Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-11-15 / 46. szám

Fráter Loránd még nem halottunk. Ez egye, dül az ő művészete és ezt el kell ösmern mindazoknak, kiknek műérzékük van a ma­gyar ének megbirálásában. ízlése, énekében való tüz, amely szerencsésen párosul egy benső érzéssel és minden hatásvadászás teljes mellőzése az ő saját művészi egyéni­ségének vonásai. A hangverseny második érdekessége Kormos Ilonka volt, kit közönségünk mái­ismert ugyan, de azért a legnagyobb sim­pathiával fogadta szereplését és tüntető ovációkkal fogadta előadott hangverseny énekszámait. Az estélynek volt egy harmadik mű­vésze is Tarnay Aiajos zongoraművész, k 1 nem csak szóló számaival, de Fráter Lo rándot kisérő zongorajátékával fenomenális művészetét fényesen igazolta. A hangverseny lefolyását adjuk a kö­vetkezőkben : Pont 8 órakor vette kezdetét a hang­verseny. A függöny felgördülte után meg­jelent Tarnay Alajos zongoraművész, kit közönségünk zajos tapsokkal fogadott és eljátszotta Chopin „Nocturne" és Schütte „Bluette" koncert számait. A közönség élve­zettel hallgatta és tüntető tapsokkal hono­rálta valóban művészi játékát. A tapsok elhangzása után megjelent az est kimagasló alakja Fráter Loránd és elénekelte „Koporsómra ha meghalok" „Er­dőn" és „Akit én szeretek" eimü dalokat Tamai Alajos zongorakisárete mellett. A közönség minden egyes énekszámát bámulattal hallgatta és a harmadik da^ elhangzása után falrengető tápsokkal citálta többször a lámpák elé. Ezután következett Kormos Ilonka fel­lépte, ki dacára hogy rekedtséget jelentetett ki, a tőié már megszokott kedvességgel és bájjal énekelte el „A csók" cimü dalt, és méltán kiérdemelte azon tüntető tapsokat virágesőt, és két gyönyörű virágcsokrot, mellyel őt tisztelői kitüntették. Kormos Ilonka énekét Szentgyörgyi Sándor mesteriesen kisérte zongorán. Ezután újra Fráter Lóránt művészi énekében gyönyörködtünk, ki „Beteg vagyok édes anyám", „Csavargok az utcában" és „Alkonyat" cimü dalokat énekelte oly érzés, sel amit egyedül csak ő tőle lehet hallani. A sürü tapsok ez alkalommal sem marad­tak el, mely tapsok után tiz percnyi szünet volt. Szünet után az első szám Tarnay Alajos zongorajátéka volt, ki bámulatos technikával adta elő „Magyar hangulatok" cimü szerzeményét. Művészi interprelátiója annyira lelke­sítette a közönséget, hogy hosszantartó tap­sokra eljátszotta néhány saját szerzett ma gyar dalait énekkisérettel. Ezután újra Kormos Ilonka énekét él­veztük, ki mesés kivitelben énekelte el a már többször hallott „Altató dalt." A kö­zönség hosszas tapsaira még „A két egér" cimü dalt énekelte el, mely frenetikus tap­sokra. késztette a közönséget. A zongora­kíséretet Szentgyörgyi Sándor eszközölte. /a hangverseny műsorát Fráter Loránd fejezte be. Elénekelte „Azt kérdeztem egy virágtól", „Tele van a város akácfa virág­gal" és „Ott ahol a Maros vize" cimü dalo­kat. A frenetikus tapsok után közkívánatra elénekelte még „Száz szál gyertya" dalt, és ezzel a hangverseny befejezést nyert. Hangverseny után a közönség egy része a Griff szálloda nagytermébe társas­vacsorára gyűlt egybe, amelyen a hangver­senyen szereplők mindegyike megjelent és ahol rendkívüli vidám hangulat uralkodott ugyanyira, hogy asztalbontás után tánchoz fogtak és a mulatság csak hajnali 3 órakor nyert befejezést. Nem fejezhetjük be tudósításunkat ezen művészi hangversenyről anélkül, hogy elismeréssel ne adózzunk HajnóczJcy Árpád helybeli könyv és papirkereskedőnek, ki nagy áldozatok árán ezen művészeket kö­rünkbe hozta és ezzel közönségünket egy felejthetetlen élvezetes estélyben részesítette. KARCZOLAT a izmo-lt) 3b_é"b:r*őIL­Müvészestélyről szól a heti krónika, mely mult szombaton zajlott le városi szín házunkban. Az országszerte hírneves Fráter Loránd jött el városunkba és bemutatta magát művészi voltában, beigazolni akarva azt, hogy méltó err§ a jó hírnévre. Szóval Fráter Loránd nálunk is levizs­gázott, még pedig mesés eredményei. A színházat zsúfolásig megtöltő bizottság nem­csak egyhangúlag odaítélte neki a művészi diplomát de valóságos ovációt rendezett részére. Eltekintve, hogy hetekkel a hangver­seny előtt valóságos Fráter láz uralkodott városunkban és versenyeztek a színházi he­lyek előjegyzésében, de ez a láz csak kis Miska volt ahhoz, ami a színházban leját­szódott. Minthogy közönségünk Fráter lázban szenvedett tehát lázas izgatottsággal várta Fráter Loránd megjelenését és hallhatósá­gát. Már az első nóta után vehemens mó­don fokozódott a láz mig végre teljes mér­tékben kitört akkor, amidőn a nótázást abba hagyta. Sokáig tartott a krízis, mig végre beállott a szünet. Szünet után újra megjelent és ekkor nemcsak énekében, hanem hegedüjátékában is gyönyörködtünk. Olyan melábus hangokat csalt ki a hegedű száraz fájából, amire igazán el lehetett mondani, hogy „sírt a hegedű." Hogy mi mindent mondptt ő az énekében azt. leírni nem lehet, azt csak érezni lehetett. Ezzel a Fráter-lázzal kapcsolatosan még egy kis Kormos-lázunk is volt. Nem ugyan oly mértékben mint anno dazummal, de azért elég jó nagy dósisban nyilvánult meg a láz lefolyása. Megjelenésekor fel lett frissítve a virágeső, a tüntető taps és az elmaradhatlan tisztelet jegye — a csokor. Nem halomszámra jött a csokor, de két csokor is elegendő arra, hogy az illetők eszébe jutassék a „Moczi"-nak, hogy „Ne­felejts" vagy jobban mondva el ne felejts. Ez történt szünet előtt. Szünet után megismétlődött a szives fogadtatás és ezt a szívélyes fogadtatást azzal viszonozta, hogy rádást is adott, dacára annak, hogy rekedtséget jelentetett be. Elénekelt reá­adásul egy kis pikáns dalt — de diskréten amint ő ezt még a régi időben szokta tenni. Ez az ő forsza. Pikáns dolgokat diskréten előadni és azt el is hitetni ehhez nagy ru­tin és élettapasztalat kell és a mi dédel­getett kedvencünk ebben .nagy slágereket aratott és aratott ezzel a fellépésével is. Volt a hangversenynek egy harmadik partnere is a kis Tarnay zongoraművész. Amily filigrán kis emberke ép oly nagy művészetében. Nem akarok levonni semmit Fráter énekiiiüv'észetéből de azt hiszem, hogy ha nem a kis Tarnay kisérné énekét talán nem is sülne el oly melegen a dal, melyet énekel. A kis és mégis nagy Tar­nay azonban nemcsak a zongorát kormá­nyozza, hanem énekelni is tud. Nem vei v senyezhetett volna Ney Dáviddal, de azért meg lehetett hallgatni sőt meg is tapsolni. Ugy énekelte a „Gyí te madár" saját szei­zeményét, mintha nem ő szerezte volna és más énekelte volna. Ez volna a Fráter-Kormos-Tarnay hangverseny tulajdonképeni heti krónikája. Ami a folytatását illeti az a Griff szálloda nagytermében játszódott le. Nem sokan jöttek össze, de azért elegen arra, hogy kedélyesen mulassanak. Mint mondani szo­kás, kicsi volt a társaság de válogatott és ép azért volt fesztelen és vidám hangulat, mely nemcsak a vacsora alatt, hanem tánc­közben is kifejezést nyert. Ezzel azután beszámoltam véglegesen a triumvirátus hangversenyről és beváltottam a múltkor tett igéretemet, hogy erről a hangversenyről legközelebb. „Leadom a tejet". F r i c i. Az hírlik Az hirlik, hogy Pápa városának jobb érzéke balra lüktet. Az hirlik, hogy Pápa városa sokszor botlik. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnk szava sokat nyom a latba. Az hirlik, hogy a polgármester egye­lőre beszüntette a kézdörzsölést. Az hírlik, hogy a rendőrségnél a nyo­mozások irattárba kerülnek. Az hírlik, hogy az Erzsébet ligetben is lehet vadászni. Az hirlik, hogy a Jókai kor már élet­jelt adott magáról. Az hirlik, hogy a Fráter hangverseny után sokan vissza akarták kérni a pénzüket. Az hirlik, hogy Szalkay Lajos színtár­sulatát Székes-fehérvárott beveszik. Az hírlik, hogy Pápán a „Jaj nadrá­gom" egyletet fel akarják eleveníteni. Az hirlik, hogy a helybeli esperes plé­bánosra sokan böjtölnek. Az hirlik, hogy Pápán sokan pana­szolják, hogy drága a tojás. Az hirlik, hogy A. Tevelen a Lesi korcsmáros a prószát lesi. AZ hirlik, hogy Ugodon a szövetkezeti korcsmában áldást is mérnek. Az hirlik, hogy Pápán a szerelemre kartellt kötöttek. K'á hirlik, hogy Pápán sok mély titkot lehetne elárulni. Az hirlik, hogy a kataszteri fecskék már bevonultak. Az hirlik. hogy a Jókai Mór utcában egy gazdátlan mellfüzőt találtak. (Nálam van Szedő.) Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztőjének hajnalban fújják a takaródót. ««IM ) JPM TOCTasaöá bmtcj ... — Személyi hir. Takács Ádánj me­gyei árvaszéki elnök hivatalvizsgálat cél­jából városunkban időzik. — A regále bizottság csütörtökön délután Mészáros Károly polgármester elnök­lete alatt ülést tartott, melyen folyó ügyek lettek tárgyalva. — A Pápa városi vöröskereszt választmány f. hó 17-én d. u. 3 órakor a pápai takarékpénztár nagytermében dísz­közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgya Galamb Józsefné egyleti elnök legfelsőbb kitüntetésének előterjesztése és a legmaga­sabb elismerő oklevél ünnepélyes átnyújtása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom