Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-08-30 / 35. szám

kai szemben, a leirat szerint, a szük séges takarmány beszerzési árából 30 százalék elengedése. Mig 70 szá zulékot a kisgazdák vagy készpénz­ben azonnal, vagy törvényhatósági jótállás mellett két esztendő alatt kamatmentesen fizethetik vissza a kincstárnak. Miniszteri intézkedés szerint a takarmány beszerzése és irányítása központi kezelés utján az illető gaz­dasági egyesületek által lesz teljesí­tendő, de nem tesz észrevételt az irányban sem, hogy a kezelés esetleg helyileg is történhessék. Megjegyzi azonban, hogy a korpa, esetleg más erőtakarmány csakis a gazdasági egyesület megbízottjának és csakis jogérvényes átvételi elismervénye el Jenében fog átadatni, mert az átvétel megtörténtekor, a kincstár felelős sége ugy a minőség, mint a tovább­iartást illetőleg megszűnik, tehát az egyesületek viselik ugy az erőtakar­mányok, mint a szalma és széna mennyiségnek és minőségének kifő gástalau voltáért is a felelősséget. Lényeges intézkedést tartalmaz a le irat negyedik része a gépekkel való segélyezés tárgyában, melylyel a nél­külözhetetlenül szükséges takarmány előkészitő gépek birtokába juttatja a gazdákat, mely esetben a miniszter a beszerzési és szállítási költségek bizonyos részét tárcája terhére vál­lalja el, ha ebben az irányban a vár­megyei gazdasági égyesületek véle­ményes jelentésüket idejében a mi­niszterhez juttatják. A leáirat egyéb intézkedések során közli azután a kereskedelemügyi miniszter által a magyar államvasutak vonalaira enge délyezett szállítási kedvezmények mó­dozatait. Meleg hangon emlékezik meg itt a földmivelésügyi miniszter Kossuth Ferenc kereskedelemügyi mi niszter ezirányban tett intézkedése­iről, melylyel a takarmányhiánnyal sújtott magyar gazdaközönség érde­keinek meleg gondozásáról is tanú­ságot tett. Utal egyúttal a pénzügy­miniszter azon nagy horderejű és nagy szükséget pótló intézkedésekre is, melylyel a földmivelésügyi kor mányzat kérése folytán gazdasági szeszfőzdékben az 1908—1909. évi üzem tartama alatt termelt szeszmos­léknak forgalomba bocsátását enge délyezte. A miniszteri leirat végül külön­leges intézkedéseket tartalmaz a te­nyészállatok tekiutetében. Felhívja a miniszter a gazdasági egyesületek fi­gyelmét, hogy minden eszközzel has­sanak oda, hogy a gazdaközönség a növendék tenyészállatokat és borju­kat el ne vesztegesse. E téren jelzi a miniszter azon elhatározását, hogy a gazdaközönséguek a különös te nyészértékkel bíró '/ 2—2 éves korú üszők, más vidékbeli és takarmány­nyal rendelkező gazdáknál leendő el­helyezése körül is segélyükre kíván lenni, sőt a takarmánnyal bíró vidé­kek gazdáit hajlandó 2 és tel száza' lék kamatos és három év alatt visz­szafizetendő kölcsönnel is segétyezni, hogy a takarmányhiány által sújtott vidék jó tenyészanyagjából bevásár­lást tehessenek. iskolai értesítők. VI. .i pápai izr. aut. orth. hitközség polgári fiúis­kolájának és elemi iskolájának értesítője. Az értesítő Schor Ármin, polg. izr. és Pfeiffer Mór, elemi isk. igazgatók gondos szerkesztésében jelent meg. A polgári fiúiskoláról szóló részben levő s „A természettan a polgári fiúiskolá­ban c. programmértekezés szerzője Schor igazgató. A jelszavakkal dolgozó, de annál felületesebb paedagogia ellen küzd a gya­korlati, éleiből merített súlyos argumentu­mokkal. Érdekes az értekezésnek az a ré­sze, mely a tankönyvgyártás terén előfor­duló visszaéléseket ostorozza. A tanév folyamán az intézet életében semmi különösebb mozzanat, ill. változás mm fordult elő. Csak a rajzkiállitásról keíl e helyen is a legnagyobb elismeréssel meg­emlékeznünk, melynek dicsősége első sor­ban Losonczi Jenő rajztanár nevéhez fűző­dik, ki a rajztanítás terén szinte bámulatos | eredményt ért el. A polgári fiúiskola tantestülete 14 : tagból áll. Az elvégzett héber tananyag arról ta­núskodik, hogy az a zsidó felekezeti szem­pont, mely a zsidó tudományok intenzív j ápolását jelöli meg ez intézet egyik speci­ális céljául, teljes mértékben érvényesül. kenységet. Mit szenvedjen tovább, elhatá­rozó, döntő kísérletnek veti magát alá, hadd tudjon meg mindent, csak a fátyol kis da­rabját kell föllebenteni, amely a szerelmes szeme elől annyi sóvárgott édességet rejt el. Egyszer, nem tudva már a kitörő szen­vedély fajdalmának gátat vetni, hosszú, kö­nyörgő, izzó, őrült levelet irt a fiatal asz­szonynak. Érte, vele kedves gyermekeért akar élni, akit annyira imád, mintha csak a sajátja volna ; az életből örökkétartó para­dicsomot varázsol neki. Nem akar egyebet, csak egy biztató szót, hogy beleegyezik s követi az igéző fészekbe, bársony- és virág­övezte fészekbe, amelyet elkészít neki. Sandrina izgatottan olvasta, majd keb­lébe rejtette a levelett, hogy boldogan hall­hassa zörgését. Este volt ; késő már és Attilio még mindig nem jött haza. — Annál jobb. Hogy is tudná ebhen a lelkiállapotban zavarát elrejteni előtte ? Ám az órák lassan, egyhangúan száll­tak tova és Sandrinát sejtelmek gyötörték. Hátha valami baja történt ? . . . Valami ta­án rábizonyult ? ! ... Egyszer csak az utczán határozott léptek hallatszottak, egyre közeledtek, a kapuban valaki megállt. Ő az ! A fiatal asszony, megpillantva férjét, sikoltásban tört ki és sárga lett, mint a halál. — Mi bajod? — kérdezte tőle, aggo­dalmasan eléje szaladva. S ebben a kínos pillanatban ugy rémlett neki, mintha ő volna az oka annak a szerencsétlenségnek. — Borzalmas beleset! — szólt Attilió s a divánra rogyott. — Szegény Lello meghalt. — Lello? — kérdezte elcsodálkozva Sandrina. — Lello, háziasszonyunk fia. — Ő ! — Es hogyan ? Hisz egészsé­gesebb volt, mint te, vagy én. Csak nemrég dalolva ment le a lépcsőn. — Kávéházi összeszólalkozásban há­romszor szúrtak a szivébe. — 0, de ilyet! — És Sandrina az ágylábba kapaszkodott, hogy össze ne essék" — Anyja bűnéért lakolt a szegény. — Hogy-hogy ? — Tudod, hogy anyjának nem legjobb a híre ! Ah ! Lello meghallotta, hogy két kalandor az anyját sértegette, — és — és már nem tudtuk visszatartani. Megszúrták. — És az a szerencsétlen asszony ? — Sose törődj vele. Rosszaságával maga az oka mindennek. Attilio, amint ezeket mondta, kis fia bölcsőjéhez tartott, amelyet a megsárgult menyasszonyi fátyol takart. Sandrina lassan utána ment. Mind a ketten az alvó csöpp­ség bölcsője fölé hajoltak és megcsókolták. Mikor a fiatal asszony fejét fölemelte, arcza mintha kiderült volna. — Milyen szép vagy, — mondta At­tilio, feléje tárva karját. Sandrina belehullott és hosszan pihen­tette fejét jó férje kebelén . . . —• Miért sírsz,jó anyám?— kérdezte másnap reggel a kis Carlo, amikor anyja öltöztette. — Mert nagyon szeretlek, fiam ! Sandrina ezóta Leone Leonit nem látta többé. MIT IGYUNK"? !r flk m oÜ a i * ,, 1Tin n Igyunk mohai ü I 1 íU ii'kJ hogy egészségünket megóvjuk, mert . , ­csakis a természetes szénsavas 'Uj""* munai ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyunk fflöhai A Büoíiai Ágnes-fbrrá.3, m'nt természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus szénsavtartilmánál fogva nemeak biztos óv­szer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi bete^sgeknek. 26 év ötl bebizol nyosoclott, hogy m'g ragályos betegségek öl is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a bakteriummente-: moh ü Agnes-vizzel él­tek. Leajelesebbi orvos szaktekintélyek által ajanlva. Számes alismerő nyílitkozit a forrás ismertető füzeiében olvasható. Hi/.t^tások számára másfélliteresnél v.ilamive­nagyobb üvegekben minden két&s értékű mesterségesen szénsavval teletett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Aíjnss-forras f/aHi/iji" hlPi/i 7 J Vízét a legszegényebb ember is könnyei megsz :r&zhe ;se, nagyobb vidéki város >kba üerak itok szerveztetek, ug/ino t: i f >rris leírásán ik is- ÍYOllVQll. UJJ Vl£ • mertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelöség. tCaphátó minden fíiszerüzletbea és elsőrangú vencüglöbon. Főraktár: O^evaltl .ÍÁlliM lirüÜl PApáll. (1) forrást, ha gyomor , bél és Iégcsőhuruttól sza­badulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyliiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom