Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.
1908-03-08 / 10. szám
A második est. Műkedvelőink merész vállalkozásáról tettek bizonyságot, amidőn Csiky Gergelynek egyik legnehezebb színművét a „Cifra nyomorúság"-ot választották előadásra. Merész vállalkozásuk nemcsak sikerült, de büszkék lehetnek az elért eredményhez. Nagy elismeréssel kell adóznunk minden egyes szereplőnek, de főleg Sándor Pál rendezőnek, ki határt nem ismerő fáradtsággal buzgólkodott eien előadás fényes sikerének biztosításában. A női szereplők között első sorban Vihar Erzsi érzésteljes és biztos játékát kell kiemelnünk. Ugyancsak ezt kell konstatálnunk Galamb Líiura játékánál is, kinek szín padi rutinjáról már több izben volt alkalmunk megemlékezni. Sok tapsot és nyílt színen való elösmerésben részesült Neuhauser Erzsi, ki Mézesné szerepében valósággal excellált. Általános derültséget kel tett Pentz Anna es Weisz Renée, kik jóizü vénával alakították a két Zegernyei aggleány párt. Sz. Galamb Böske kis szerepében is beigazolta, hogy otthon érzi magát a színpadon. A diurnista öt leányt Lázár Boriska, Gyurátz Lenke, Zsilinszky Valéria, Bélák Rózsi, Baehó Margit egyöntetű kedvességgél alakították. A férfi szereplők közül első sorban Rácz Istvánt emiitjük, ki a diurnista szerepében kabinet alakítást nyújtott. Nem egy műkedvelőtől, de egy hivatásos színésztől sem várhattunk volna jobbat. A szerep egyéniségének teljesen megfelel ő posintirozással adta Hidvégh János a íicsur Poprádi szerepét, nemkülönben Benedek János, ki elegáns volt Tarcali szerepében. Wittmann Elemér, karakterisztikusan fogta fel Mádi Simi szerepét és nyílt jelenetben nyert tapsot. Fazekas Mikály, Kórilz Dezső, Marcsa Sándor és Van/a Károly kisebb szerepeikben a minden izében fényes sikert aratott előadás preciz és összevágó jeleneteiben helyt állottak. Említést kell még tennünk a főiskolai zenekarról, kik a közzenét szolgáltatták és egyes játékukért több izben a közönség részéről elismerésben részesültek. Ezen két műkedvelői előadás sokáig emlékezetes lesz a pápai közönségnek. Veszprémmegyei állapotok. Levél a szerkesztőhöz ! — Köztudomásu dolog, hogy megyénkben az útadó máris tiz százalékra rag, nem is lenne senkenek sem kifogása ez elien, ha legalább az utak minősége meg is felelne eme magas megadóztatásnak, mert a civilizatió első kelleke a könnyű közlekedés, ez pedig csakis jókarban levő utak mellett lehetséges, de ami nálunk az utak járhatatlanságát illeti az túlszárnyalja a képzelet legvadabb torzképeit! Pedig nem valami mellékes útról szólok, hanem oly vicinális útról melyen akkora a forgalom mint a főváros legélénkebb utcáján, mert ezen szállíttatik az ajkai szénnek nagyrésze, temérdek épület és tűzifa a Bakonyból, úgymint nagymennyiségű mész és kő, de azért az ut jókarbantartásáért nem történik semmi ! Miért fizetünk tehát oly magas útadót ha útjaink oly fertelmes állapotban vannak, hogy igavonó marháink, kocsijaink tönkresilányittatnak azokon '? ! De nem is csoda ha ez ig} van, miután alkalmas fed anyagról vidékünkön, Ajka, Bódé és Csékut vidék én egyáltalán nincsen gondoskodva, mert amikor annak kihordásának ideje beáll, az illető községi bíró kidoboltajja, hogy a községnek igavonóerővel bíró lakói annak menynyisége szerint tartoznak egy bizonyos számú halmot kihordani, a feddanyagot pedig valahol a patakból halásszák ki az illetők maguk, mert alkalmas feddanyagot szolgáló kavicsbánya nem létezik, igy természetesen csupa sár, agyag és iszap kerül az amúgy is feneketlen útra, de jaj annak aki ezt a fertelmet kihordani elmulasztja, I azt rögtön megbírságolják, mert ehhez ér} tünk. Valódi tuiipán-utak a mienkek, azaz i magyar, jobban mondva sötét ázsiai utak | ezek mint számos egyóbb dolog nálunk és { aki túlzottnak véli soraimit az ne restelje | a fáradtságot és győződjék meg azok valóí diságáról, de előbb lépjen összeköttetésbe valami biztosító társasággal mert „mindenkit érhet baleset", kivált ilyen kirándulás alkalmával, mert az úgynevezett vicinálisut még a Csinger-patakon is keresztül visz, ebbe pedig könnyen bele is fulladhat az il| let.ő. Mert hid — az egy teljesen ismeret. len fogalom eme idyllikus vidéken. Bódé, 1908. március hava. Bauer Antal. KARCZOLAT Sb m-u.lt HzLértzcől. Eltemettük a farsangot annak rendje j és módja szerint. Annak rendje és módja j szerint mondom, mert a szó szoros értelméI ben véve minden kellékét megadtuk az ugy; nevezett hivatalos farsangi temetésnek. Meg| adtuk a farsang utolsó mulatságának hivatalos jellegét, mégültük a vízkeresztet és a hamvazó szerdát és végül csonkacsütörtök a hagyományos bőgőtemetéssel végleg eltemettük az idei farsangot. A farsangi mulatságok utolsó akkordjai a Griff-szállő nagytermében zajlottak le. A Jókai kör vállalta magára a kötelezettséget, hogy az utolsó farsangi mulatságnak hivaI talos színezetet adjon; mennyiben az altala ! rendezett műkedvelői szinieloadásokkal kapcsolatosan és annak keretében búcsúztatta el a farsangot. Ezen farsangi végjelenet az első műkedvelői est után lett rendezve. Az előadás végeztével a társaság túlnyomó része társásvacsorára gyűlt egybe Karnevál herceg tróntermébe a Griff szálló nagytermébe és pezsI gős hangulat közepette vette kezáetét az | asztalbontás, melyet rögtön a tánc váltott fel. Ezen a táncmulatságon Karneval herI ceg és neje Polka hercegnő inkognitóban je| lent meg, mivel hivatalos fogadtatásuk ez ; idén elmaradt s igy bucsuzásuk alkalmával ; is teljesen megtartották az inkognitás jellei gét. Ritkán tapasztalható jókedv mellett bu: csuztak el a hercegi pártól ugyanyira, hogy ; csak a délelőtti órákban a Karnevált meg| illető „macskajaj u-al számoltak be az udvartartásnak. A vízkereszt hivatalos jellegét a helybeli Kaszinó egy ,.hering estély 1' rendezéI sével adta meg. Maga a Kaszinó vezetősége sem hitte volna, hogy egy ilyen vidám és ; kedélyes társaságot tud összehozni ezen esI télyre. Még a néhai korban, amidőn nem volt különválás mely két részre ossztotta a Kaszinó társaságát nem volt ily kedélyes ! és minden tekintetben sikerült estélye, mint ; ez a rögtönzött „héring estély". A változa' tosság okáért a hires „Salvater"-tör lett hordószámra csapolva és nem árulok el titkot, ! ha azt jegyzem fel a krónika részére, hogy ; a jelenvoltak licitáltak egymásra a sörivásI ban, ugyanyira, hogy éjféltájban az 50 lite! res hordó fenekre került. Kitűnő konyha, I speciális sör, jó bor, Füredi bandája fentelen ; hangulat teremtette az estély fényes sikerét, | mely emlékezetes lesz a megjelent szép j számú társaságnak. A vízkereszt jellegét különben számos ; vendéglőben és körben is megadták, de er' ről nem szólhat a krónika, mert különben j elszólná magát. A hamvazó szerdának ünnepi hangulata a templomokban játszódott le, mely körülmény igazán felment engem annak mikénti lefolyásáról megemlékezni. A farsangnak halálos döfését a bőgő| temetés adta meg, melyet a helybeli zeneI karok egyes prímásai és tagjai rendeztek a Gráf kávéház helyiségében, mely ez alkalommal zártkörű helyiséggé lett átalakitva. Hogy mi minden történt itt azt ugy „mir nichts der nichts" leírni a lehetetlenséggel határos. Az ily bőgőtemetés lefolyásáról csak annak lehet fogalma aki azon résztvesz. Röviden jellemezve ezen mulatságról csak azt Írhatom, hogy a város Öszszes zenészei családostól megjelentek estély öltözékben. Ittak mulattak táncoltak amúgy Isten igazában a maguk és protekcióból megbízott vendégek körében s ez adja meg a bőgőtemetésnek a hivatalos színezetét. Ilyenkor a zenész nem tányéroz, hanem mulatatja a vendégeket, amint jól esik. Most pedig kezdjük elölről a böjtben ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa már többször megrágta a szijat. Az hirlik, hogy Pápa városa sokat mer, és mégsem nyer. Az hírlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnktől még senki sem távázott el reménytelenül. Az hirlik, hogy a polgármester a két Kaszinó egybekelését dörzsöli. Az hirlik, hogy a rendőrök rendesen végszóra megjelennek. Az hirlik, hogy a Sportegylet a „Cifra nyomorúságától jövedelmet vár. Az hirlik, hogy a Kaszinó héring estélyén nagy volt a fogyasztás. Az hírlik, hogy a ref. énekegylet mulatságán a társaság vegyítve volt. Az hirlik, hogy Pápán a két Kaszinó egybekeléséhez két fejet kívánnak. Az hirlik, hogy a Bőgőtemetést pap nélkül végezték. Az hirlik, hogy Pápán a malom-bejárók csonkacsütörtökön pénteket temettek. Az hírlik, hogy Pápán a tejet sokan vissza-szivják. Az hírlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője egész éven át tartja a farsangot. mr*Z7 m "T" " pp "P" 1 "i!< f* " •IILIII J . SMÉI MJMMMTJ —IN OBN M — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 19-én közgyűlést tart, melynek tárgysorozatát lapunk jövő számában közöljük. — Személyi hir. Esterházy Pál gróf a hét folyamán néhány napi tartózkodásra városunkba érkezik. — A központi választmány f. hó 2-án ülést tartott, melyen a választmány uj tagjai a hivatalos esküt a polgármester előtt letették. Az 1908 évi választók öszszeirására Saáry Lajos elnöklete alatt dr. Kapossy Lucián és dr. Kluge Endre rendes dr. Kende Ádám és dr. H'irsch Vilmos póttagok lettek kiküldve. — A megyés püspök döntése. A megyés püspök a r. kath. iskolaszék néhány tagjának fellebbezése folytán az iskolaszék azon határozatai, hogy egy tanítónői állást tölt be, megsemmisítette és utasította az iskolaszéket, hogy a második tanítónői állás haladéktalan betöltésére. — A pénzügyi bizottság f. hó 3-án ülést tartott, amelyen a városház kérdése tárgyaltatott, de végleges határozatot nem hoztak. Ezenkívül a f. hó 19 iki közgyűlés tárgysorozatával foglalkoztak. — A Kaszinó estélye. A helybeli Kaszinó szerdán este igen sikerült „hering estélyi" rendezett. Az estélyen, amelyen mintegy 50 en vettek részt, rendkívüli kedélyes
