Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-11-29 / 48. szám

ség, ki remek technikával játszta el „Au printemps" és „Mazurka" cimü zeneműveket. Most volt először alhalmunk Deli Mar­git úrhölgy zongorajátékát hallani és való­ban csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg kiváló technikai képes­ségéről. A közönség is szűnni nem akaró tapsokkal fogadta játékát és addig nem is szűnt meg a taps, mig reáadásnl egy ma­gyar dalvaritátiót el nem játszolt, melyet szinte zugó taps követett. Ezután Szutter Mariska lépett a pódi­umra és Erdélyi Zoltán „Bálban" cimü köl­teményét szavalta el oly hatással, melyre valóban büszke lehet. Behízelgő kellemes organuma van és szivhez szóló érzessel tudja az érzelmeket tolmácsolni, A közön­ség lelkes tapsokkal illette őt, melyet mél­tán kiérdemelt. A hangverseny műsorát a főiskolai énekkar fejezte be, elénekelve Gáthíj Zol­tán zenetanár vezetéso alatt Ermani operá­ból a „Bordalt". Volt már többször alkal­munk a főiskolai énekkaj énekében gyö­nyörködni, de ez alkalommal felülta magát ugy precizitás valamint összhangban. A hangverseny végeztével a székek kihordásával ós a pódium elbontásával a termet táncképessé tették és kezdetét vette Füredi Kálmán zenekara mellett a tánc, mely rendkívüli kedélyes hangulatot terem­tett. Az első négyest 32 pár táncolta. Szünóra után fokozódott a jókedv és bámulatos kitartással járták reggeli 5 óráig. A táncmulatságon a következő hölgyek vet­tek részt : Asszonyok: Acsuy Ferenczné, Bachó Vincéné, Barthalos Kálmánné, Bélák La­josné, Csajtay Karolina, Csizmadia Lajosné, Deli Béláné, Gáthy Zoltanné, Gaál Jánosné, Gönye Lászlóné, Gondol Dánielné, Halász Sándorné, Jakabházyné Bátky Mária, Jiiek Ferencné, Kiss Józsefné, Kiss Móriczné, Kis Károly né, Kondrády N.-né (Eberhard), Mészáros Sándorné, Perlaky Gézáné, Lic. Rácz Kálmánné, dr. Steiner Józsefné, Szo­koly Ignácné, Szőllőssy Miklósné, Szutter Dánielné, Tóth Kálmánné, Tompa Sándorné, Vésey Józsefné, Vikár Kálmánné. Weisz Izidorné. Leányok : Aebersold Leopoldina, Bachó ' Manci, Barthalos Gizi, Bélák Rózsi, Bödey Irén, Csizmadia Irén, Deli Margit, Deli Babi, Gaál Ilonka, Gáthy Lenke, Gönye Jolá í, Gyurátz Aranka, Gyurátz Linus, Hlattky Ida, Kenessey Anna, Horváth Róza, Horváth Juliska, Kis Ilonka, Kis Jolán, Kis Honor, Kis Mariska, Konrády Hermin, (Eber­hard), Kutassy Mariska, Neuhauser Böske, Rácz Juliska (Vörösberény), Szijj Berta, Szokoly Margit, Szutter Mariska, Szőllőssy Karola, Thury Róza (Kapoly), Tompa Bözsi. Tóth Nelli, Valkó Vili (Budapest.) * Ez alkalommal felülfizettek : gróf Tisza István 200 K, N. N. 20 K, Rupprecht Ta­szilóné, Németh István, Barthalos István 10—10 K, dr. Steiner József 6 K, Gyurátz Ferenc, Gönye László, Gaál János. Hock­hold Ferencné, Zsilinszky Lajos 5—5 K, dr. Antal Géza, dr. Adorján Gyula, Faragó János, Fraueiuíienst Viktor, Horváth Kál­mán 3—3 K, Jakabházyné Bátky Mária, Konrády N.-né, Katona Józsefné, Kovács lmréiié, Takács Ferencné sz. Csoknyay Li­dia, Széky Aladárné, Szijj Mihályné, Faa Mihály, Karlovitz Adolf, Kelemen Salamon, Kis Tivadar 2—2 K, Ivóródy Simon, Hor­váth Pál 1—1 K. A felülfizetőknek ez uton is hálás köszönetüket fejezik ki a theologia akadémia hallgatói. KARCZOLAT a hitxH: Jb_é-b2?ől_ Hossz;.s lethargia után bevált az a régi német közmondás „nur nicht brummen, es wird schon kommen". Végre valahára történt városunkban valami „az üzlet érde­kében," ami nemcsak megemlékezésre méltó a heti krónikában, de ez valami bizonyos tekintetben megtörte azt a társadalmi el­zsibbatságot, melyben leleclztünk és ha az előjelek nem csalnak lesz mégis egy kis üzlet a télen, melyre a krónika számithat. Jóllehet nem hallani semmi nagyobb téli evulótióról, de a hangulat után, mely városunkban kezd lábra kapni, némi bizta­tóul szolgál egy kis élénkségre. Ezen han­gulatot a theologusok provokálták a Griff­ben tartott hangversennyel egybekötött tánc­mulatságukkal. Felesleges talán felemlíte­nem, hogy a hangverseny a táncmulatság kedveért lett rendezve, ami máskülönben mellékes, a fődolog a kellékes és ez tény­leg be is vált. A theologusok által rendezett hang­verseny nem tért el ez alkalommal sem a speciális jellegétől. A „jövendőbeli nagytisz­teletüek" a hagyományos rendszer alapján állították össze a műsort és ebben évről­évre némi eltéréssel teljesen elvhűek. A vendégek fogadtatása és elhelyezése tekin­tetében is megtartották a régi menetrendet, mely páratlan előzékenység éa szolgálat­készséggel párosult és melyre teljes joggal „patent"-et vehetnének maguknak. A változatos műsor egyes részleteire nem terjeszkedem ki, csupán csak azt em­lítem fel, hogy minden egyes közreműködő meg lehetett elégedve az elismeréssel, mely részére bőven kijutott. A hölgyeknek ebből az elismerésből nemcsak dupla dózis jutott, de a szokásos és hagyományos csokor nem maradt el. A közönség is meglehet elé­gedve, mert jő programmot kapott a pén­zéért, sőt a tapsait egyes eseteknél reá­adásul duplázva honorálták. — Dilietán­soktól ennél nagyobb áldozatot nem is lehet kívánni. Alig végeztek a hangversennyel, mint­egy karikacsapásra eltűnt pódium és székek és még jóformán fel sem keltek helyeikről, már táncvt járt a fiatalság, még pedig nem is a táncrendre, hanem egy indulóra. Alig melegedtek a táncba, már a pikulás szün­órát fujt és igy nolens volens kezdetét vette a szokásos étkezés és a kedélyes társalgás. Ebben a helyzetben szoktam egyes zártkörű részleteket a krónika részére fel­jegyezni, de őszintén mondva vajmi kevés kulissza titkokat tudtam felfedezni, melyről esetleg komoly következményeket lehetne kombinálni. Egy-két érzelgős párt kivéve, kik esetleg még a farsangban fogják ma­gukat végleg kiforrni, uj üzletet még árgus szemekkel sem lehetett kiközvetíteni. Pedig árgus szemű figyelő elég volt, kiknek ily alkalommal más foglalkozásuk és saórako­zásuk nincs, mint boronálni és parthíekat kombinálni. i Fokozódott jókedvvel indultak neki szünóra után a tánchoz, még pedig előjegy­zéssel, mert ez alkalommal nagy ügyesség kellett ahhoz, hogy táncosnőhöz jusson ra táncos. Annyi táncosjelölt volt, mint 0­Budán a zsidógyerek és szapora, mint a Jakab krumpli. Táncoltak is annyit a kis leányok, hogy végeredményében már dűlő­félben voltak és több izben kellett a garde­robe-ba menekülni a robottól. Pardon ! Engedelmet kell kérnem azért, hogy „kis leányok" jelzővel illettem a táncoshölgyeket, de remélem, hogy ezt a tényleg érdekelt felek nem fogják rossz né­ven venni tőlem. Mert hát tényleg a táncos­hölgyek túlnyomó többsége még a kis leá­nyok gárdájához tartozott kik jóformán még nem „bálképesek", de amint nálunk mon­dani szokás „ifjúsági mulatságokra" már képesek. Nem mondom, hogy nem voltak ver­senyképes hölgvek kik a farsangban is fog­nak szerepelni, de vajmi kevesen. De más­különben is a Lis társaság nagy részét a vidék szolgáltatta ugyanyira, hogy alig akadt helybeli ösmerős, amit a névsor össze­állításánál a krónikás tapasztalhatott. Szóval remekül sikerült a theologusok mulatsága, mely beillett volna egy fényes jubiláris ünnepély keretébe. Apropos jubiláris ünnepély ! Tulajdon­kép ezzel kellett volna kezdenem. Jubileumi ünnepe volt a helybeli iparos ifjak önképző körének mely szinte a Griff nagytermében zajlott le. Huszonöt éve, hogy ezen hiva­tását teljesen betöltő egyesület városunkban fen áll. Ezen évforduló alkalmával rendez­tetett ezen ünnepély. E'elesleges talán mon­dani, hogy az ünnepély tánccal volt egybe­kötve. Az ünnepély műsor? a helyzetnek meg­felelőleg volt összeállítva, szóvál ünnepi műsor volt, mely ezen szép évforduló je­lentőségéhez méltó volt. Szép és diszes társaság vett részt ezen jubileumi ünnepé­lyen és ezen diszes tarsaság emelte is az ünnepély fényét. Amint már fentebb jeleztem a hang­verseny után jött az elmaradhatlan tánc, melyről a krónikás csak azt jegyezheti fel kuriozumkép, hogy még 6 órakor reggel is az lett a táncosoktól hangoztatva, hogy : „Hogy volt". Frici. Az hírük ... Az hirlik, hogy Pápa városa jármos ökre a vármegyének. Az hirlik, hogy Pápa városának a vár­megye a kerékkötője. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnket felsőbb helyen kombinálják. Az hirlik, hogy a polgármester jelszava vagy törik vagy szakad. Az hirlik, hogy a rendőrség létszám­ban szenved. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plé­bánost már sokan várják a nienyországban. Az hirlik, hogy a Jókai kor létjogosult­ságát megkezdte. AZ hirlik, hogy Pápán a népkonyhát kifőzték. Aa hirlik, hogy a theologusok táncmu­latságán gyenge virágszálak voltak jelen. Az hirlik, hogy az iparos ifjak tánc­mulatságán háziteendőket is végeztek. Az hirlik. hogy a theologusok mulat­ságán sok volt az eszkimó és kevés volt a fóka. Az hirlik, hogy Pápán egy eljegyzésre vért köptek. Az hirlik, hogy a helybeli dohánygyár­ban szivarnyomokat füstölnek. Az hirlik, hogy Pápán mindig sötét az éj, de nem mindig dühöng a déli szél. Az hirlik, hogy Pápán jelenleg a disz­nóságot korszakát gyomrozzák. Az hirlik, hogy a kataszteri bérház te­tejéről büszkén lehetne letekinteni. Az hirlik, hogy a szövőgyár kéménye torokgy u1ad ás ban szenved. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője lefekvés előtt reggelizik. IE E Ü8Z. — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 30 án d. u. 3 órakor a városháza nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Dr. Lövi László v. képviselő indítványt terjeszt elő hogy Pápa város szakadjon el Veszprém ­megyétől. 2. Wittmann Ignácz pápai lakos, az ideiglenes női kórház épülete után a bérösszeget 1909 ik évi május hó 1-ső nap­jáig kifizettetni kéri. 3. Fischer Gyula v. képviselő indítványozza,hogy a v. képvise­lőtestület az állami mértékhitelesítő hivatal­nak Pápán leendő felállítása érdemében, ad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom