Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-11-29 / 48. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ: WMimYm, HIRDETESEK ás NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és N G B E A R M i N könyvkereskedésében. Újra a képvi Városunk összes kerületeiben nem­sokára megejtetnek a képviselőválasz­tások. Azaz jobban mondva, azon he­lyek lesznek betöltve, amely városi kép­viselőknek hat éves mandátuma lejárt. Ezen fontos aktus teszi kötelességünké, hogy ezen kérdéssel behatóan foglal­kozzunk. Jól lehet ez érdemben nemrég fel­szólaltunk és foglalkoztunk a legköze­lebb megejtendő képviselőválasztások­kal és városunk polgárságának figyel­mét felhívtuk ezen fontos és reánk nézve életkérdésre, mindazonáltal na­gyon is szükségesnek tartjuk sőt néze­tünk szerint vád is férhetne, ha ép ezen fontos aktusnál nem tennénk meg kötelességünket azzal, hogy ezt felszó­lalás tárgyává tesszük és polgárságunk érdeklődését a ezen városi képvise­lőválasztásokra felkölteni igyekszünk. Lehet, hogy ezen újbóli felszóla­lásunk alkalmával esetleg rekrimináci­ókba bocsátkozunk, de inkább vád ér­jen bennünket, mint az, hogy polgár­ságunkat az urna elé való lépéskor nem figyelmeztettük oly dolgokra, me­lyeknek nem teljesítésével saját ma­guk vallják kárát. Igenis, tesszük ezt már azon szem­pontból, mivel igen jól tudjuk, hogy ezen választások eredményei mily be­folyással vannak városunk jövőjére és haladására, igenis, tesszük ezt azon okból is, mert meg vagyunk győződve, hogy ép ezen a haladásra törekvő kor­szakban városunk létkérdése függ at­tól, hogy kik vannak a képviselőtestü­letben és kiket nevezhetünk városunk vezérfé/fiainak. Nekünk éppen a jelenlegi helyze­tünkben, amidőn oly számos fontos tervek és üdvös eszmék megvalósítá­sával foglalkozunk, egy ügybuzgó, agi­lis városi képviselőtestületre van szük­ségünk, mely a közügyeket nem szük­íátkörben és szükkeblüen értelmezi. Intő példa lehet erre a legutóbb megtartott képviselőtestületi közgyűlés is. Nem a higgadt és előrelátható képviselők, ha­nem a felkorbácsolt szenvedélyek és egyes személyes érdekek kicsinyes és ízléstelen felszólalások által keltett han­gulat érvényesült. Igenis uraim, ez nagy hiba. Nem személyeskedni, hanem a közügyeket kell szolgálni. Itt az alkalom, hogy oly képviselők kerüljenek a tanácsterembe, kik ezen állásra hivatottak és akik hi­vatásuk tudatában vannak és annak minden tekintetben meg is felelnek. Ne csak akkor jöjjenek a közgyűlésre ha szavazni keli, hanem tessék a folyó ügyek iránt is érdeklődni és azok meg­vitatásában részt venni. Igenis ezt várjuk mi a megválasz­tandó városi képviselőktől. Ezt tenni pedig morális kötelességük. Lankadat­lan és odaadó munkálkodást várunk tülök és pedig joggal, mert uj szel­lem, nagyobb agilitás és ami legfőbb, vállalkozási szellem kell abba a testü­letbe, amely Pápa város közügyeinek vezetésére döntő és irányító befolyást kell hogy gyakoroljon. Jeleztük ezt pedig előzőleg azért, cí®- TARCZA. Egy asszony koszorúja. Sohse hittem volna, hogy az én tulaj­don vérem seditiót támasszon ellenem. Isten félelemben, jámborságban neveltem és íme, öregségemre visz gyalázatba. Neki kerestem, érte fárlódtam, ezer meg ezer éjszakán vir­rasztottam és most itthagy azért a sehon­nai, hitvány emberért. Így siránkozott Selymes Kis Péterné nagyasszonyom Szodorai János fürmender uram előtt, aki figyelmesen hallgatta a tisztességben megőszüjt asszony beszédét. Mert hogy csöppentett igazság volt, amit a nagyasszony mondott, az bizonyos. Egész életet az Eszter lányának szentelte és azóta, hogy Istenben elpihent ura magára hagyta, férfira sem nézett, nehogy egy önfeledt pillanatban mostoha kerüljön a házhoz. Es dolgozott, hogy az ura könnyelműsége foly­tán megterhelt vagyonkáját megtisztíthassa az adásságtól. Tizenhat év emésztő mun­kája után, sikerült is a magányos, gyönge asszonynak elhéssegetni a hitelezőket. Mi­kor aztán azt gondolta, hogy most már a teste is, lelke is megpihenhet., egyszerre csak azt hallja Eszternek a saját szájából, hogy vagy a Csontos Gábor felesége lesz, vagy elemészti magát valami uton módon. — Nem olyan veszedelmes a dolog, lelkem komámasszony, — jegyzé meg für­mender uram. — Majd meggondolja még a dolgot a leányzó. De ha mégis ugy for­dulna a dolog, hogy Eszter nem tágítana a szándéka mellől, hát engedni kell a maga útjára. Utóvégre is Csontos Gábor nem rossz ember, egy kicsit ugyan könnyelmű, de hát emlékezzék csak vissza kedves ko­mámasszony az én fiatalságomra. Bomlottam én is, és lássa, most mégis fürmendere va­gyok a vérosnak. — Kelmed másfajta volt, de ez a Gábor asszonybolonditó, csúnya életű. Nem marad az meg egy asszony mellett, mert a naturája szakasztott olyan, mint amilyen az apjáé volt, aki a becsületes, szép felesége mellett mindig tartott szeretőt. Ez vitte el a vagyonát is. Hogy bizhatom én a leá­nyomat az ilyen emberre. Ami kis vagyon­kánk van, azt Íziben el fogja verni és ha nem lesz miből uraskodni, elmúlik az a nagy szerelme is, amit uton-útfélen emleget most ő kigyelme. — No ne busuljon, kigjelmed, édes nagyasszonyom, mert még nincs minden elveszve. Majd beszélek Eszterrel és elmon* dom neki a kigyelmed anyai szivének ag­godalmát. Mert mi tűrés-tagadás benne én sem sokat bizom a fiúban, és jobban sze­retném Esztert valami megállapodott em­berhez adni. Aztán a fiúnak is a lelkére beszélek, mert hogy szegről-végről atyám­fia is, nem pirítja meg a szavam. Ha aztán a fiatalok nem tágítanak, hát csak bizza a nagyasszony őket a maguk sorsára. A juss­ból csak az apait adja ki kigyelmed, a STEINBUROER ŰR. UTÓDA ékszerész és órás, Pápa, Fő-utca SS. Legjobb bevásárlási forrás, W E7,ÜS\ É^ JJVVCIA CT,ÜS\ árwV 9á\asi.VéV.Wtv, iÉ g| - \em^\om\ VeV(VeV, VaxvosoV. s\\>. ======= ^ ™ ©va VüYóvAe^essétjeV., ©me^a, 2>cW§Vausexi qk<&. $á\asxUV.V>aw. ^afúásoV, p\ és ^ou\osaxv Vé9fAc\tveV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom