Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.
1908-08-30 / 35. szám
kai szemben, a leirat szerint, a szük séges takarmány beszerzési árából 30 százalék elengedése. Mig 70 szá zulékot a kisgazdák vagy készpénzben azonnal, vagy törvényhatósági jótállás mellett két esztendő alatt kamatmentesen fizethetik vissza a kincstárnak. Miniszteri intézkedés szerint a takarmány beszerzése és irányítása központi kezelés utján az illető gazdasági egyesületek által lesz teljesítendő, de nem tesz észrevételt az irányban sem, hogy a kezelés esetleg helyileg is történhessék. Megjegyzi azonban, hogy a korpa, esetleg más erőtakarmány csakis a gazdasági egyesület megbízottjának és csakis jogérvényes átvételi elismervénye el Jenében fog átadatni, mert az átvétel megtörténtekor, a kincstár felelős sége ugy a minőség, mint a továbbiartást illetőleg megszűnik, tehát az egyesületek viselik ugy az erőtakarmányok, mint a szalma és széna mennyiségnek és minőségének kifő gástalau voltáért is a felelősséget. Lényeges intézkedést tartalmaz a le irat negyedik része a gépekkel való segélyezés tárgyában, melylyel a nélkülözhetetlenül szükséges takarmány előkészitő gépek birtokába juttatja a gazdákat, mely esetben a miniszter a beszerzési és szállítási költségek bizonyos részét tárcája terhére vállalja el, ha ebben az irányban a vármegyei gazdasági égyesületek véleményes jelentésüket idejében a miniszterhez juttatják. A leáirat egyéb intézkedések során közli azután a kereskedelemügyi miniszter által a magyar államvasutak vonalaira enge délyezett szállítási kedvezmények módozatait. Meleg hangon emlékezik meg itt a földmivelésügyi miniszter Kossuth Ferenc kereskedelemügyi mi niszter ezirányban tett intézkedéseiről, melylyel a takarmányhiánnyal sújtott magyar gazdaközönség érdekeinek meleg gondozásáról is tanúságot tett. Utal egyúttal a pénzügyminiszter azon nagy horderejű és nagy szükséget pótló intézkedésekre is, melylyel a földmivelésügyi kor mányzat kérése folytán gazdasági szeszfőzdékben az 1908—1909. évi üzem tartama alatt termelt szeszmosléknak forgalomba bocsátását enge délyezte. A miniszteri leirat végül különleges intézkedéseket tartalmaz a tenyészállatok tekiutetében. Felhívja a miniszter a gazdasági egyesületek figyelmét, hogy minden eszközzel hassanak oda, hogy a gazdaközönség a növendék tenyészállatokat és borjukat el ne vesztegesse. E téren jelzi a miniszter azon elhatározását, hogy a gazdaközönséguek a különös te nyészértékkel bíró '/ 2—2 éves korú üszők, más vidékbeli és takarmánynyal rendelkező gazdáknál leendő elhelyezése körül is segélyükre kíván lenni, sőt a takarmánnyal bíró vidékek gazdáit hajlandó 2 és tel száza' lék kamatos és három év alatt viszszafizetendő kölcsönnel is segétyezni, hogy a takarmányhiány által sújtott vidék jó tenyészanyagjából bevásárlást tehessenek. iskolai értesítők. VI. .i pápai izr. aut. orth. hitközség polgári fiúiskolájának és elemi iskolájának értesítője. Az értesítő Schor Ármin, polg. izr. és Pfeiffer Mór, elemi isk. igazgatók gondos szerkesztésében jelent meg. A polgári fiúiskoláról szóló részben levő s „A természettan a polgári fiúiskolában c. programmértekezés szerzője Schor igazgató. A jelszavakkal dolgozó, de annál felületesebb paedagogia ellen küzd a gyakorlati, éleiből merített súlyos argumentumokkal. Érdekes az értekezésnek az a része, mely a tankönyvgyártás terén előforduló visszaéléseket ostorozza. A tanév folyamán az intézet életében semmi különösebb mozzanat, ill. változás mm fordult elő. Csak a rajzkiállitásról keíl e helyen is a legnagyobb elismeréssel megemlékeznünk, melynek dicsősége első sorban Losonczi Jenő rajztanár nevéhez fűződik, ki a rajztanítás terén szinte bámulatos | eredményt ért el. A polgári fiúiskola tantestülete 14 : tagból áll. Az elvégzett héber tananyag arról tanúskodik, hogy az a zsidó felekezeti szempont, mely a zsidó tudományok intenzív j ápolását jelöli meg ez intézet egyik speciális céljául, teljes mértékben érvényesül. kenységet. Mit szenvedjen tovább, elhatározó, döntő kísérletnek veti magát alá, hadd tudjon meg mindent, csak a fátyol kis darabját kell föllebenteni, amely a szerelmes szeme elől annyi sóvárgott édességet rejt el. Egyszer, nem tudva már a kitörő szenvedély fajdalmának gátat vetni, hosszú, könyörgő, izzó, őrült levelet irt a fiatal aszszonynak. Érte, vele kedves gyermekeért akar élni, akit annyira imád, mintha csak a sajátja volna ; az életből örökkétartó paradicsomot varázsol neki. Nem akar egyebet, csak egy biztató szót, hogy beleegyezik s követi az igéző fészekbe, bársony- és virágövezte fészekbe, amelyet elkészít neki. Sandrina izgatottan olvasta, majd keblébe rejtette a levelett, hogy boldogan hallhassa zörgését. Este volt ; késő már és Attilio még mindig nem jött haza. — Annál jobb. Hogy is tudná ebhen a lelkiállapotban zavarát elrejteni előtte ? Ám az órák lassan, egyhangúan szálltak tova és Sandrinát sejtelmek gyötörték. Hátha valami baja történt ? . . . Valami taán rábizonyult ? ! ... Egyszer csak az utczán határozott léptek hallatszottak, egyre közeledtek, a kapuban valaki megállt. Ő az ! A fiatal asszony, megpillantva férjét, sikoltásban tört ki és sárga lett, mint a halál. — Mi bajod? — kérdezte tőle, aggodalmasan eléje szaladva. S ebben a kínos pillanatban ugy rémlett neki, mintha ő volna az oka annak a szerencsétlenségnek. — Borzalmas beleset! — szólt Attilió s a divánra rogyott. — Szegény Lello meghalt. — Lello? — kérdezte elcsodálkozva Sandrina. — Lello, háziasszonyunk fia. — Ő ! — Es hogyan ? Hisz egészségesebb volt, mint te, vagy én. Csak nemrég dalolva ment le a lépcsőn. — Kávéházi összeszólalkozásban háromszor szúrtak a szivébe. — 0, de ilyet! — És Sandrina az ágylábba kapaszkodott, hogy össze ne essék" — Anyja bűnéért lakolt a szegény. — Hogy-hogy ? — Tudod, hogy anyjának nem legjobb a híre ! Ah ! Lello meghallotta, hogy két kalandor az anyját sértegette, — és — és már nem tudtuk visszatartani. Megszúrták. — És az a szerencsétlen asszony ? — Sose törődj vele. Rosszaságával maga az oka mindennek. Attilio, amint ezeket mondta, kis fia bölcsőjéhez tartott, amelyet a megsárgult menyasszonyi fátyol takart. Sandrina lassan utána ment. Mind a ketten az alvó csöppség bölcsője fölé hajoltak és megcsókolták. Mikor a fiatal asszony fejét fölemelte, arcza mintha kiderült volna. — Milyen szép vagy, — mondta Attilio, feléje tárva karját. Sandrina belehullott és hosszan pihentette fejét jó férje kebelén . . . —• Miért sírsz,jó anyám?— kérdezte másnap reggel a kis Carlo, amikor anyja öltöztette. — Mert nagyon szeretlek, fiam ! Sandrina ezóta Leone Leonit nem látta többé. MIT IGYUNK"? !r flk m oÜ a i * ,, 1Tin n Igyunk mohai ü I 1 íU ii'kJ hogy egészségünket megóvjuk, mert . , csakis a természetes szénsavas 'Uj""* munai ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyunk fflöhai A Büoíiai Ágnes-fbrrá.3, m'nt természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus szénsavtartilmánál fogva nemeak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi bete^sgeknek. 26 év ötl bebizol nyosoclott, hogy m'g ragályos betegségek öl is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a bakteriummente-: moh ü Agnes-vizzel éltek. Leajelesebbi orvos szaktekintélyek által ajanlva. Számes alismerő nyílitkozit a forrás ismertető füzeiében olvasható. Hi/.t^tások számára másfélliteresnél v.ilamivenagyobb üvegekben minden két&s értékű mesterségesen szénsavval teletett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Aíjnss-forras f/aHi/iji" hlPi/i 7 J Vízét a legszegényebb ember is könnyei megsz :r&zhe ;se, nagyobb vidéki város >kba üerak itok szerveztetek, ug/ino t: i f >rris leírásán ik is- ÍYOllVQll. UJJ Vl£ • mertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelöség. tCaphátó minden fíiszerüzletbea és elsőrangú vencüglöbon. Főraktár: O^evaltl .ÍÁlliM lirüÜl PApáll. (1) forrást, ha gyomor , bél és Iégcsőhuruttól szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyliiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk.
