Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-12-13 / 50. szám

P Sík JP A KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP.--MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. {LL'ínZE í LSI ÁRAK : Rgész évre .12 kor., félévre fi kor., negyed évre 3 kor, Iígyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és K1ADU : HMuí,&TS££i FRIGYES; MIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N 0 B E L ÁRMIN könyvkereskedésében. Lakás kerestetik ! Régi nóta uj kiadásban. Nem uj téma, de sajnos még mindig aktuális, söt már annyira, hogy tűrhetetlen ál­lapotok uralkodnak városunkban a la­kások hiánytalansága miatt. Bennünket nem érhet vád, hogy ezen lakáskérdés mizériával nem fog­lalkoztunk volna. Alig múlik el hét, hogy ezen válságos állapotokat nem illustráltuk volna és hogy most újó­lag ezzel foglalkozzunk, tesszük ezt azért, mert a 1 e g u t ó b b i költöz­ködésnél is érintve lett ezen kérdés oly formában, hogy szá­mos egyén csak azért nem nősülhet meg és számos család azért nem te­lepedik le városunkban, inert nem ta­lál megfelelő lakást. Ez a konstatált mizéria egyértelmű azzal, hogy alig van a középosztály szerény igényeinek megfelelő bérház. A modern technika szabályai szerint épült, söt Ízléses stilszerü magánházak, melynek a helységnek külsőleg a vá­rosi jelleget megadják, kényelmes uri­lakásokkal vannak ugyan szép szám­mal ; ezekben hiány nincsen, csak bérház van kevés és ami van az is olyan primitív, hogy az intelligens kö­zép osztálynak permanens gondja, sőt ijesztő réme a lakáskérdés. Pápa városa ez idő szerint olyan, mint a fiatal törekvő sas, melynek szárnyai megizmosodtak. A fejlődés legkedvezőbb stádiumában van. Na­gyobb hullámokat vet a népesedési mozgalom : jövevény családok teleped­nek le, a házasságok statisztikája sut­tog a jövő reményéről, a terjeszkedés cardinális feltételei mutatkoznak ; — de ezek a szívesen látott jövevények, ezek a c;okat gr a, 1:7:7* uj családok nem találnak meleg fészekre, nem kapnak lakást egyelőre. Nézetünk szerint, amint már több izben is kifejtettük és érvekkel bizo­nyítottuk, hogy ezen lakáshiányokat csakis bérházak építésével lehetne or­vosolni. Igaz, hogy a bérház nem hozza meg azt a magas kamatot, melyet a kereskedelmi ügyletben befektetett töke meghozna, de biztosabb az alapja és nem jár azzal a koczkázattal, mint az üzleti töke. Különben nem annyira magánér­dek a bérház építkezés, mint közérdek. Nem csak a házba invesztált tökének a kamatját kell számba venni, hanem magát a családot is, mely a házban lakik és a fogyasztók számát a város­ban szaporítja. Egy intelligens család jövödelmez a városnak átlag évi két­ezer koronát, mely jövödelemben a helybeli kereskedők és iparosok része­sednek, az értelmi társadalmi osztályról nem szólva, melynek a megfelelő osz­tályrész ezen fogyr>?ztők jövödelméből szintén kijut. Tiszta sor tehát, hogy a bérház építkezés közérdek, mely a város helyi kereskedelmével és iparával, szóval a helyi forgalommal nexusban áll. A közérdeket szolgálni ugyan az egyesek szent kötelessége is, de leg­inkább hivatása ez a helyihatóságnaK, cTÁRCZA. A biró ur. Soha olyan meglepetést, mint amikor Jegenyés Tódor, a nagy nőgyűlölő egy' szép napon nekibuzdult és — megházasodott. A birói karnak, ott a táblánál nem volt elsavanyodottabb tagja, mint ő. Nem csoda, hisz egész működésé a válópörök referálásából állt. Nem hódolt más szenvedélynek, mint a kaszinó mindennapi látogatásának. Az a füstös kártyázóterem volt tulajdonképpeni otthona. Mintha élni is csak azért élt volna, hogy a délutáni szerény kártyaszórakozása meglegyen. Dühös is volt, valamikor bált adott a kaszinó s a nagy teremben, a kis termek­ben, az ebédlőben, de még a kártyaszobák­ban is bájos hölgyek fehér alakjai libegtek, nevetgéltek. Ilyenkor a nőgyűlölő megszö­kött ; de rászólt jogász öcscsére Bélára, aki savószinü szemeivel, sasorrával és pa­lóczos beszédjével egész hasonmása volt : — Te csak maradj itt. Aztán ne ügyetlenkedj, hanem válassz ki valami jó­képű kisasszonyt, teszem a Várkonyi Birit és mulass vele. A többit is táncoltasd meg, nehogy hirbe keveredj a Birivel. Akik hallották, kacagtak magukban. A biró pedig elsietett, mintha valami isme­retlen ellenségtől, valami bűvös boszorkány­tól félne, aki hatalmába keríti s aki békés életét megrontja. Arra gondolni sem mert, hogy ez a bűvös boszorkány egy nap csak betoppan az agglegény lakásába. Es éppen Várkonyi Biri volt, akit a kaszinó bálján a félszeg Béla föl is keresett. A lány a karjába csim­paszkodott és néhányszor körülsétált vele a teremben. De minduntalan visszatért aty­jához, aki kúriai biró volt és leányát maga gardírozta. Már nyugalomba vonult az öreg Várkonyi Tamás s mint mondják, nagyfokú idegbetegsége miatt. A bálban szórakozást keresett, de hamar haza kellett mennie, oly nyugtalanság rohanta meg. Ma is izgatottan lépett be leányával jegenyés Tódorhoz. Biri sohase eresztette sehova az atyját s azért kisérte el őt a leg­jobb barátjukhoz is. Titkos beszélni valója volt a két férfiúnak. Biri ezalatt Béla ur­fival a belső szobában a fotográfiákat nézte, miközben a savószinü udvarló ráráemelte tekintetét a leányra és felsóhajtott magában: — Istenem, csak már letettem volna az utolsó szigorlatot ! Vagy meg ne buknék majd \ r Es sorra nézte Biri bájait. Igazán szemrevaló lány volt. A fejtartásában, az arczvonásaiban valami romantikus jelleg jutott kifejezésre. Amint a fotografianézés alatt kezébe jutott Jegenyés Tódor arczképe, hirtelen megszólalt : — Képzelje, Béla, az apám ma azt mondta, mért nem mentem már férjhez, STEINBERGER M. UTÓDA ékszerész és órás, Pápa, Fő-utca 13. Legjobb bevásárlási forrás, e7,üs\ é^ <i&Vvcva át\xV xva^x ===<§)> \emip\om\ VeV(VeV., VatvcsóY s\V <f>­r • i r—— ©va VüYótAecjess&^eV, ©mec^a, 2>c\vagVa\i9e*v ^aswtéYW. ^a^ásoV. j6\ és ^otrtosaxv Vés*ilé\x\eY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom