Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.
1908-11-01 / 44. szám
é^jgolgreim . Pápa, 1908. :o_crsre-nn "ber 1. 44. szám PÁPAI KÖZlJW KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP.— MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Rgész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed évre 3 kor. Egyes szára ára 30 fillér. Megérett a gyümölcs. Nagy lelkesedéssel és egyhangú helyesléssel fogadtatott a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlés alkalmával azon kijelentés, hogy városunknak törvényhatósági joggal való felruházása tanulmány tárgyává tétetik és utasitatott a várnsi tanács, hogy ez érdemben a legközelebbi közgyűlésre javaslatot készítsen és annak napirendre való kitűzéséről gondoskodjon. Régi baj felelevenítését és egyben megvalósítását célozzuk ezzel, nem is egyszer tettük szóvá ezen tűrhetetlen állapotot, bele is nyugod tünk már azon reményben, hogy közigazgatásunk reformjával majdnem orvoslást nyerünk, de mindannyiszor midőn közügyeink rovására ujabb és ujabb gátot látunk a vármegyei gyámság miatt, feléled az eszme arra, hogy városunknak törvényhatósági jogot szerezzünk. Évek óta halljuk hangoztatni ezt LAPTULAJDONOS és KIADÓ: az eszmét, de mindannyiszor csak szalmaláng volt a lelkesedés, most azonban már tűrhetetlenné kezd válni a helyzet és nincs okunk kétkedni, hogy a városi tanács megbízatásának rövid időn belül eleget fog tenni és hogy régivágyunk elérésére minden lehetőt el fognak követni az intéző körök ezen üdvös eszme megvalósítására Pápa városának ez a mozgalma nem mai keletű, több évvel ezelőtt már megtétetett az indítvány az önállósításra nézve. Azóta ez a kérdés több ízben került felszínre, hogy aztán ismét bizonytalan időre lekerüljön a napirendről és hosszú álmát aludja l'ápa városának irattári helyiségében. Készséggel elismerjük, hogy ily fontos tárgyban elhamarkodva ítélni nem szabad, mindamellett elérkezett nek látjuk immár azt az időt, hogy városunk e régi óhaja teljesedésbe menjen. Sokat meghányt-vetett dolog már HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. ez s igy felesleges ezúttal is felsorolnunk mindama jogcímeket, melyek Pápa városának önálló törvényhatósági joggal való felruházását mintegy megkövetelik. Tiszta magyar lakosságának józan hazafiassága, meglehetős fokú intelligenciája, szerencsés földrajzi fekvése kereskedelmi, ipari és gazdasági jelentősége, mindmegannyi argumentum a város önállósítása érdekében. Legnagyobb, legádázabb ellenségünk sem tagadhatja a tényt, hogy Pápa városa néhány év alatt óriási léptekkel haladt előre. A rohamos külső emelkedés természetszerűleg vonja maga után a lakosság gyors szaporodását mely szaporodásra jövendő kombinációnkat, jövendő ter vezgetéseinket alapítjuk. Számtalan esetet tudunk felsorolni, mely a vármegyei gyámság következtében kerékkötője volt városunk haladásának és fejlődésének és ha nem is dűltek dugába a tervek és üdvös eszmék, de meglasitotta és rym^ TÁKCZA. Hamupipőke, Égy fiatal fiu, még csak királyfi sem volt, arra a furcsa ötletre bukkant, hogy felölti legszebb kétsoros zakkóját s elmegy világot látni. A kis kézitáskájába becsomagolt egy pár darab ruhát, jegyet váltott a vasútra és se szó, se hang, ugy elutazott, hogy csak ugy porzott utána az ut. Ment, mendegélt, hegyen át, völgyön át, nagyszerű városokon, mesés erdőkön keresztül, hát egyszer csak egy igen-igen csinos, tornyos villa kerül elébe. — Ez lesz ama bizonyos sokszor emlegetett ludlábon forgó vár — gondolta magában s némi igaza is lehetett, mert a villa csakugyan semmin sem forgott, hanem állott szörnyen unatkozva, egymagában, mintha csak valami varázsló elátkozta volna. Ezt leszámítva, egészen jóképű villa volt. Az ablakai keletnek, az ajtai nyugatnak, tornya kettő is. az egyik észak felé, a másik dél felé állott. — Megérkeztem — gondolta ismét a fiu, akit a rövidség okából Pálnak íogok nevezni, ez ugyanis csak három betű s igy rendkívül clkalmas arra, hogy megnevezésül szolgáljon. Szépen körüljárta a villát, kitapasztalta az összes bejáratokat s miután ugy érezte, hogy az egyik hely iségből némi ételillat áradoz, oda nyugodtan belépett. A konyha közepén egy fiatal leány ült és unottan mulatott valamivel. — Pardon — mondta belépve Pál — azt hiszem jó helyen járok. A leány meglehetősen unottan nézte végig, abbahagyta a nmlatást s azután igen finom orrhangon mondta : — Lehet. — Ha nem csalódom — mondta legszebb mosolyával Pál nagysád Hamupipőke. — Tényleg, vagy fájdalom, ön nem csalódik. Mindjárt gondoltam, mert ha jól látom, a hamuból mákot szemel. — Biz, ez igy van, kedves barátom. — Pardon — mondta Pál — legokosabb, ha nagysád abba hagyja. Tudja jól a meséből, hogy a derék hangyák fogják elvégezni nagysád helyet ezt a dolgot. — Ugyan kérem — mondta bosszúsan a leány — hagyjon nekem békét azokkal az ostoba hangyákkal. Van eszükben mákot szemelni jönni. A hangyák teljesen demoralizálódtak és sem mákot, sem mást nem szemelnek a szenvedő emberiség javára. Pál keservesen felsóhajtott. — Sohse sóhajtson, kedves barátom — aki mindeddig elfeledkezett bemutatkozni, — hanem üljön ide mellém és válogassam — Pál a nevem — mondta Pál és mélyen meghajolt — s ha megengedi nagysád, elvégzem ön helyett a hangyák dolgát. STEINBERGER M. UTÓDA Benedek Osz ékszerész és órás, Pápa, Fő-utca 13. Legjobb bevásárlási forrás, e-7,üs\ é^ JjVüna e ,z,üs\ ávuV, ^aVastAéV^atv, \cm^\om\ VeV(VeV, VaxvcsoV, s\\>. <§)== ©ra VüYóxAecjesaécjeV, ©me^a, %cVa§\vausen óváV xvatj>( 9aVas7,\éVWxi. ^a^WásoV. \o\ és ^oxAosan Vés*\\e\xveV.
