Pápai Közlöny – XVIII. évfolyam – 1908.
1908-04-12 / 15. szám
dolga : az összes munkaadók orszá gos szervezkedése. Mert lehetetlen, hogy a munka adók összetett kézzel várják a különböző cimü mozgalmakat, a melyek nek elkövetkezésekor ötletszerűen intézik sorsukat és mindig csak ideiglenes megoldást tudnak elérni. Ami pedig félig jó, az egészen rossz. A munkások erős, bevált szervezeteivel szemben ugyanolyan erős munkaadó szervezetet kell állítani. Helyesebben: nem szembe, hanem mellé. Hogy két egyenlő jogú szervezet tartson fönn egymással állandó érintkezést. Csak igy lehet — kivált a mi speciális magyar viszonyaink között minden irányban kielégítő megoldásokat elérni. Mi nem ábrándozunk semmiféle szociális békéről, de még azt sem óhajtjuk, hogy mindig és minden körülmények között a munkaadók győzzenek. El tudunk képzelni eseteket, a mikor az emberi méltóság, a jog, igazság és méltányosság a munkás kívánalmainak képezi erkölcsi bázisát. El tudunk képzelni eseteket, e mikor a nem eléggé felvilágosult munkaadó csak harc árán, csak kényszer nyomása alatt adja meg azt, a mit önként, vagy az első szóra kellett volna felajánlani. Mi nem reklamálunk a munkaadóknak egyoldalú jogokat. De azért kijelentjük, hogy a magyar munkaadók szervezkedésére elérkezett a tizenkettedik óra és hogy e szervezkedés a legrövidebb idő alatt létre is fog jönni. A magyar ipar sorsa függ az idejében való szervezkedéstől vagy annak elmulasztásától. Az országos szervezkedésre ad most felhívást a Honi Ipar. Kifejti, hogy nem okvetlen szükséges a munkaadó és munkás szembeállítása. De nélkülözhetetlen az előbbiek országos szervezkedése. Aligha csalódunk, ha az idei eszteudö egyik igen nevezetes gazdasági feladatát mozgalmát az orszá gos szervezkedésre való törekvésben jelöljük meg. A magyar munkaadók szezvezetének ethikai alapon, magas szellemi színvonalon és a felvilágosodottság elvei figyelembevételével kell felépülnie. A féktelen demagógiát, a „jingó"szellemet, a romboiási hajlamot száműzni kell ebből a hajlékból. A félműveltségnek nem szabad kezét rátenni erre a szervezetre. Mert a magyar munkaadók szerveze, ténck bástyájáról az emberszereteta felvilágosodottság és az igazi műveltség zászlajának szabad csak lobognia. Színészet Pápán. Szalkay Lajos színigazgató ma fejezi be régi színtársulatával itteni működését és egy heti szünet után az újonnan szerződött társulatával kezdi előadásai. A színtársulattól távozó tagok nagyrésze a társulat gerincét képezték és kik iránt az egész I évad alatt a legnagyobb elismeréssel adóztunk és valóban sajnáljuk, hogy őket meU ' lőznünk kell a virágvasárnap utáni rövid | szezonban is. Az újonnan szervezett társulat tagjai egyikét sem ösmerjiik ós igy eleve nem is mondhatunk róluk véléményt. Óhajunk csak az, hogy uj tagok, kik társulatunk gerincét fogják képezni, oly kvalitással rendelkezze| nek mint a távozó tagok és akkor nagyon j is meglehetünk elégedve. Heti referádánkat adjuk a követkeI zőkben : Szombaton táblás ház előtt ment premierként „Bálkirálynő" operette. Rendkívül bájos zenéje van, de a szövegnek vajmi kevés értéke van. A szöveg Hamupipőkének egy rövid, de silány kivonata. Bájos és kedves szerepe van ebben az operettben Kormos Ilonkának, ki ezen szerep tu; lajdonságaival rendelkezik. Minden egyes | jelenetében nyilt színen nyert tapsokat. A j betétként elénekelt „tyúk és tojás" kupiét folytonos ujrázások után több izben kellett | megismételnie. Partnere Medgyaszay volt, ki a herceg szérepében csak azt igazolta, hogy ha kedvében van, akkor ugy játéka j ban mint énekében kifogástalan, A többi I szerepek igen jelentéktelenek, de azért felemlítésre méltók Solti Vilma, Ráthonyi Stefi, | Szatmáryné, Kovács, Csendes Alice és a her| cig kis Bohodi Margit teljesen beváltak. Vasárnap délután „Gyimesi vadvirág" népszínmű szinte táblás házat csinált. Hidy Irén elemében volt és a közönség folytonos I tapsat között játszta a tűzről pattant mej nyecskét. Ráthonyi Steffi érzésteljes játéI kával nagy hatást keltett, Gyárfás mint Fábián Gyurka, tehát neki való szerepében teljesen otthon érezte magát, ugyszinte remek alakításban mutatta be Déry a féltékeny de azért jószívű férjet. — Nem ? — Nem 1 Egyszerüeu lemondok, mert — mert ugy érzem, nem lennénk boldogok egymással. A komoly szerelmeknek nincsen történetük, már mondtam. Mást gondoltam, —• mert másként érezek ma, mint tegnap. — Különös, — mondta csöndesen a leány. — Igazán különös. Ha én értenék a komoly szerelmekhez, azt hinném, annyira szerelmes vagy, hogy nem tudod, mit beszélsz s még kevésbbé, hogy mit cselekszel. — Mondd röviden, hogy megbolondultam. —; Mondhatnám, de ez nem volna stylszerü. Én minden szerelmes emberről azt hiszem, hogy megokosodott, mert végre is azért élünk, hogy szerelmesek legyünk s amikor még nem vagyunk s amikor már vagyunk, akkor igazán nem is élünk, csak éppen vagyunk. — Szörnyen ostobának tarthatsz, — zsörtölt egészen komolyan Tibor — hogy filozofálsz. — Körülbelül. Azt hiszem, ostobaságot követtél el, amikor becsomagoltad a jegygyűrűdet. Különben bocsánatot kérek ezért a megjegyzésért, nekem semmi közöm a dologhoz, sőt hozzád sem. Tudod öreg, hogy igen-igen megváltoztál, amióta nem láttalak. Sajnálom, hogy betértem hozzád. Ugy tudtalak volna sajnálni az esküvőd napján, talán — ha siroccó fujt volna — meg is sirattalak volna. Bánt, hogy nem foglak sajnálni. — Miért ? — Magam sem tudom. Amikor együtt pajtáskodtunk, mindig azt gondoltam magamban : Be kár lesz ezért a fiúért, ha elmarad tőlünk. Amikor elmaradtál, ugy éreztem, igazságtalanság a sorstól, hogy amikor lelket öntöttünk az ilyen derék fiukba, elnyeli- őket egy-egy úgynevezett házi tűzhely. — Es tudod, a mi vidám életünkben kell, hogy ilyen elvi bánatok gyötörjenek, — most — most megint kiábrándultam egy keserűségemből, pedig tudom, hogy amikor az utolsó kesergést is ostobaságnak fogom ítélni, akkor megértem végképpen a szemétdombra. Pardon — én is vénülök. Jó estét Tibor. Azzal nem várva választ, indult az ajtó felé. Az íróasztalnál azonban megfordult : — Igaz, ha akarod, oda adhatom egy hordárnak ezt a levelet s azzal ismét fölvette a levelet az Íróasztalnál. Miért, miért nem, Taby Tibor tudta legkevésbbé, de ösztönszerűen ugrott föl s kiszakítva a levelet a lány kezéből, dühtől remegve mutatott az ajtó felé. A szőke lény a maga gúnyos jókedvével fogta fel a dolgot s kaczagva mente: getőzött : — Pardon, igazán nem tudok ellent! álni a szives marasztalásnak. Taby Tibor aiig győzte elvárni, hogy | becsukódjék a lány mögött az ajtó. Egy pillanatig még csikorgatta tehetetlen dühében a fogát, aztán felszakította a levélboritékot és kiragadta belőle a gyűrűt. Az a hideg aranykarika közömbösen tűrt mindent. Taby előbb az ajkához akarta emelni, de visszahőkölt s messze eltartva magától, rohant át a hálószobájába, beledobta az aranykarikagyürüt a mosdótálba s aztán beszapanozta a körömkeféjét s elkezdte a kefével tisztogatni azt a fényes, ragyogó, kristálytiszta aranygyűrűt. MIT IGYUNK ? 'gyünk mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert . k h : csakis a természetes szénsava* ^J" 11 1* mun d| ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyunk mohai forrást, lia gyomor , bél- és légcsöhnruttól Szabadulni akarunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjak, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Agnes-forríls, mint természetes ízénsavdus ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző eleinek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- 08 húgyszervi betegsgeknek. 26 év Öta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségek öl is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohii Agnes-vizzel él tek. Legjelesebbi orvos szaktekintélyek által ajánlva. Számes alismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel
