Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-12-20 / 51. szám

az ünnepe, aki a szeretetet tanította. Aki lángbetükkel véste az emberiség lelkébe : Szeresd, gyámolitsd a szegényt. Az ő igéje elevenedik fel most is, midőn a szent ünnep küszöbe felé köze­ledünk. Hányan vannak, akiknek nem ragyog be a meleg napsugár egész éven át a haj­lékukba akiknek nem adott meg, hogy jó­létet varázsoljanak nedves, égészségtelen, rossz lakásukba, ahol nincs öröm, nincs boldogság, csak szenvedés és nyomor. Ezek a szerencsétlenek a szent ünnep szegényei, árvái, akik korcsmák fojtott, bű­zös levegőjében várják be a szent _karácsony estéjét, ott köszöntik a csodás szent gyer­mek születését. Lebujokba menekülnek az ünnepi est elől, mert nincs módjuk otthon ünnepelni, mert nem bírják a* otthont az ünnep fé­nyével bearanyozni. A szent ünnep szegé­nyei nem tudnak örülni. Keressük fel őket a szeretett ünnepe előtt, juttassunk nekik a mienkből. Adjunk a karácsony árváinak is a mi örömünkből valamit : egy falatot az Ur testéből, egy kortyot az Ur véréből. Tekintsünk be a nyomor sötét függö­nyei mögé, ahová nem sugárzik a kará­csonyfa ragyogó fénye, ahová nem tekint a jólét s vele az öröm. Hívjuk meg ünnepelni az árvákat a szeretet napján, édesítsük meg a falatunkat azzal, hogy juttatunk belőle a Megváltó emlékezetére a szent ünnep szegényeinek is. KARCZOLA T a m-cLL-b JzLétoről­Még egy hét választ el a karácsonyi ünnepektől, de azért teljesen benne vagyunk a karácsonyi ünnepi — vagy krónikás nyel­ven mondva — lethargikus hangulatba. Minden amit láttunk, amit hallunk, amihez hozzá fogunk olyan limonádés izü. Mindenki saját magával van elfoglalva. Azaz pardon nem mindenki, csak a családok, mert az agglegényeknek a karácsony jóformán nem jelentőségteljes ünnep. Az agglegényekről jut eszembe, hogy jómagam is az vagyok és igy ezen kara- j csonyi ünnepek kétszeresen sújtanak enge- i met. Elsősorban mint agglegényt, kinek nincs kitől kapna és nincs kinek adni i krisztkindlit és másodsorban mint heti kró­nikást, amenyiben ilyenkor az egész vonalon pang az üzlet, de ha véletlenül akadna is, j az ilyen nagy családi ünnepekben nem is 1 volna illő karcolgatni. Ilyen ünnepnapokon jut azután eszébe az agglegénynek a nősülés és a családi élet örömei. Az igaz, hogy a családi élet­nek meg vannak a saját előnyei, de mifajta agglegények azt is igen jóí tudják, hogy hátrányai is vannak. De különben is nem minden ember alkalmas a nősülésre és a családi tűzhely megalapítására. Igazolja ezt egy „Hitvesi káté", melyet annak idején amidőn hajlamot éreztem a feleségedésre egy ezen a téren szakember j elém diktált és a melyet egész terjedelmé­ben leadom a következőkben : A házasság tudomány. Férfi meg ne nősüljön addig, mielőtt nem tanult boncolást és legalább egy asz- i szonyt szét nem boncolt. A házasélet sorsát az első éjszaka i dönti el. A szabad véleménytől megfosztott asszony sohase szerezheti meg azt az érd e- ; met, hogy áldozatot hoz. A szerelemben — lelket nem tekintve — olyan az asszony, mint egy lant, mely titkait csak annak tárja föl, ki jól tud rajta játszani. Minden asszonyi lélekben — függet­lenül a visszaható mozgástól — megvan amaz érzés, mely előbb utóbb száműzni tö­rekszik a szenvedélytől mentes gyönyöröket. A íérj érdeke — legalább annyira, mint a tisztesség — megköveteli, hogy soha magának meg ne engedjen olyan gyönyört, amit feleségével meg nem birt kívántatni. Minthogy a gyönyört az érzékek és érzelem szövetsége okozza, vaktában azt is mondhatjuk, hogy a kéj valami anyagias eszmefaja. Mivel az eszmék akár a végtelenségig kombinálhatók," ennek a gyönyörökről is kell állnia. Az ember életében épp ugy nem akad kát azonos kéjü perc, mint ahogy egyazon fának sincsen két pontosan egyenlő levele. Ha pedig a kéjnek egy és más perce között van különbség, egy férfi mindig bol­dog lehet ugyanazon nővel. Ügyesen megragadni a gyönyör árnya­latait, fejleszteni azokat, uj zamatot, eredeti kifejezést adni nekik: ebben áll a férj zsenialitása. Ez a zsenialitás nem egyéb feslettség­nél két olyan fél között, akik nem szeretik egymást : ellenben sohase buják a szere'lem­diktálta enyelgések. A legtisztább férjes asszony egyszer­smind a legkéjelgőbb. A legerényesebb asszony is lehet il­letlen, tudtán kivül. Mikor két lényt egyesit a gyönyör, alszik minden társadalmi konvenció. Ez az állapot sziklát rejteget, amelyen szétzúzódott már nem egy hajócska. Elveszett az a férj, aki csak egyszer is, felejti, hogy van a lep­lektől független szemérom is. A hitvesi szerelem csak alkalomadtán vegye föl, vagy vesse le övét. Nem abban áll a birni tudás, hogy nagyon és gyakran kopogtassunk be, hanem hogy ép;> jókor kérjünk bebocsáttatást. Megtenni, hogy vágy szülessék, táp­lálni azt, fejleszteni, növelni, izgatni : való­ságos költemény. A szerelem rendje : a disztihontól a négysorosig, a négysorostól a szonettig, a szonettől a balladáig, a balladától az ódáig, az ódától a karénekig, a karénektől a dit­hirambusig. Ostoba férj az, aki a dithiram­bussai kezdi. Mindegyik éjszakának legyen meg a maga menüje. A házasságnak szakadatlanul küzköd­nie kell egy mindent elnyelő szörnyeteggel : a szokással. Ha egy férfi nem bír különbséget lenni két egymást követő éj gyönyöre között : akkor nagyon korán nősült.' Könnyebb a szeretőnek, mint a férj­nek, hiszen jóval nehezebb mindennap szel­lemesnek lenni, mint hébe-korba egy-egy csinos dolgot mondani. Sohase aludjon el a férj elsőnek és ne ébredjen utolsónak. Az ,a férfi, aki belép a felesége öltöző szobájába, vagy filozófus, vagy buta. Elveszett ember az a férj, aki semmi óhajtanivalót nem hagy. A férjes asszony rabszolga ; érteni kell hozzá, hogyan ültessük trónra. A férfi csupán akkor büszkéikedhetik azzal, hogy ösmeri és boldogítja feleségét, ha ezt gyakran látja a maga térdén. Eddig a káté. Most már őszintén be­vallom, hogy azért maradtam agglegény mert éreztem magamban, hogy ezen előirt követelményeknek nem lettem volna képes megfelelni és azt hiszem azért is van oly sok agglegény a világon, mert egyetért ez­zel a hitvesi kátéval. Hogy pedig ezen hitvesi káté hiteles, azért helyt állok és aláírom, hogy ! A másolat hiteléül Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának sok lógósa van. Az hirlik, hogy Pápa városa sokat költ a világításra mégis sötétségben marad. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnknek egy szava többet használ mint másnak egy egész memorandumja. Az hírlik, hogy a polgármester nevé­! hez sok tiszteletbeli állás fűződik. Az hirlik, hogy a rendőrök is az éjjeli ' élet hanyatlásáról panaszkodnak. AZ hirlik, hogy Pápán kóser disznó ­j torokat is tartanak. Az hirlik, hogy Pápán azért titkolják ' az eljegyzéseket, mert félnek az anonim I levelektől. Az hirlik, hogy Pápán az estéli korzón • erősen mángorolnak. Az hirlik, hogy Pápán van egy fiatal i ember akinek ígéretéből csak 50 0/ 0-ot fo­gadnak el és még akkor is csalatkozhatnak. Az hirlik, hogy Pápán a spongyát titokzatos célokra is használjak. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plébánosnak egy helybeli izraelita szülésznő : szándékszik krisztkindlit küldeni. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal em­ber a kocsikenőcsöt lekvárnak nézte. Az hirlik, hogy a Salétrom utcában az éjjeli sötétség miatt egy pofont nem lehe­tett konstatálni. Az hirlik, hogy a pápai sertés keres­kedőket Bécsben táncoltatják meg. Az hirlik, hogy Pápán oly rossz világ járja, hogy még a kucséberek is panasz­kodnak. Az hírlik, hogy Pápán egyes jókedvű emberek a theát rum helyett paprikával isszák. Az hirlik, hogy Pápán az adósságokat részletekben tagadják le. Az hirlik, hogy Pápán sokan azért nem vesznek részt egyes vadászatokon, mert sok koca puskást ösmernek. Az hirlik, hogy Pápán van egy fiatal ember, aki akkor józanodik ki, ha a tükörbe köpi le magát. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője a délelőtti órákban csak feltételes­sen látható. e«**MCr Ua»»r<3 WSK 'tWftatóaOB t^í* Jjf3S® HKABR tg^sas ^ésan Vsi «KIÍswbhiI ss&wa «« — Személyi hirek. Koller Sándor vármegyénk alispánja csütörtökön hivatalos ügyben városukban időzött. — Czike Lajos főiskolai gondnok a hét folyamán váro­sunkban tartózkodott. — Esterházy Pál gróf esküvője. Hiteles forrásból értesülünk, hogy Esterházy Pál gróf január hó 20-án tartja esküvőjét Andrássy Ilona grófnővel Budapesten. A fiatal házaspár nem megy nászútra, hanem az esküvő után Pápára jönnek és itt mint­egy 6 hétig fognak időzni. •— Vármegyei közgyűlés. Veszprém­megye törvényhatósági bizottsága hétfőn Hun­kár Dénes főispán einöklésével ülést tartott, a melyen tudomásul vették az alispán félévi jelentését. A bizottság az egyes bizottságok­ból kilépő tagok helyett ujakat választott, majd megállapította az uj egészségügyi tör­vény alapján az orvosi köröket és a községi és körorvosok törzsfizetését és a személyi já­rulékokat. A vármegyében létesítendő mun­kásházak építésére szükséges félmiliós köl­csön ügyében a bizottság utasította az alis­pánt, hogy folytasson a fővárosi pénzintéze­tekkel tárgyalást annak megszerzése miatt. Végül a közgyűlés módosította a megyei tűz­rendészeti szabályrendeletet, majd folyóiigve­ket intézett el. — Lesz mértékhitelesítő hivata­lunk. A mértékhitelesítő hivatal felállítása ügyében a képviselőtestület által kiküldött küldöttség f. hó 14-én tisztelgett Sterényi Jó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom