Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-05-23 / 21. szám

Gyula és Kovács József tag urakat kéri fel. Ezután az elhunyt Kovács István alapító tagot parentálta el s indítványozza, hogy emléke vétessék jegyzőkönyvbe családjának pedig jegyzőkönyvi kivonat utján részvét nyilvánifcassék. Jelenti továbbá elnök, hogy a testület" alapításánál részt vett 64 alapító tag közül csak 5 van életben, ezek közül Antal Gábor ref. püspök pár. tag, kj, ez évben tartja 40 éves lelkészi jubileumát, miért elnök indítványozza, hogy a tesl Lilét őt ez alkalommal üdvözölje. Mindkét indítvány elfogadása után elnök elrendeli a mult évi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasását, — mely minden megjegyzés nélkül tudomásul vétetett. Ezután elnöü felolvassa jelentését az elmúlt évről, melyből a következőket emeljük ki : Ez évben a rendes ügyek elintézésén kivül említésre méltó esemény a mult évi közgyűlés által elfogadott módosított alap szabályok életbeléptetése volt, miután azok a m. kir. belügyminisztérium által 1909. évi január 14 én 148736/903 V. alszám alatt jóváhagyattak. Ezen alapszabályok kinyomatva a tagok között kiosztattak. Felemlíti elnök a testület anyagi viszonyainak idült szegénységét s bár a város képviselőtestülele a mult évben rendkívüli segélyben is részesítette a testületet, mégis csak kölcsön igénybevételével lehetett ezen évi kiadásokat fedezni, raig a jövő évi költségelőirányzatnak bár a legnagyobb takarékosság szemmeltartása mellett is hiánnyal zárult. Lelkes szavakkal emlékezik meg elnök jelentése további folyamán az önkéntes tűzoltók működéséről, kik teljes szorgalommal, odaadással, fáradtságot és időt nem kiméivé iparkodnak feladatuknak megfelelni. Ezen általános természetű dolgok előterjesztése után rátér az elnök a testület, illetve a választmány működésének felsorolására : Az alapszabályok módosításából eredő újítások részben máris keresztül vitettek, részben folyamatban vannak. Tartatott 1908 év folyamán négy választmányi gyűlés, az ezeken hozott határozatok mind keresztül vitettek. Az elnöki iktatóba érkezett 47 ügydarab, mely mind elintéztetett. A köz és egyébb pénztárakat az évfolyamán elnök több izben megvizsgálta s azokat mindig rendben találta. Felemlíti még elnök,- hogy a mult év folyamán egynyári mulatság tartatott, melynek eredménye a számadásokból kitűnik. Ez alkalommal mindazon nagylelkű adakozóknak, kik a testület bevételeit szívesek voltak felülíizetéseikkel gyarapítani, e helyen is köszönetét nyilvánítja, valamint mindazoknak is, kik ezen mulatság sikeréért a legcsekélyebb mértékben is hozzájárultak. Ugyanekkor egy diszgyakorlat után lett a működő tagoknak a szolgálati évek száma szerint őket megillető szolgálati érem is kiosztva. Csekély elismerés és jutalomszámba sem vehető ezen ténykedés, de szolgáljon azért önzetlenül működő társainknak kitüntetésére és igazi megnyugtatásukra, viseljék hosszú éveken át büszkén és jó egészség mellett. Az elnökség kérelmére több biztositó társaság adakozott testületünk céljaira. Úgyszintén több nagylelkű adakozó lehetővé tette egy rendelkezési alap megteremtését, melynek számadása a közgyűlésnek szintén bemutattatott. Mindezen nagylelkű adakozók fogadják ezúton is az elnökség köszönetét. Midőn még elnök jelenti, hogy a pártoló tagok gyűjtésére az előkészületek megtétettek, a testület összes tagjainak szives támogatását kéri s ezzel jelentését befejezi. Dr. Lövy László vál. tag .nditványára a közgyűlés elnöknek, a testület ügyeinek körültekintő és eredményes vezetéséért s a szép jelentés előterjesztéseért, mely külön ben egyhangúlag tudomásul vétetett, elismerést és hálás köszönetet szavazott. Elnök felhívta a parancsnoksági jelentés felolvasására parancsnokot ; a jelentés tartalma röviden a következő : Nagyobb tüzeset ez évben nem volt, mi azonban arra serkentette a parancsnokságot, hogy a szerek kezeléséhez szükséges jártasság és ügyesség megszerzésére, valamint a fegyelem fokozására minél több gyakorlat tartassék. Tüzeset összesen 16 volt. Ebből nagyobb csak 5 és pedig a Petőfiutcában egy kisebb raktár, a Somlai-uton egy szalmatetős kisebb ház, a Törzsök hegyen egy kis lakóház két melléképülettel, a Tüzoltó-közlén lévő lakatlan, lebontásra szánt kis szalmatetős viskó, végül a Witt mann majorban egy nagy szalmakazal. Dr. Kende Ádám testületi ügyész felj szólalása után a közgyűlés a koltségelőirány! zatot azon módosítással fogadja el, hogy a szükséges létrák beszerzésére még 200 ko rona vétessék fel. Számvizsgáló rendes tagokul ez évre ismét Mattus György, Kiss Tivadar és Fischer Gyula, póttagokul Piatsek Gyula és Billitz Ferencz választattak meg. Berkes Ágost parancsnok indítványára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel Mélt. Antal Gábor ref. püspök főv. tag és Nagys. dr. Ováry Ferenc orszgy. képviselő, az orsz. tűzoltószövetség alelnökét, vármegyénk tűzoltószövetségének elnökét tiszteletbeli ta gokká választja meg s őket megválasztásukról táviratilag értesíteni, valamint alkalom adtán testületileg is üdvözölni elhatározta. Bemutatja még a parancsnok a rendelkezési alap számadásait, mely szerint e célra 206 kor. 36 fillér van a takarékpénz tárban elhelyezve. A leköszönt segédtiszt helyébe a közgyűlés Wolmuth Lajos városi hivatalnokot választja meg, minek megtörténte után a jelenlevők lelkes éljenzése mellett az elnök a közgyűlést berekeszti. KARCZOLAT a m"alb iLÓtről. Régi dal, régi dicsőségről ! Ha Giceszbeiszer átkát akarnám jelenleg alkalmazni, ugy teljes jóhiszeműséggel elmondhatnám, „hogy legyél te krónikás Pápán és légy kötelezve hetenként krónikát irni a mult hétről." Semmi esemény, hát jól van, de egyáltalában semmi esemény ! Ha igy folytatódik akkor maholnap valami szenzációs eseményt kell provokálni, esetleg kierőszakolni, vagy pedig felfogadni egyes médiumokat, kik a krónika részére eseményeket kierőszakolnak, különben kénytelen leszek hétről-hétre moratoriumot kérni „az üzlet erdekében". Szándékom is volt a héten ilyesmi prolongátióra, de a szerkesztőségben „egyházi átok" súlya reményében le lettem ezen szándékomról intve. Nem annyira az egyházi átok súlyának félelmétől, mint inkább hivatásom reputációja érdekében beláttam, hogy krónikái tisztségemnek bármily körülmények közölt is eleget kell tennem és ha máskép nem, ugy a merész fantáziára kell apellálni, mely kisebbnagyobb mértékben képes ellensúlyozni a krónika esetleges érdektelenségét. Ebben a lethargikus és limonádés hangulatban eszembe jutott az eltávozott színtársulatunk. Azt hittük hogy, pedig dehogy, Eddigelé ha színtársulatunk eltávozott körünkből, ugy bizonyos ürt hagyott hátra és legalább két hét kellett hozzá,' hogy elszokjunk tőlük és újra a régi kerékvágásba jöjjünk. Azt hittük jelenleg is, hogy igy lesz, pedig szó sincs róla. Nem csak, hogy hiányát nem érezzük, de jóformán azt mondhatjuk, hogy idő előtt elfelejtettük a hiányukat. Tudja Isten, hogy történt, de így történt. Nem mintha közönyös lett volna távozásuk és mintha nem dédelgettük volna őket, mint azt más színtársulattal tettük, sőt talán dédelgetés szempontjából ez évadban felülmultuk magunkat és oly ovációkban részesítettük őket mint eddigelé egy színtársulatot sem és mégis azt kell konstatálnunk, hogy a szokásos vágyódás ez alkalommal a minimumra redukálva lett. Nem mondom, hogy nem érdeklődünk utánuk annyiban, hogy kíváncsiak vagyunk ugyan, mikép van sorsuk Zala-Egerszegen és érdekkel olvassuk az ottani sajtó véleményét, de ez nem az a valódi érdeklődés, amit mi hagyományos szokáshoz hiven érdeklődésnek szoktunk tartani. Halljuk ugyan, hogy történik holmi átruccanás innen Zala-Egerszegre, de erre is csak azt lehet mondani, hogy nem az igazi. Szóval erre az érdeklődésekre el lehet mondani, hogy „Tempóra mutantur". Ugyancsak ebben a hangulatban az estéli korzóra is kiterjedt merész fantáziám, de nem voltam képes semmi oly helyzetet öszszegezni, mely tényleg anyagot szolgáltatott volna a krónika részére. Csupa unalom és bágyadtság ! Még a legmerésszebb fantáziája sem volna képes még egy kis pletykát sem kisütni. Maguk az érdekelt felek, kik éhesek volnának egy kis tere-fere elkészítésére, nem képesek semmit formába önteni. Kilátásba van ugyan véve a közeli nyári mulatságra számos adat, de ennek megdolgozására még korainak tartjuk az időt s igy ennek ismertetését, bármennyire hiányos is a heti krónika, és szellőztetését egyelőre mellőznöm kell. Kijelentem azonban jó eleve, hogy a szapulóban erősen készül valami, de hogy mi — az még csak nyers anyag, — de kitűnő anyag. Ugyancsak most jut eszembe . . . (Ne jusson most semmi az eszébe, hagyja a jövő hétre, mert nincs több hely. Szedő.) Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa pénzlágyulásban szenved. Az hirlik, hogy Pápa városa vicinálison halad. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnket a válság alatt várandó állapotba helyezték. Az hirlik, hogy a .polgármester a városok kongresszusán a „legmagasabb" álláspontra helyezkedett. Az hirlik, hogy a rendőrök sokat tudnak, de keveset látnak. Az hirlik, hogy a Sport-telepen divatba jött a demokratikus szellem. Az hírlik, hogy Pápán az estéli korzón sokan be vannak gombolkozva. Az hirlik, hogy Pápán a mozziképek hátulról nézve, szagosak. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai Zalaegerszegen is gyengén kapcsolkodznak. Az hirlik, hogy a színtársulat két női tagja már kapott Pápáról látog itást. Az hirlik, hogy Pápán Thalia templomából református templomot akarnak csinálni. üz hirlik, hogy a helybeli esperes plébános csak szoros zártkörben érzi jól magát. Az hírlik, hogy a színtársulat néhány tagja a viszontlátással fizetett. Az hirlik, hogy a kaszárnyaközi kisasszony igen jól tud dobolni. Az hírlik, hogy az Erzsébet ligetben a szerelem párosul. Az hírlik, hogy a dohánygyári leányok is azzal fekiisznekle és azzal ébrednek, hogy „muszáj felállni." Az hirlik, hogy a Ligeti uton tekervényes utak vannak. Az hirlik, hogy w Pápai Közlöny szerkesztője a kapukulcsot ritkán használja.