Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-10-10 / 41. szám

de a kellő pártfogásában részesili. Közönségünk nemcsak az uj darabok, hanem a reprizek iránt kellő érdeklődést tanusit és ezt beigazolta azáltal, hogy dacára a hét folyamán csak két uj darab lett bemutatva, az egész héten hanem is zsúfolt, de szép házak előtt folytak le az előadások, amit főleg annak tudunk be, hogy az előadott repriz és régi darabok preciz összevágó sőt mondhatni mintaszerű előadásban lesznek lejátsztva. Ezek a preciz és összevágó előadások erősségei a társulatnak, és ebben látjuk is mi az őszi szezonnak fényes sikerét. Heti referádánkat adjuk a következőkben : Szombaton egy kaposvári kollegánk első szerzeményét „A somogyi parasztok" cimü népszínmű került nálunk szinre. Az újdonság nagy és diszes közönséget vonzott a színházba. A darab eltekintve a beleszúrt néhány népdaltól, melyek az egyes jelenések élénkítésére vannak szánva, nemfelel meg a népszínmű követelményeinek. Túlságosan siralmas, egyes jelenetek nagyon terjengősek. A végső kibontakozása a darabnak morális szempontból szinte visszataszító. De bár mint színdarab sok kifogás alá eshetik e mű, azt a célját, a szerző amiért tulajdonképen irta a darabját, hogy t. i. a kivándorlás átkos és végtelen szomorú következményeit tárja fel a közönség előtt, azt a célját mondhatni teljes mértékben elérte. Sok helyen megdöbbentően festi a meztelen valóságot. Ennek köszönheti, hogy a darabot a közönség jól fogadta és másnap vasárnap is zsúfolt ház nézte végig. Színészeink tehetségük javát vitték bele alakításaikba. A főbb szerepeket Verő Janka, Kovács és Déri játszották. Igen helyesek voltak Ladányi Mariska és Kis Cecil a hátrahagyott menyecskék szerepében. Böszörményi egy dalával szép hangját érvényesítette. Bátori kis szerepében is mint korcsmáros némi de rültséget keltett ebben az émelygős millieu ben. Kisebb szerepeikben még Gyárfás, Ivánfy és Vámos Gizi említésre méltók. Vasárnap délután a szép zenéjü operette „Az erdészleány" került szinre. A nézőtér annyira megtelt, hogy ha kétszer oly nagy lett volna a színház, akkor sem fért volna el a színházba vágyó közönség. Kitűnő előadásban ment az operette és a közönség tomboló tapsukkal jutalmazta a szereplőket, elsősorban Bihari Erzsikét, ki ez alkalommal is elemében volt és a közönség valósággal tüntetett mellette. A többi szereplők Paxy Margit, Ivánfi, Bátori, Ladányi Mariska osztozkodtak az elösmerésben. Este másodszor „A somogyi parasztok" ment táblás ház előtt. Az előadás a premier előadás méltó keretében játszódott le. Hétfőn zónaelőadásban élveztük a szép melodiáju operettet „A szerencse malac"-ot. Szép "közönség nézte végig az előadást és a közönség nem fukarkodott a szereplőkkel szemben az elösmerések és tapsok megnyilvánitásában. Az előadás, a régi szereposztásban ment. Kedden premierünk volt „Az iglói diákok" diáktörténet előadásával. Egy bájos dolog. Szándékosan használjuk ezt a kifejezést, mert operettnek nem operett. Olyan diáktörténet még pedig a legegyszerűbbekből. Meséje alig van. Két diák szerelme egy tanár kisasszony iránt. Ez van benne elmondva, hanem végtelen bájosan van elmondva. Csupa fény, derű, aranyos fiatalság, édes reminiscentia száll, terjeng a színpadról a közönség felé. A zsúfolt ház sürü és őszinte tapssal honorálta a darab változa- i tosan élénk és vidámabbnál vidámabb jele-' ' néseit, melyek között talán egyik-másik túlzásba is megy a („Sedes" felvonás) de ' egyik sem bántó. A zeneszámok hangula- ] tosak és hatásosak, egyik másikat 3—4 szer is megkellett újrázni. Jól eső örömmel konstatáljuk a darab sikerét, mely bár nem ' lesz úgynevezett sláger, de hisszük hogy még sok előadást fog megérni. Egypár igen jó és kedves alakítást láttunk elsősorban. A darabnak egyedüli női szereplője Bihari Erzsike volt, ki természeti és ki>z\etlen játékával valósággal elbájolta a közönséget. Nagy hatást ért el Gyárfás néhány szívre, ható dalaival, ugyszinte Ivánfy is. Közderültséget keltett Bátori a korcsmáros és Vértes a pedellus szerepében, kik mindketten kabinet alakítást nyújtottak. Kitűnő maszkja volt Dénnek mint igazgató. Jóizü alak volt Kovács az apa szerepében. A diákkar feltűnő jó volt. Szerdán délután ifjúsági előadásunk volt, mely alkalommal „Mátyás diák" egyfelvonásos vígjátékot megelőzőleg „Báró és bankár" dráma került szinre. A nézőtér tH jesen megtelt és a drámában szereplő Fekete Irén, Kovács -és Déri művészi alakításait zajos tapsokkal honorálta. Főleg kijutott eb bői Fekete Irénnek, excellált ebben a mondhatni nehéz és fárasztó szerepben. Egymást kergették a hatásos jelenetek, melyekből Déri és Kovács párjelenetei művészi kivitelben lettek jelenetezve. A közönség nemcsak fel vonások végén, hanem nyílt; színen is elismerte ezen három kimagasló szereplő játékát. Este másodszor zsuíolt ház előtt lett „Az iglói diákok" előadva. A reprize össz játék tekintetében talán még nagyobb sikert aratott mint a premiére, anélkül azonban, hogy ezt a megjegyzésünket a premier rovására tennénk. A szereplők a régi jók voltak é,s a közönség egész estén a legnagyobb elösmeréssel adózott a szereplőknek, kik azt minden tekintetben kiérdemelték. Csütörtökön a fülbemászó melódiákban gazdag és folyton érdeklődést keltő operette „A szerelmi keringő" dacára, hogy ez idény ben rövid időközben haimadszor lett előadva, telt ház előtt ment. A darab ez alkalommal is rendkívül tetszett és Bihari Erzsikének ugyancsak kijutott a tapsból ez estén, nemkülönben partnerjének Ivánfy Jenőnek. Több énekszámait és táncukat meg kellett ismételnie. Nagy derültséget keltett Szalkay a fiakkeres szerepében. A betétként előadott ,,kalap" kupiét zajos tapsok után meg kellett újráznia. Ladányi Mariskánál naponta nagy haladást észlelünk. Igen szépen és bátran énekelt, játéka pedig határozottan énekelt. Pénteken zónaelőadásban láttuk „A tanítónő" színmüvet a címszerepben Verő Jankával. Szép számú közönség érdeklődött a remek darajé iránt és a közönség Verő Janka művésznő játékával szemben a legnagyobb elismerést fejezte ki. Partnerje Déri volt és ezzel azt is mondtuk, hogy az előadás fényes keretben mozgott, melyhez az összjátékot Kovács, Tomborné, Fekete Irén, Vértes nagyban emelték. Szombaton premier volt a „Sasfiók" drámával, melyről lapunk jövő számában referálunk. KARCZOLA T a m ixl~t iDLé fcx*őX. Furcsa az eset ! Ha valahol alkalmazható Ollendorf ezredesnek azon szállóigévé vált mondása, meiyet „A koldus diák" ope-~ rettben hangoztat, hogy „sok minden történt velem, de még ilyen soha sem", ugy az nálunk a jelenlegi helyzetünkre nagyon is aktuális. Mert hát tényleg sok minden történt már nálunk az eddigi sziniévadunk alatt, de ilyesmi még soha sem. Mintha ki volnánk forgatva a saját énjünkből. Sok mindenféle rossz helyzet adta már elő magát a sziniévadunk lefolyása alatt, de ilyan sóvár képre ember emlékezet óta nem emlékszem. Volt már olyan esel is, hogy el voltunk keseredve, de volt némi remény a helyzet javulására, de most az előjelek után ítélve, még a reménységünk is ki van zárva arra nézve, hogy ebben az évadban az úgynevezett „formába jöhessünk". Lehet, hogy rekriminációba esek és oly közmondást citálok, melyre talán azt lehet mondani, hogy émelygős, de akarva nem akarva kénytelen vagyok saját magamat plagizálni, amikor a helyzetre azt a kifejezést használom, „hogy megszűnt a fuvalom és mosolyog a fájdalom". Nem tehetek róla, de igy van. Nem appellálok ama bizonyos „aranjouzi szép napokra" melyek nálunk még csak nem is oly régen egy-egy sziniévadunk alatt lezajlottak, hisz az oly régen volt, hogy talán már nem is igaz, ha tekintjük a mostani helyzetet, de hogy annyira letörjünk, azt még valjban álmodni sem inertem volna. Hát nem törtünk le? Már több mint két hete időzik nálunk a társulat és még jóformán egy kedvező helyzetről sem számolhatok be a heti krónikában. Nem megyek messzire, de csak a legutóbbi tavaszi szezont veszem irányadóul. Az első héten nemcsak a szemezés, de már a kapcsolkodzás stádiumában tartottunk. Hát még a második hét végén ? Eltekintve az erős kapcsolkodzást de már a kibontakozás előjelei is mutatkoztak sőt voltak esetek, amikor az ügy már „fait-acomplit" volt. A mostani helyzet homlokegyenest ellenkezik az eddigi hagyományos szokásokhoz képest. - Két hét után vagyunk és nemhogy még a szemezésnél nem tartunk, de szinésznyelven szólva, még a kacsintásra sem került a sor. Tudja Isten, hogy és mikép van, de tényleg igy van. Nem hiszek a babonában sem a kabalában, de ha a helyzet nem változik, akkor nolens volens kénytelen leszek a szemezésre hivatkozni, pedig mondhatom ez a leggyengébb oldalom, amennyiben bohém ember vagyok és az is szeretnék maradni. Elkeseredett a helyzet, de én még nem adom fel a helyzet javulását. Nálunk bohémeknél az a jelszó „hogy" ami késik, az néni múlik. Optimista vagyok, mint minden bohém ember és minthogy a várandó helyzet javulása bohémekkel lesz még keresztülvihető, nem adom fel a reményt és azzal várom a további fejleményeket, hogy: „Noch ist Polen nicht verloren" ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa múltjában nincs öröm, jövőjében pedig kevés a remény. Az hirlik, hogy Pápa városa a sok zsákjának nem találja meg a foltját. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk a „ne szólj szám, nem fáj fejem" elvét vallja. Az hirlik, hogy a polgármester szabadságidejét is a hivatalában tölti. Az hirlik, hogy a rendőröknek a rendőri szolgálat csak mellékfoglalkozás. AZ hirlik, hogy a helybeli esperes plébános az aradi vértanuk miséjén eltévesztette a házszámot. Az hirlik, hogy az izr. hitközségnél sok dij alan álíás van üresedésben. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal ember udvarlás közben nyaklevest kapott. Az hirlik, hogy a várkerti találkák a jövő tavaszi záradékkal lettek ellátva. Az hirlik, hogy a színházban sokan latcső helyett Zacherlin-port használnak. Az hirlik, hogy színtársulatnak van két női iagja, kik a csalódásban egymást vigasztalják. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja várakozásra kacsint. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja Pápán már nem tudja megtalálni a régi élvezetet. Az hirlik, hogy a színtársulatnál vannak többen, akik akarnának, de nem mernek. Az hirlik, hogy a színtársulatnál vannak női t-agok, kik csak a komoly végszóra reagálnak.