Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-12-13 / 50. szám

mási gyülekezet felügyelője kezűi meg pá­lyafutását. Csakhamar a zalai egyházmegye esperességi felügyelőjévé választja. Majd a kerület egyházkerületi gyám intézeti világi alelnökévé. Végre pedig, amikor Szentmár­toni Radó Kálmán halálával megüresedett az egyházkerületi felügyelő állás, választás utján a szavazatok túlnyomó többíége több kiváló egyéniséggel szemben őt emelte e mígtisztelő állásba, melynek révén a fő rendi ház tagja lett. Ez állásába 1899. nov. 29 én iktatták be Pápán. Mint egyházkerü­leti felügyelőről elmondhatni, tisztének min­den igazságát hiven betöltötte. A megboldogult hamvait í. hó 8 án Lőrintén szenteltek be és onnan szál irtották Hathaíomra Lőiintén a halott ravatala fe­lett Oyurácz Ferenc püspök mondolt gyász­beszédet, Tomaska Lajos ajkai lelkész pe­dig íiz imát mondta, A beszentélésnél a vármegye részéről Koller Sándor alispán és számos megyebizottsági tag vett rész . Ugy­szinte ott volt Zsüimhy Mihály volt állam­ti kár a bánya kerületi képviseletében. Kép­viselve volt továbbá a soproni főiskola, gimnázium, képezde, ugyszinte a kerület espereségi kara. A megboldogul!at szerdán helyezték örök nyugalomra. Hathalmon a családi sír­boltba. Ez alkalomra Pápáról különvonat lett inditva Hathalomra. A különvonat Pá­páról délelőtt 9 óra 30 pkor indult el. A különvonaton utaztak a család részéiől a megboldogult neje szül. Jókay jitelka unoka öcscse Jókay Miklós, dr. Hegedűs Lóránt, ifj. Hegedűs Sándor és az Artner család néhány tagja. A külön vonaton ezenkívül mintegy 150-en utaztak Hathalomra, Hathalomra érkezve a gyászoló közön­séget mintegy 60 kocsi várta és ugy vo­nultak be mintegy 10 percnyire fekvő ha lottas házhoz, ahol a megboldogult ravatala a koszorúk egész halmaza környezetében a kastély egyik termében volt felállítva. A gyásszertartás a kastély udvarán lett megtartva. A gyásszertartáson a család tagokon kívül ott voltak : Gyurácz Ferencz és Antal Gábor püspökök, a pápai ref. theologia részéről Németh István és dr. An­tal Géza, a pápai főiskola részétől Faragó János igazgató és dr. Kőrös Endre, a pá­pai ref. és evang. nőegyletek küldöttsége, a dunántuli ref ker. küldöttsége képvisele­tében Szentmártoni Radó Lajos, Kiss Jenő, dr. Kluge Endre, Mattus György, Bélák La­jos, Körmendy Béla, Mihályi L^jos és Ká­roly az esperesek közül Kund Samu répce­laki és Hofbauer Pál b. szombathelyi espe­resek. A lelkészi kar részéről Madár Mátyás, Izsó Vince, Mohácsy Lajos, Kovács Mihály, Pöcze Ferenc, Baldauf Gusztáv püspöki tit­kár és Czipott Géza másodtitkár Pápáról, a pápai theologia mintegy 20 tagból álló énekkara Gáthy Zoltán vezetése alatt, a helybeli sajtó képviselői és több százakra menő közönség. A gyásszertartást a bakonyvidéki ág. tanítók énekkara vezette be, elénekelve egy gyászdalt. A gyászdal elhangzása után Hor­váth Sámuel téthi espores búcsúztatta el a halottat nagy hatásos beszéddel, méltatva az elhunyt érdemeit és azon veszteséget, amely az egyházkerületet sújtotta. A gyász­beszéd után a pápai főiskolai énekkar „Sir játok" cimü gyönyörű dalt énekelt, A dal elhangzása után a koporsót » halottas ko csira helyezték és megindult a gyászmenet a mintegy tíz percnyire fekvő családi sir­boltkoz. A családi sirbolt bejárata előtt Bog­nár Endre . i.-patonai lelkész mondott imát és búcsúztatta el a halottat, ugyszinte rö­vid beszédet mondott Tatay Lajos b,-tamási lelkész. A beszéd végeztével a pápai theo­logusok „Irgalom" cimü dalt énekeltek és ezután a megbo'dogultat a családi sírboltba örök nyugalomra helyezték. A sírboltba helyezés után a gyászoló közönséget a kocsik egész sora vitte vissza a halottas házba, ahonnan ezután nagyrésze az egybegyűlteknek a rendes vonattal, a többiek pedig a különvonattal utaztak visz­sza székhelyükre. A család a következő gyászjelentést adta ki : Özv. Ihász Lajosné szül. Jókai Etelka kimondhatatlan fájdalomtól megtörten je­lenti gyámfiuk Jókay Miklós Móricz és nén­jük özv. Petiné szül. Váli Mari nevében is, hogy imádott jó ura, a páratlan jóságú gyámapa és rokou : Ihász Lajos a dunán­tuli ág. hitv., ev. egyházkerület felügyelője, főrendiházi tag, a Ferencz-József rend^ lo­vagja, Veszprémváimegye törvényhatósági bizottságának tagja, nagybirtokos áldásos életének 58 ik, boldog házasságuk 20 ik évében, ma reggel 5 órakor visszaadta ne­mes lelkét a Teremtőnek. Porrészei e hó 8-án délután 2 órakor fognak Lőrintén meg­áldatni, s onnét Hathalomra szállítva, ott 9 én délelőtt 11 órakor a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Lőrinte, 1908 ávi deczember hó 6-án. Szeretteid és min­den jók áldása legyen veled 1 K A R C Z O L A T £\> mTxlt; Cb_éti3ről. Változatlan 1 Ezt a kifejezést szokták használni a börzetudósításról leadott távi­ratokban. Jelenti pedig azt, hogy az árak az előbbi naphoz képest semmi változáson nem mentek keresztül. Nos hát én is teljes joggal használhatom ezen kifejezést a hely­zetre, mert a mult héthez képest semmi változatos dolog nem történt, szóval a hely­zet „változatlan."' De hát amint már a legutóbb is em­iitettem ez a lethargikus helyzet ebben az időszakban rendesen beáll. Az is igaz, hogy nem tart sokáig és ez némileg vigasztalhat bennünket. Ebben a vigaszban azután még nemi reménység is van. Ezt a reménységet a krisztkindli adja magát. Valljon mit hoz a krisztkindli ? Sokan ebben biznak és ez némileg megnyugtató azokra, akik még eb­ben biznak. De hát jobb is bizni mint csüggedni, Sokan csalódnak azután, de hát mikor csalódnak, akkor tul vannak rajta és akarva nem akarva bele kell nyugodni a változhat­laub-a. De hát mit is érne az élet, ha nem volna reménység. Ez a krisztkindli kevés és ebben a betegségben szenvednek, kivált az utóbbi években. Csudálatos a dologban az, hogy min­den évben egyforma nóta járja ebben a krisztkindli kérdésben, csakhogy más ki­adásban. Minden egyes kereskedő hirdeti a „Karácsonyi vásárt" más és másféle alak­ban és végeredményében mégis csak arra a tapasztalatra jut, hogy ott van a vásárral, ahol a mádi zsidó. De nemcsak a keres­kedőkkel történik meg ez a dolog, hanem azokkal is, kik merész fantáziával várják a krisztkindlit. Sajnos, de való, hogy igy van. Egyebekben pedig nálunk semmi baj. Sőt mondhatom, hogy amit bajnak tarthat­tunk az is jóvá fordult. Arról van ugyanis szó, hogy a két Kaszinó újra egyesült, Az úgynevezett diszidensek visszatértek az anyapárthoz. Nehéz vajúdás előzte meg a kis ügyet, de végre is megszületett a ki­egyezés. A legjobb lelkiismerettel elmond­hatjuk, hogy ezen egyesülést városunkban a legkedvesebb krisztkindlinek lehet tartani. Egész simán ment az ügy t. i. a vissza­vándorlás. Semmiféle hivatalos színezetet nem adtak az eiső bevonulásnak csak any­nyib.in birt ezen bevonulás jelentőséggel, hogy az első bevonulást a diszidensek vezér­férfiai vezették be és ezzel dokumentáltak, hogy „megszűnt minden fuvalom és moso­lyog a fájdalom " A válasz pedig erre ez volt, hogy .Jertek haza minden meg van bocsájtva." Ez történt a két Kaszinóval és semmi más. Most már meg van a béke és amit sokan nem mertek nyilvánosan megmondani, de beteljesült amit óhajtva vártak, hogy az idén Szilveszter estét együttesen fogják megünnepelni. Szóval erre az esetre is el lehet mondani, hogy ,,ami késik nem múlik''. Eltekintve ettől a mondhatni kis ese­ménytől, a helyzet mint már kezdetben jeleztem : „Változatlan" ! Frici. Az hírlik Az hírlik, hogy Pápa városával mái­több izben megrágatták a szíjat. Az hírlik, hogy Pápa városa elvben sokat határoz. Az hírlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnkkel mértéket akarnak hitelesíteni. Aa hirlik, hogy a polgármesternek a haladás az iránytűje. Az hirlik, hogy a rendőröknek filléres fizetésük van. Az hirlik, hogy Pápán a két Kaszinó összecsókolkodzott. Az hirlik, hogy Pápán a régi Kaszinó krisztkindlire megkapta az uj Kaszinót. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plé­bános állapota a körülményekhez képest kielégítő. Az hirlik, hogy Pápán sok minden történik, amiről a férjek nem tudi ak. Az hirlik, hogy Pápán a pofonokat vagy letagadják vagy lenyelik. Az hirlik, hogy az esteli korzón a fiatalabb nemzedék kezd lábra kapni. Az hirlik, hogy a kataszteri bérházra elfelejtettek emeleti áldást kikérni. Az hirlik, hogy a katholikus kör dalár­dájának még néhány hangra volna szüksége. Az hirlik, hogy Salétrom utcában éjjel csak a vakok látnak. Az hirlik, hogy Pápán a hajnali mise kezdetét többen az utcasarkokon várják. AZ hirlik, hogy a helybeli dohánygyár­ból sok szivart nyomtalanul elfüstöltek. Az hirlik, hogy Pápán bebizonyították, hogy a házasságok nem az égben kotettnek. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője éjjel tart lát-leletet. Il~X 1EE -IC. — Személyi hir. Rónai Horváth Jenő vezérőrnagy, a székesfehérvári honvédkerül'et parancsnoka, a holnapi nap folyamán váro­sunkba érkezik. — Ihász Lajos utóda. A dunántuli ág. ev. egyházkerületben máris megindultak a mozgalmak] az iránt, hogy ki választassék meg Ihász La osörökébi a dunántuli ág. ev. egyházkerület világi felügyelőjévé. Amint értesülünk a díszes méltóságra legtöbb -ki­látása van dr. Berzsenyi Jenő celldömölki orsz. képviselőnek az egyházkerületi gyám­intézet nagyérdemű elnökének. — Huszárezredünk szemléje. Gyu­rits Belizár ezredes, dandárparancsnok, ki vasárnap délbe érkezett városunkba, négy napon át szemlét tartott huszárezredünk fe­lett. Ugy az újoncok valamint a póLlovak ki­képzése nemkülönben a rend és fegyelem felett a legnagyobb elismerését fejezte ki Froreich Szabó Ernő ezredes, ezredparancs­noknak valamint az egész tisztikarnak. A dandárparancsnok csütörtökön este utazott el városunkból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom