Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.

1908-07-26 / 30. szám

dik, és hogyan az, akit nem a tiszta észszerűség vezet. Ennek a mai állapotot véve alapul az a benyomása, hogy a női nem fizikai és szellemi munkára nem oly alkalmas, mint a férfi. Amaz pedig kutatja, vájjon a társadalmi vagy egyéb viszonyok másként való alakulása mellett is olyan lenn e a nő fizikai és szellemi képessége, mint ma és a viszonyok alakulása nem idézheti-e elő a nő és a férfi képesség! relációjának megváltozását. íme két szándékában egyformán igazságos egyénnek esetleg homlokegyenest ellenkező Ítélete lehet, mert a gondolkodás mechanizmusában van különbség. A metafizikusok (akik esetleg előítélettől menten, de nem positiv alapon gondolkodtak), sikertelen erőfeszítései meggyőzhettek bennünket arról, hogy mennyire nem vezetnek az igazsághoz a tudománytalan felte vések. Láttuk, hogy a metafizikusok sokasága, mindig csak útvesztő ben tévelygett, újra és újra visszatért a már egyszer megunt és otthagyott bálványaihoz, de a tudományos szabadgondolkodás soha nem tér viszsza oda, honnan elindult, nem gyújt örömtüzet otthagyott oltárain és el hagyott istent többé nem imád. Ennek a haladása nem körforgás. A szabadgondolkodók nem fecsérelik erejüket lehetetlen problémák megoldására. Kevesebbet igéinek, de többet teljesítenek, mint azok, akik elvetik a positiv gondolkodás „föld hözragadtságát" és nem tudnak megbarátkozni azon gondolattal, hogy szellemük véges. A szabadgondolkodás ellenségei azzal harcolnak és abban öszpontositják minden támadásukat, hogy az erkölcsiség szempontjából veszedelmes a szabadgondolkodás, hogy a hivő ember lába alól kiveszi a talajt, hogy megfosztja az embereket attól az erőtől, amely a földi élet sivárságai közt vezeti őket és megedzi az életre. Folytonosan az általuk az emberbe kényszeritett előítéletekhez és érzelmekhez fordulunk. A logikát az ékesszólás helyettesíti, a bizonyítás helyett az indulatokhoz appellálnak, ugy annyira, hogy a hallgató vagy olvasó mindent, ami előtte nemes és jó a belésuggerált világnézethez kapcsolja, mig azt, ami előtte nemtelen vagy rossz, a sárhoz tapadt matéria listikus felfogáshoz füzi. Azzal támadják a szabadgondolkodást, hogy romba dönti az emberiség szentnek tartott intézményeit. Nem. — Nem ezt teszi a szabadgondolkozás, csak bonckés alá vesz mindent, azt is, amihez eddig nem igen mertek nyúlni. A szabadgondolkozó lerántja a leplet akkor is, ha azon kellemetlen tapasztalatra jut, hogy egyszerűen az emberek tákolmánya, az emberi önzés gyümölcse az, amit eddig isteni eredetűnek tartott és csak azért látták el ezt az érinthetetlenség jelzőjével, hogy a profáu kezektől megóvják. Igenis, a szabadgondolkodó háta mögé néz mindennek és nem fogad semmit a priori csak azért, hogy magát azon fájdalmas érzéstől megóvja, mely véleményünk megváltozásával, hitünk megrendülésével szokott együtt járni. A szabadgondolkodó tipus rajong az igazságért a maga és mások iránt való kíméletlenségig. Kikutatja a valót akkor is, ha az magára nézve kellemetlen vagy azok fejére vád, akik nem szeretik a világosságot. II. M. Villamos telepünkről. — 1908 Julius 22. — Villamos telepünk felügyelő bizottsága szerdán délután tartott ülésében telepünk érdekét célzó számos ügyben üdvös és célszerű intézkedéseket tett. Az ülésen hozott határozatokat a következőkben közöljük : Az ajkai szénbánya részvénytársaság ajánlata a szénszállításra. Az ajánlatra — melyben a társaság 3 évre óhajt szerződést kötni — a felügyelőbizottság határozatát függőben tartja, tekintettel arra, hogy a telep berendezésére völgy is jól van. Ne féljen, nem szedem le sem a csillagokat, sem nem átkozódom, csak konstatálom, hogy igy van. — Olyan nagyon biztos benne ? — Még annál is bizonyosabb. Ostoba voltam, annyi az egész. Végre nekem mégis csak látnom kellett volna, hogy maga egyszerűen csak játékot üz velem. Nem láttam, okvetetlenkedtem, megérdemelt jutalmamat most aratom. — Nézze, hátha mégis csalódik. Hátha én tényleg az vagyok, aminek maga tart ? Hátha ez az egész viselkedésem csak komédia. Hátha tényleg alig várom, hogy komolyan kezdjen beszélni, hogy ne hagyja magát, hogy lépjen fel követelően ? Nagyon sok és nagyon furcsa teremtményei vannak az Urnák. Igy, minden kísérlet nélkül, még sem hagynám egyszerűen elküldetni magamat. Végre is, ezt még csak el sem tagadhatom, én eljöttem ide, magával egyedül ! A fiatalember most már fölkelt. — Kérem nagyságos asszonyom, talán hagyjuk abba. Én teljes tisztelettel haza-r kísérem, bocsánatot kérek a föltevésért is és minden marad a régiben. — Mit ért a régi alatt ? ;— Azt, amin változtatni ugy sem lehet. Én szerelmes vagyok és szerelmes leszek, maga pedig egyszerűen nem vesz tudomást az egészről. — Látja, ez nem egészen helyes. Ha maga, kedves barátom, szerelmes marad, akkor nem értünk el semmit. Néze ha már ennyire vagyunk, ne sajnálja azt a tiz napot, legyen nagylelkű és vallja be, hogy maga sem szerelmes. — Ezt nem tehetem, nagyságos aszszonyom. Végre is, ami igaz, az igaz. — No látja, én pedig addig el nem megyek innen, amig maga be nem ismeri, hogy sohanem is volt szerelmes belém. — Akkor itt maradunk, s petrifikáló dunk. — Én azt sem bánom. Talán mesélhetne a zöld disznóról, vagy játszhatnánk csípi csókát ? — Nem. Én el tudom gondolni az ügyet minden beszélgetés nélkül is. — Úgyis is jó. Csak nézze, egyre figyelmeztetem. Holnap délelőtt tiz órakor találkozója lesz Schneidernével. Esetleg az álmatlanság megárt ! Az ur egy pillanatig meghökken, majd keserűen fölkaczag: -— Vagy ugy ? Tehát egyszerű féltékenység. — Nem, édes barátom, én tudom egé szen biztosan, hogy nincs okom Schneidernóre féltékenykednem. — Hja, persze, hogy az Kérem, nagyságos asszonyom, ily körülmények között — már csak a jövő reményébe is — kötelességemnek ismerem kijelenteni, hogy nem vagyok magába szerelmes. Meg van velem el'égedve. — Teljesen. Kérem, kisérjen haza. — Kész örömmel. 8 amig mentek, a pajkos, hideg ajkú Tramontana. furcsa, ostoba meséket dúdolt a fülükbe. A tenger is kezdett elszunnyadni. Máinem fodrozott, nem gyűrűzött, csak alig-alig pihegett. Nagy, selymesen lágy melle alig észrevehetően emelkedett s újra visszasülyedt. A hegyi szellő, a Tramontana, ismét vette vándorbotját, s fáradtan, unottan mászott föl a Monte-Maggiore-ra s amikor ugy éjfélután nagynehezen fölért, csöndesen lefeküdt egy nagy szikla alá, s ő is elszenderedett. És egy félóra múlva, nyugodtan, mélyen aludt az az ur is, aki egy órával előbb örök szerelmet esküdött volna, ha a néni hagyta volna. Házasságokat ugy hölgyeknek, mint uraknak a legmagasabb körökig, Pénzkölcsönt kezes nélkül is, = Ingó- és ingatlanokat a legnagyobb titoktartás mellett közvetít = Breiner Dávi d Js:öz^r©-bi-fcés± irodája IP JP .A., ZKZ±s--béz? szám. (20 £LXXézc» -válaszbólyeg). 4—5 szobás elegáns lakásokat keresek.