Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.
1908-10-11 / 41. szám
replők mindent elkövettek a közönség szórakoztatására, de mindhiába. Erőltetett szójátékok, lehetetlen helyzetek egész sorozata teszik unalmassá a darabot. Ezzel szemben dicséretet érdemelnek azonban a szereplők névszerint Szalkay, Verő Janka, Déri, Bátori, Ardó Ilonka, Tomborné és Inke, kik minden tekintetben kifogástalanul játszták szerepüket. Hétfőn az örök szép zenéjü „Víg özvegy" operette lett felelevenítve a címszerepben Tábori Fridáva). Kár, hogy oly kevés közönség nézte végig Tábori Fridának ezen remek alakítását és valóban sajnálhatják mindazok, kik ezen estét elszalasz tották. A kis, de azonban hálás közönség minden egyes énekszámát zajos tapsokkal illette. Igen jó partnere volt játék tekintetében Inke, énekében azonban reked tséget észleltünk. Mesés duettet produkált Fábián Lenke és Medgyaszai, ugy szinte sok derültséget keltett Bátori jóizü humorával és sikerült rögtönzéseivel. Az utolsó felvonásban Szirmai Hajnalka keltett bámulatot táncával. Az előadás preciz és összevágó volt. Kedden a vértanuk emlékére „Bánlibán" tragédiát díszelőadásban láttuk. A címszerepet Kovács hatalmas alakításban mutatta be. Ebben a szerepkörben különben Kovácsot már több izben volt alkalmunk méltatni, ugyszinte Déri Bélát is, ki Petur bán szerepében ragyogtatta ékesszólását. Melinda szerepét Verő Janka mély érzéssel játszta. Minden egyes jelenete kidolgozott volt. Fenséges királyné volt Tomborné. Igen ügyes volt Gyenis a kalandor szerepében, ki igen ambiciózus színésznek bizonyul. Kisebb szerepeikben Bátori, Vértes, Kiss elsmerést érdemelnek. Szerdán délután ifjúsági előadásul „A császár katonái" kitűnő előadásban ment. ^ nézőteret zsúfolásig megtöltő leánynövendékek szűnni nem akaró tapsokban részesítették Déri, Verő Janka, Inke, Gyenis és Bátori főszereplőket, kik ezt méltán ki is érdemelték. Este „A koldus gróf" operette ment telt ház előtt. A címszerepet In/ce játszta, de rekedten énekelte. N^gy tetszést aratott Fábián Lénké ki Manola szerepében remekelt koloraturjával. Sokat nevetett a közönség Szalkay igazgatónak, ki Slippel szerepében teljesen elemében volt, ugyszinte Bátorinak. ki a rendőrbiztos szerepében jeleskedett. Első sorban kellett volna említenünk Tábori Fridát, ki Jessy szerepében valósággal brillírozott. Minden egyes jelenetében sürü tapsokat kapott. Igen hercig és csókolni való volt a kis Barta Fábián Böske, ki a kis Bogutniit játszta. A közönség valósággal elárasztotta tapsaival a bájos kis gyermeket. A kar és zenekar preciz volt. Csütörtökön A vetélytárs" szinmü került bemutatóra. Egyike volt a szinévad legsikerültebb előadásainak. Első sorban említjük Déry Bélát, ki szobrász szerepében remekelt. Művészi allűrökkel jutatta kií'eje zésre a szerepben előforduló váltakozó szenvedélyek minden egyes nüancát. Méltó partnerje volt Verő Janka, ki ez estén újólag be.gazolta, hogy nagy tehetségű szinésznő. Az igazságot hozza a : zínpadra és ami a fő, szive van és ennek tulajdonitható az, hogy amit mond, azt el is hisszük. A közönséget teljesen áthatolta szenvedélyes játékával. Nag> elösmerés illetti meg Sinkó Gizelát ki a vetélytársnő szerepében fényes bizonyítékot adta annak, hogy nemcsak a naiva, hanem az erösebb szsnde szerepkör ben nemcsak, hogy megálja a helyét, ha nem kimagasló alakítást nyújt. Helyes felfogással játszta Gyenis kis de rokonszenves szerepét ugyszinte Bátori a báró szerepét. Kisebb szerepekben Kovács, Tarnay Lidia, Inke és Medgyaszay a kitűnő összjáték sikerét emelték. A közönség nyilt jelenetekben adott többször elismerésének kifejezést. Pénteken „A tanítónő" színmű adatott j elő táblás ház előtt. Az est fénypontja Verő ! Janka volt, ki a címszerepben oly sikert | aratott, amilyent még ebben a szerepkör| ben színpadunkon senki nemért. Nyilt jelene! tekben ugyszinte felvonások végén percekig tartó tapsban részesült és tisztelői csokrokat és virágokat dobtak fel a színpadra. Méltó partnere volt Déry, ki ez estén ele mében volt és határt.' lan rokonszenvvel játszta meg Nagy István szerepét. Kedves és hercig volt mint rendesen Sinkó Gizi a kántorleány szerepében. Inke ez estén kiválóan alakította a femminista tanítót, A többi szereplők Kovács, Tomborné, Medgyaszay és Bátori a régi jók voltak. Szombaton „A gépiró kisasszony" operette került bemutatóra, melyről jövő számunkban referálunk, , KARCZOLAT cl mult lx©-fc:r?öl_ Még mindig pang az üzlet 1 Nem mondom, hogy semmi sem történt, de ami történt az is amolyan lagymatag, lágy, lágyabb, leglágyabb alakban történik. Tudja Isten hol van a hiba, de annyi tény. hogy valahol lyukat kapott az ügy. amelyet mindenáron foltozni kellenne, csakhogy az a bibi, hogy senki sem taclja megtalálni a szellelő lyukat. A dolog ugyanis ugy áll, hogy kezd mozogni a helyzet, vállalkozók is volnának, de mintha hiányozná ehhez a vállalkozáshoz a fellépés. Már annyira vagyunk, hogy az ügyeknek a bevezető része az úgynevezett szemezés már erős folyamatban van, de itt azufár. megakad az ügy. Volt mar arra is eset, hogy ebbő! a szemezésből kifolyólag egy egy asztnitávolboli megjegyzés is történt, szóval „agi" is lett adva, de ennek az aginak sem lett eredménye. Azaz pardon a mostani helyzetet illetőleg még ezt is eredménynek lehet tartani. Mindee kezdet nehéz és ezt kezdetnek lehet tartani, mert eddig absolute semmiféle kezdet nem volt. Minthogy pedig minden kezdetnek folytatása szokott lenni, tehát most már mégis csak remélhető, hogy ha a kibontakozás nem is lesz oly dímenzális mint anno dazummal, de legalább feljegyezhető valami „az üzlet érdekében". Az üzlet érdekéről jut eszembe, hogy az úgynevezett valódi üzletemberek is panaszkodnak, hogy ilyen rosszul még nem ment egy szinévadban az üzlet mint jelenleg. Még a legrosszabb inenetelü szinévadban is elfogyott egy-két üveg pezsgő, az idén még butellás borra sincs pasaser. Őssze-öszejön minden este egy-egy férfitársaság, de azok is deciszámra iszák a bort, de ebből is csak asztali-fajtát. Erről a férfi asztaltársaságról jut eszembe, hogy ezek között akadna, kikben megvolna a vállalkozási szellem, de egyik sem akar kezdeményező lenni és egyik a másikat biztatja hogy „indita" de egyik sem akar indítani ós ennek tulajdonítható az, hogy az egész vonalon „pang az üzlet." Őszintén szólva ennél az „indító'' társaságtól várom a kidudorodást. Szinésznyelven némelyike ezekközül az asztaltársaság tói már „röpösöl" mint azt a Tatárjárás operettben mondják és ezen röpösölés talán mégis meghozza a várva várt kapcsolkodzást. Eddig a kapcsolkodzást csak átmeneti helyzetnek tartottuk, melynek végeredménye a tényleges kibontakozás volt, de a jelen esetben már a kapcsolkodzást is nagy rekkordnak kell tartani. Ily lassú indulás mel lett ez is vívmány. Hogy mikor fog ez bekövetkezni, ezt még a mindent tudó Náci, a színtársulat ügyelője és jóslója sem tudná biztosan megállapítani. Reméljük a legjobbat. Ebben a reményben várom a közeli fejleményeket. Lehet, hogy a reménybeli starterek ebből a közmondásból indulnak ki, hogy „lassan járj, tovább érsz" és ezt koncedalom is, csak arra figyelmeztetem i ezeket az indító urakat, hogy ha nagyon lassan járnak, akkor lekésnek a vonatról, ami már a legjobb családnál is megesett és akkor ugy járnak mint ama bizonyos oláhok az igét hirdető Szent Pállal. Azt hiszem, hogy ebbe a slemasztikába nem akarnak azok jutni, kik esetleg hajlandóságot érzenek és hajlandóságukat kifejezésre is akarják jutattni. Fogadják az én tanácsomat mint viharedzett bohémnek tanácsát, ki sok szinészcsatát vívott ki egy magán is túltette a lábát az Óperencián, hogy: Erősen indulj ! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa sokszor azt hiszi, hogy-hogy, pedig dehogy. Az hirlik, hogy Pápa városa már sokszor be hagyta magát csapni. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnket még azok is igénybe veszik, kik nem tarthatnak reá igényt. Az hirlik, hogy a polgármester egyet gondol és rögtön kettőt tesz. Az hirlik, hogy a rendörök éjjeli körutjukban sokszor csalatkoznak. Az hirlik, hogy Pápán a vállalkozási szellem futószáron van. Az hirlik, hogy a Sportegyletben már minden hallgat. Az hirlik, hogy a szintársulat nemsokára kiéli magát a szinévadból. Az hirlik, hogy a szintársulat komikusa a „Vigözvegy" előadásán egy viccet elejtett. Az hirlik, hogy a szintársulat koloratur primadonnája a „Koldusgróf" előadásán anyai örömöknek nézett elébe. Az hirlik, hogy a szintársulat tenoristája egy nagy bolondságra készül. Az hirlik, hogy a színtársulat ügyelője csakis a „Tanítónő" előadásán képviseli a társadaj lomot. Az hirlik, hogy a szintársulat naivája szende is tud lenni. Az hirlik, hogy a szintársulat subrette primadonnája az érzelmeit el tudja palástolni. Az hirlik, hogy a szintársulat bovivant szerelmesét még nem csipte meg a dér. (Hanem a dériné. Szedő). Az hirlik, hogy a színtársulat drámai szendéjére az udvarlás leverőleg hat. Az hirlik, hogy a szintársulat bovivant énekese a hangját megszüreteltette. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének ez ébresztőt lefekvésre fújják. "TIZT "T* "E=> -sgmim NDWT OT&sv «.f« *É W —1 ""-«• — A király nevenapja. Városunk ünnepi díszt öltött magára vasárnap — Ó Felsége nevenapján. Összes középületeinken és számos magánházakon lobogók jelképezték a nap jelentőségét. A plébánia templomban délelőtt 9 órakor ünnepi mise