Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-05-17 / 20. szám

sági tagsági, továbbá a Pápa csornai és Pápa-bánhidai helyi érdekű vasúti vállalatoknál elfoglalt tagsági állásait; dr. Steiner József vár. főorvosnak a Pápai takarékpénztárnál elfoglalt igazgatósági tagságát, Freund Ferencz városi főszám vevőnek a Pápai önsegélyző egyesületi szövetkezetnel s a Pápai közgazdasági bank részvénytársaságnál elfoglalt felügyelő bizottsági tagságát és végre Reídl József vár. számvevőnek a Pápai közgazdasági banknál elfoglalt igazgatósági tagsági és a Pápai szikvizgyári szövetkezetnél elfoglalt felügyelő bizottsági tagsági állásait a városi tisztviselő állásaik kai összeférhetőnek mondja ki, de csak a jelzett intézetek jelen időbeli szabályzatainak keretében, vagyis amennyiben ezen intézetek a jelenben érvényqen levő szabályzataikat megváltoztatják, ezáltal az illető tisztviselőkre a jelen bejelentett állással járó teendők mellett egyéb teendők teljesítését ruházná, az illető tisztviselők az ezzel járó következményeket levonni és ezt a képviselőtestületnek az összeférhetőség kérdésének elbírálása céljából bejelenteni kötelesek. Reidl József városi számvevőre vonatkozólag kimondja még a képviselőtestület azt is, hogy a Pápai közgazdasági banknál napi biztosi teendők teljesítésével mulasztandó hivatalos időket a részére járó sza badság idejéből köteles pótolni, illetve az általa mulasztott hivatalos idő szabadságidejéből levonásba fog hozatni. 2. Döbröntei utcai lakosok kőszegélyes járdát kérnek. A városi kénviselőtestület a Döbrentei utcai lakosok kérelmének helyt ad, minek folytán utasítja a város polgármesterét, hogy a kőszegélyes gyalogjárdát mielőbb készíttesse el, az érdekelteket pedig a kőszegély árának, a járda elkészítésétől számított 60 nap alatt leendő megfizetésére utasítja és kötelezi. 8. Szekszárd r. t. város megkeresése állami rendőrség létesítése iránt. A városi képviselőtestület Szekszárd r. t. város megkeresését tudomásul veszi. 4. Kassa város megkeresése az adóreform tárgyában. A városi képviselőtestület Kassa város megkeresését a napirendről levenni határozza. 5. Kolozsváry Lajos bérlő kérvénye az Antalháza pusztán teljesítendő építkezések tárgyában. A városi képviselőtestület folyamodót kérelmével elutasítja, mivel a bérleti idő leteltével az általa birt Antalháza pusztának parcellázása levén kívánatos és ezért a városi képviselőtestület ezen birtokon ujabb beruházásokat eszközölni nem hajlandó. Amennyiben azonban a bérlő a maga érdekei szempornjából ezen fenti bérletén az építkezést szükségesnek tartaná, a kép viselőtestület megadja neki az engedélyt arra nézve, hogy ő a saját költségén, a városi tanács által kijelölendő helyen a szükséges épületeket felemelhesse határozottan kijelentvén, hogy a bérleti idő letelle után a bérlő szabad tetszésére hagyatik, hogy az épületeket minden kárpótlási igény nélkül visszahagyja-e, vagy pedig azt lebontva az anyagot magával vigye. 6. A pápai illetőségű kóborcigányok j elhelyezése tárgyában. Hosszas vita után, melyben Győri Gyula, dr. Hoffner Sándor, dr. Kende Ádám az áll. javaslat ellen érveltek a képviselő- ! testület nagy többséggel az áll. vál. következő javaslatát fogadták el. Pápa város képviselőtestüleíe utasítja a város polgármesterét arra. hogy a pápai illetőségű kóbor cigányok részére állandó lakhelyet a városmajor környékén béreljen egy épületet és oda telepítse le őket, azután gondoskodjék arról, hogy mindkét nembeli felnőtt cigányok munkát nyerjenek és a teljesített munkáért annyi javadalmazásban részesüljenek, hogy abból tisztességesen megélhessenek. Felhatalmazza továbbá a képviselőtestület a polgármestert, hogy a pápai illetőségű kófcorcigányok gyermekeit esetről esetre felruházhassa és iskolába járathassa. Végül pedig utasítja, hogy e címen a szükséglendő összeget állítsa be az 1909 évi költségvetésbe. 7. Városi tanács indítványozza, hogy a vízvezetéki medence és forrásfoglalás fallal vétessék körül. A városi képviselőtestület ezen ügyben a polgármester elnöklete alatt egy bizottságot küld ki annak megvizsgálása végett, hogy közegészségügyi szempontból a mintegy 6—8000 koronába kerülő kőfal kerítés húzása mellőzhetetlen-e V s nem lehetne-e más olcsóbb módon lehetetlenné tenni azt, hogy szennyek jussanak a vízvezetéki medencébe ? Ezen bizottságba dr. Steiner József v. tőorvost, dr. Ivövy József s dr. Lővy László orvosokat, Révész Arnold vár. mérnököt és Besenbach Károly építőmestert küldi ki azzal, hogy javaslatukat mielőbb terjesszék a képviselőtestület elé. 8. Az építészeti bizottság javasolja, hogy az uj vágóhíd a város tulajdonát képező, a va-ut állomás közelében levő régi faiskola területre, a mészárosok és hentesek nevében Keilner Vilmos pápai lakos azt kéri, hogy a fenti javaslattól eliérőleg az uj vágőhid a szövőgyárral szemben fekvő, a város tulajdonát képező területre, továbbá ifj. Polgár Józsefnek a pápai 1956 sztjkvben f 2es 7 sorszámok alattfelvett, • ölenként 10 koronára értékelt fekvőségre es 16000 korona árban áruba bocsátott ház helyére építtessék. Keilner Vilmos a közvágóhíd létesítését. mint közszükségletet és jövedelmi forrást ajánlja, dr. Hoffner Sándor és Vágó László az áll. vál. javaslata mellett érvel ós ezen. javaslat a következőkben lett elfogadva. n. városi képviselőtestület a közvágóhíd létesítésének tervét az időszerint pénzügyileg előkészitettnek és a szükségessé válandó beruházások fedezetét kellően kimutatottnak nem találja, ennélfogva az ügyet a városi tanácsnak kellő időben a képviselőtestület elé terjesztés végett vissza adja. Minthogy azonban a városi képviselőtestület a közfogyasztásra szánt sertéseknek a városban való leöletését a közegészségügyre veszélyesnek tartja, ennélfogva utasittatik a tanács arra. hogy terjeszen elő oly tartalmú szabályrendeletet, mely szerint közfogyasztásra szánt sertések leöletése csakis a város által e célra építendő sertés vágóhídon történhetik. Több tárgy nem levén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. KA RCZOLAT a mult Ixótoről. Nagyon gyengén állunk események dolgában ! Bármennyire iparkodunk beletörődni színtársulatunk távozásába, — mindhiába mégis csak be kell látnunk, hogy bizony bizony hiányzanak ők városunkban. Oly annyira megszoktuk őket, hogy nehezen nélkülözzük azt, amit rendesen a szokás hatalmának szoktak betudni. Hiába akarjuk őket felejteni, mindig eszünkbe jutnak az utóbbi időben gyakran élvezett aranjouezi szép napok. Nem múlik el nap, hogy egy-egy kellemes remíniscenti az előtérbe nem hozakodik, ami szinte nagyon érvényesül a mostani unalmas időszakban. Lehet, hogy ha nem állnánk oly gyengén események dolgában és bárminő szórakozás elvonná figyelmünket ós gondolkozásunkat, ugy talán nem hiányoznának annyira és nem emlegetnénk oly sűrűen, de igy akarva nem akarva vissza képzeljük őket körünkbe. Pedig hát szórakozásban is volt részünk a hét folyamán még pedig rokonérzelmü a színtársulatunkkal. Egy fővárosi kabarét társaság időzött két estén át városunkban és mondhatom eredeti színészvérből álló társaság. Régi színész ösmerős volt a társaság igazgatója, ki az első estén hivatkozott is a 12 év előtti tradiciós kedves múltjára és ezzel a második estére reklámot akart magának csinálni de sajnos nem sikerült. Az első estén meglehetős számban volt publikum, de maga „a nagy szám" gyenge anyagi eredményei járt, A megle hetős számú publikum nagy része nem szeI ret áldozni a kávéházi élvezetért, ha nem muszáj, már pedig nálunk ez már ugy be | van rendezve, hogy nem muszáj, hacsak belépő díj nincs kikötve s igy sokan diji mentesen élvezték át a kabarét estélyt. Nálunk ez sem szégyen és az idejáró kaba; retistáknak ehhez lassanként hozzá keli szokni. A második estén színész nyelven szólva teljesen leégtek. Bohémvérii embereket ez azonban nem tusiroz. Ugy játszottak mintha i zsúfolva lett volna a Hungária kávéház kerthelyisége sőt mondhatom jobb kedvvel mint az első estén, jóllehet még a gázsit sem vette be az igazgató. De hisz az régi dolog, a szinésznek akkor van legjobb kedve, ha nincs pénze. Ezen állítás ugyan csak elvben szép, de azért elv és nem tény. Tény az, hogy ez a társaság aligha tog hamarjában Pápára visszakerülni. De azért nincs okunk kétségbe esni, mert ha ezek nem jönnek, jönnek majd mások, még pedig többrendbeliek ebben a szakmában. Annyi előjegyzések vannak kilátásba helyezve, a nyár folyamán, hogy doszt — jobban mondva meg is fogjuk elégelni. A legérdekesebb a dologban az, hogy valahányszor egy ilyen leégett társaság távozik városunkból, azzal megy, — hogy többé ide vissza nem térnek és alig egy fecskefordulásra újra eljönnek mert hiába való dolog : Aki a Tapolca vizét issza, az vágyik ide vissza ! i Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a köz' vágóhidat leépítette. Az hirlik, hogy Pápa városa a kóbor | cigányok kérdésére nem képes feleletet ! adni. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képi visélőnk jól keveri a kártyát. AZ hirlik, hogy a polgármester a kóbor cigányoknak alkalmat fog adni a szökésre. | Az hirlik, hogy a rendőrök is azt pai naszoiják. hogy Pápán már ritkán akad éj! jeli pasas. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen sokat cigánykodtak. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi közgyűlésen az illetőségi ügyeket elbliccelték. j Az hirlik, hogy Pápán nem ártana j utcaöntözési tanfolyamot nyitani. Az hirlik, hogy Pápán a kabarét tárj saság teljesen leégett. Az hirlik, hogy színtársulatunk néhány tagja Szolnokon jogtalan színi érzelmekkel van vádolva. Az hirlik, hogy a Szélesviznél a „franviavágást" operálni fogják. Az hirlik, hogy a színtársulat pápai áldással vonult be Szolnokra. Az hirlik, hogy az Erzsébet-ligetnek \ előnyös és hátrányos helyei vannak. Az hirlik, hogy Pápára újra megjött a i „Zsiga Jóska". Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője már a reggeli órákkal is alkudozik.