Pápai Közlöny – XIX. évfolyam – 1909.

1909-05-16 / 20. szám

többször irtunk. Mesésen esengő hanggal rendelkezik és ha szerepében biztos, ugy vetekedik bármily elsőrendű primadonnával. A közönség egész estén át tüntető tapsokkal honorálta énekszámait, táncát és bájos játékát. Kabinet alakításban mutatta be Szalkay az igazgató szerepét és egész estén át derültségben tartotta a közönséget, amihez Báthory is segédkezett a kalauz szerepében. Jó alak volt Kovács mint államügyész és Déri mint törvényszéki elnök. Kisebb szerepeikben Fábián Lenke, Gyenis, Medgyaszay az előadás sikerét emelték. A kar és zenekar Tombor karmester vezetése alatt a lehető legjobbat produkált. Vasárnap délután sziniévadunk slágef darabja „riz erdész leány" operette lett előadva. Már a délelőtti órákban az összes jegyek el lettek adva úgyannyira, hogy a színház kétszer is megtelt volna. Annyi tapsot talán nem kapott és talán nem is fog kapni Kormos Ilonka, mint ez alkalommal. A régi Kormos láz uralkodott a színházban. Minden egyes énekszámát megújrázták és a többi szereplők közül Borbély Lili, Báthory, Fábián Lenke és Medgyaszay az előadás fényes sikerében osztozkodtak. Este reprizként „Elvált asszony" operette ment telt ház előtt. Konstatáljuk, hogy ezen operettet minél többször hallja az ember, annál jobban tetszik. A szereplők is biztosabban énekeltek és játszták. A közönség sokat tapsolt Kormos Ilonkának, Borbély Lilinek, Szalkaynak és Báthorynak. Az előadás a preraiér méltó keretében folyt le. Hétfőn egy régi, de azért mindig vonzó népszínmű „Huszár csíny" került színre és ez alkalommal Kormos Ilonka búcsúzott el közönségünktől. A búcsúja megható volt. A virágcsokrok egész halmaza fogadta megjelenését és egész estén át ovációkban volt része, melyet ugy temperamentumos játékával, valamint énekszámaival valóban kiérdemelt. Sikeres estéje volt Vámosnak, ki a huszár szerepében jeleskedett. Kisebb szerepekben Déri és Bátori emelték az előadás sikerét. Az előadás után mintegy 10 szer hívták a lámpák elé bucsuztatóul Kormos Ilonkát, ki csókokkal viszonozta a közönség valóban tüntető vonzalmát és szeretetét. Kedden színtársulatunk két ambiciózus tagja Borbély Lili és Fábián Lenke bucsu zott el közönségünktől „Tatárjárás" operettben. A nézőteret teljesen megtöltő közönség tüntető tapsokkal fogadta megjelenésüket és mindkettőnek egy remek virágállvány lett átnyújtva. Ugy Borbély Lili valamint Fábián Lenke ez estén kitettek magukért és méltán kiérdemelték azon zajos tapsokat melyekkel őket közönségünk illette. Kitűnő alakításban mutatta Vértes az altábornagyot. Báthory a tartalékos tiszt szerepében egész estén át derültségben tartotta a közönséget. Szerdán délután ifjúsági előadás volt, mely alkalommal egy régi, de azért igen vonzó népszínmű „Piros bugyelláris" került színre. A biróné szerepét Fábián Lenke játszta. Tűzről pattant menyecske volt és dalait többször meg kellett újráznia. Partnerje Vámos volt, ki az őrmester szerepében jeleskedett. Énekszámaival nagy hatást ért el. Igen jó volt Medgyaszay mint Kósza. A bíró szerepét Déri a már tőle megszokot jó alakítással játszta meg. Sok derültséget keltett Bátori mókáival a jegyző szerepében és Vértes mint Peták káplár. Este bucsuelőadás volt, mely alKalommal egy újdonságban „Hivatalnok urak" cimü életképben volt alkalmunk szórakozni. Az életből merített modern darab, mely híven tükrözi vissza a hivatalnokok nyomorúságos helyzetét. Az előadásban kitűntek Déri, Verő Janka, Tomborné, Bátori, Medgyaszay és Szalkay. Az előadás gördülékeny és preciz volt. Az előadás végén tüntető tapsokkal búcsúzott el közönségünk a társulattól, KARCZOLAT a m."\xl"fc Ju-étirről. A hagyományos szokáshoz Iiiven azzal kellene a heti krónikát bevezetni, hogy „finita la komédia", amely jelzéshez azt hiszem szükségtelen ,is volna komentárt fűzni, de ez alkalommal sajnos, teljes lehangoltsággal azt kell jeleznem, hogy el sem kezdődött és igy nem is végződött a komédia. Végzés volt ugyan, de csak annyiban, hogy végeztek az előadásokkal és itthagytak bennünket ha nem is ugy mint Szent Pál az oláhokat, de végeredményében mégis itt hagytak. Már mult alkalonflnal emiitettem, hogy „teljesen letörtünk", most meg azzal egészítem ki az ügyeket, hogy „le lettünk sajnálva." Az már megtörtént többször, hogy a sziniévad alatt amolyan limonádés hangulat uralkodott, gyenge volt a kínálat, nehezen ment a kapcsalkodzás, de azért a végső napokban, amidőn a színtársulat távozott körünkből az úgynevezett bucsuzásnak meg volt az úgynevezett „hivatalos jellege". Ez alkalommal még a búcsúzás processusa is elmaradt. Ezért mondom, hogy „le lettünk sajnálva." Búcsúzás! A régi tradícióhoz képest ez a kifejezés a jelenlegi alkalommal már csak „fogalom" számba volt vehető. Nem volt kitől és nem volt miért búcsúzni. Az egész sziniévad alatt pangott az üzlet az egész vonalon és ehhez viszonyítva történt is a búcsúzás processusa. Még a híre sem volt a nyilvános bucsuzásnak, jóllehet mint értesültem egy két helyen egy kis zártkörű entrefilé volt, de ebből is hiányzott az ugynevett „ Generál saft." Ezek a zártkörű bucsuzások nyilvános helyen lettek lejátsztva, de „szepáré" jelleggel voltak felruházva de úgyannyira, hogy az ajtók „tilos a bemenet" felírással lettek el látva és még a kucsébereknek is meg volt tiltva a közeledés. Ennek a körülménynek kell tehát betudni, hogy még ezeknél a titkos bucsuzásoknál teljesen hiányzott a formai jelleg és ha egyáltalában búcsúzásról volt szó, akkor is amolyan „mondva csinált" és „kierőszakolt" búcsúztatás volt. Hogy pedig történtek ilyen titkos és szeparált búcsúztatások arról meggyőződést szereztem a pályaudvaron, ahol az érdekelt felek a búcsúztató kísérettel megjelentek és nem is kellett merész fantázia ahhoz, hogy konstatálhassa az ember, hogy ezen végjeleneteknek előzményei voltak, melyek utókövetkezményekre jogosítanak. De még ezek a végjelenetek sem voltak tulajdonkép szorosan véve valódiak. Nem volt bennük' semmi melegség és csak amolyan „noblesse obblige" féle. Vacsoránál Á-t mondtak, tehát B-t is kellett mondani. Ha az utolsó vacsorát együtt töltötték, akkor nolens-volens a vasúti búcsúzást is el kellett intézni a lovagiasság szabályai szerint. Igy bucsuztattuk el a társulatot. A pályaudvaron és a beszállás alkalmával volt ugyan egy kis sürgés forgás, de ezek a kézszoritások és viszontlátás remények amolyan kasírozottak voltak, hisz a társulat nagyrésze az őszi évadban majdnem teljesen újonnan lesz szervezve és a régi ösmerősöket egyelőre nem kellett volna a viszontlátás reményében búcsúztatni. Ez volt különben is a pointje ennek a hideges búcsúztatásnak. Ebből a sziniévadból sok tanulságot lehetne levonni, jó tecko ez a legközelebbi őszi évadra. Én még mindig nem féltem a mi bohémeinket, csak arra kérem őket, hogy ha színtársulatot kapunk, az legyen ezentúl a jelszó, hogy : „Gyerünk csak !" Frici. Az hírlik . . . AZ hírlik, hogy Pápa városa sokszor saját magái; csapja be. Az hirlik, hogy Pápa városával sokan szembekötösdit játszanak. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk beszámolót tartott a királynál. Az hirlik, Hogy a polgármesternek mondva csinált jóakarói is vannak. Az hírlik, hogy a rendőröknek kötött marsrutájuk van. Az hirlik, hogy Pápán az utcavilágitáson a sötétség uralkodik. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plébános sokat nyom a latba, de nem Pápán hanem Dákán. Az hírlik, hogy a Sportegyletnek sok jó oldala van. Az hírlik, hogy a színtársulat tagjai közül többen elutazásuk előtt pumplátak. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja elutazáskor fűszerezve volt. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja a bucsuestélyen csattantotta el az ostorát. Az hirlik, hogy a színtársulat egyik női tagja minden egyes szerepét méltóságteljesen adta. Az hirlik, hogy a színtársulat egyi k női tagját verődött állapotban búcsúztatták el. Az hirlik, hogy a színtársulat két női tagja folyton azt hangoztatta, hogy „páros élet a legszebb a világon." Az hirlik, hogy a színtársulat néhány férfi tagja az utolsó estén lakás- és koszt ingert kapott. Aü hirlik, hogy minden vádlottnak ha az ítéletet felolvassák akkor „muszáj felállni." Az hirlik, hogy a kaszárnyaközi kisasszony ügyeletes szolgálatra is alkalmas. Az hirlik, hogy a helybeli dohánygyári leányok a központban is el vannak ösmerve, hogy jó munkát végeznek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének fordított kalendáriuma van. H IEE HZ. — Személyi hirek. Esterházy Pál gr. és neje szerdán néhány heti tartózkodásra Budapestre utaztak és a pünkösdi ünnepeket a fővárosban töltik. — Antal Gábor ref. püspök pénteken és szombaton a főgimnázium VIII. oszt. évzáróvizsgáin elnökölt. — Huszárezredünk köréből. Hauer Alajos őrnagy, osztályparancsnok ki jelenleg szabadságon van, a hét folyamán Pécsre harcászati lovaglásra megy. — Törvényhatóságunk érdekében. Városunknak önálló törvényhatósággá való átalakulása tárgyában, dr. Hirsch Vilmos ügyvéd f. hó 17 ikére hivta össze a memorandum elkészítésére közgyülésileg felkért szerkesztőbizottságot. Az elaboratum már annyira előrehaladt, hogy néhány nap alatt befejezhető lesz. A törvényhatóság szervezetére vonatkozólag dr. Hirsch Vilmos bizottsági tagnak javaslata az, högy a törvényhatóság élén Győr sz. kir. város főispánja álljon, — tekintve, hogy a törvény megengedi, miszerint több városnak ugyanazon egy főispánja lehessen. — A tanítóképezde köréből. A ku'tuszminiszter a helybeli állami tanítóképző intézethez a Gonda Ferenc halálával megüresedett tanári állásra Zala István ké pezdei helyettes tanárt-Budapestről áthelyezte. — Szinház és ref. templom. Vet • tiik a színház-térnek az építendő református templom helyéül átadása tárgyában a város polgármestere által javaslattételre egybehívott vegyes bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv nagyterjedelmü és tanulmányozásra vár és ennek tudandó