férfi őrült lovaglásban, vagy a pokoli lár­mával tovarobogó, ördöngös gépkocsin -teszi koczkára életét, a nő mindig ugy képjeli, hogy e hőstetteket mindig csak az ő szerel­méért, csókjáért, mosolyáért, reménytnyujtó Ígéretéért vitte véghez. „Áldozd fel az éle­tedet érettem és én a tied leszek", — ez a nő örökös, logikanélküli, szentimentális gondolata. Ebben gyökerezik az örök sze­relem mély regényessége. Az asztaltársaság is erről a kérdésről vitatkozott és Eideck gróf, a kastély ura, esipős gunynyal védelmezte ezt az elvet a nőkkel szemben. A gróf tiszt volt és most körülbelül ötvenéves lehetett. Termete ma­gas, válla széles volt és bár egyenesen hátrafésült, tömör haja már erősen fehére­det t, <*szemeiben az ifjúság tüze lobogott. Első házasságából két felnőtt fia ma­radt ugyan, de ez nem gátolta, hogy a mostani fiatal, szép grófnét az oltárhoz-és onnan a kastélyába vezesse. Ez a második házasság korántse zavarta a család békéjét. Most is együtt voltak a család összes J^gjai a szép Eideck grófnő gazdagon^teritett asz tálánál. Az első házasságból'sz-áwnazüÜ-két íiatal gróf már szintén nős volt, a második házasságot pétiig két bájos — 6 és 7 éves — leánykával áldotta meg az ég. A'többi ven­dég a közeli fürdőhelyről jött látogatóba. Valamennyien a legnagyobb izgatottsággal tárgyalták a .nagy napi eseményt, a Páris és Marseille között lefolyó automobilversenyt. Óráról órára érkeztek a távirati jelentések a verseny állásáról és minden sürgöny csak egy nevet dicsőitett : Vernon vezet : Fontai­nebleau. Sems és dijonban mindig előljárt; győzelme kétségtelen. Vernon a család ba­rátja és kitűnő sportsraan volt. Az utolsó sürgöny, mely ebédközben érkezett, azt je­lentette, hogy Vernon mindinkább megelőzi versenytársait, kik a fehér országúton őrül­ten vágtatnak utána. — Milyen boldog lenne az a Vernon, ha tudná, hány női sziv dobog érte han­gosabban, csak a mi asztalunknál is, — mondta mosolyogva a gróf. — Ne tiltakoz­zanak, hölgyeim, tudom, hogy lelkükben mind a mi kedves barátunkra gondolnak, aki izzadva, porosan, körülbelül ugy fosthfj. ^ Achi lles yérlppfift csataszekeré n . . . — Nem is tiltakozunk, — válaszolta könynyedén a grófné. — De én nem bá­mulattal, inkább aggodalommal kisérem vakmerőségét. Reszketek a baleset gondo­FÉRFI-, FIU- ÉS GYERMEKRUHAK, FELÖLTÖK ES GALLÉROKBÓL tavaszi újdonságok óriási választókban ALTMANN BERNÁT „ANGOL DIVAT"-áruliázában szerezhetők be Pápa, Kossuth Lajos utca Külöiilegea gyeirmekruliákbaii egj'vdiili raktár ! )ln>4's/ics N/;s[i;is ! \aüy választék alkalmi ruliAkbau !

Next

/
Oldalképek
Tartalom