Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-05-05 / 18. szám

pedig abban, a mit a világ beszél. Meg kell akadályozni, hogy legyenek müveit emberek, a kik vallástalanok s vallásos emberek, a kik műveletlenek. Szólt azután a létező társadalmi bajokról, a pusztító luxusvágyról és Jézus szeretet tanának osztálygyülölettel és a türelmetlenséggel ellentétben van s a melynek főképpen tulajdonitható, hogy a szoeziálista és anarchista tanok terjednek. Iparkodni fog saját hatáskörében oda hatni, hogy a szeretet és hit terjedjen, hogy a szegényeket támogassák és béke és egyetértés uralkodjék, hogy a lakosság java biztosittasék. A szerencsét nem a gazdaságban kell keresni, a gazdaság csak annak egyik eszköze. A szerencse megtalálható a legkisebb kunyhóban, a hol hit és szeretet uralkodik s csak az gazgad, a kinek kevesebbek az igényei, mint a mennyit vagyoni viszonyai megengednek s a ki, nem érezvén kellemetlenséget le tud mondani minden kívánságról, melynek teljesedése túlhaladja anyagi erőit. Lelkes szavakkal szólt végül a keresztény szeretet és türelem szelleméről, hangsúlyozván, hogy az egyház javáért való küzdelemnek sohasem szabad felekezeti küzdelemmé fajulnia, mert mindig arra kell gondolni, hogy más felekezetek bivei is egy Isten gyermekei. Tisza István gróf a jelenlévők viharos tetszése közben azzal a fogadalommal fejezte be szavait, hogy ebben a szellemben és irányban fog tűrhetetlenül működni egyháza és hazáia javára. Az installáczió után Tisza István gróf mintegy 12 küldöttséget fogadott, melyek tisztelegtek az uj főgondnok előtt. A bankett. Délután két órakor Tisza István gróf tiszteletére 300 terítékű bankett volt, melyen mindannyian Tisza István gróf vendégei voltak. Az első felköszöntőt Antal Gábor mondta a királyra, utána a Himnuszt énekelték. Czike Lajos pápai főiskolai gondnok, Dicsőfi József tiszántúli egyházkerületi főgondnok Tiszára mondottak felköszöntőt. Tisza István, a dunántuli ref. egyház kerületre mondott felköszöntőt. Kötelességét teljesiti, — úgymond — mikor a főgondnokságot elvállalja. A kötelesség teljesítése mindig a legfőbb volt előtte, nem törődve, mily megítélés alá esnek tettei. A protestantizmusról szól, a mely lételét a látszólagos támadások ellen való támadás nak köszönhette. Az egyéni függetlenség elvi meggyőződésének tisztelete voltak és legyenek a protestnntizmus vezéreszméi. Szavait nagy tetszéssel fogadták. Sárközy Aurél Antal Gábor püspököt, Seholtz Gusztáv ág. ev. püspök Tiszát, Baksay Sándor ev. ref. püspök az ág. ev. egyházat, Peti Lőrinc Tiszát éltette. Beöthy Zsolt nagy hatással szólt Tisza programmbeszédének egyik kiemelkedő pontjáról: a magyarság és a protestantizmus kapcsolatáról. A protestantizmus jelszava mindig az volt: „A haza minden előtt!" még a felekezeti érdekek előtt is. Antal Gábor Tisza Istvánnéra, Barthalos István, Tuba János Tiszára, Radácsi György a dunántuli ref. egyházkerületre, Szabó Zsigmond özv. Tisza Istvánnéra, Degenfeld József gróf, Baksay püspök, Mészáros Károly polgármester a vendégekre mondottak felköszöntőket. Tisza István még kétszer szólt. Első tosztjában Erdélynek jelentőségét méltatta a magyarság szempontjából. Második tószts jában felköszöntötte a szép számban megjelent más vallásuakat. Rámutaíott arra a közös forrásra, a honnan az összes keresztyén felekezetek eredtek és hő óhaját fejezte ki, hogy a dolgok felszínén levő ellentétek ne legyendk erősebbek a dolgok < mélyén levő egységnél. A bankett 6 óra felé ért véget. A bankett menüjének kitűnő előállítása Zsilinszky József vendéglős remek konyháját dicsérte. Gyönyörködjenek benne azok, akiknek Ízlésük olyan mint a cikkíróé. Én a „Pápai Hírlap" cikkének hatása alatt sem teszek a magaméhoz semmit, sem el nem veszek belőle. Annyi ebben a válaszban a valótlanság és rosszakaratú ferdítés, hogy az elfogulatlan olvasót erre nem is kell külön figyelmeztetni. Hülye vádjai — bármint erőlködjék is az elbizakodott fráter, nem érnek fel hozzám. — Marás, üzlet, nyalás — ... ezekre még ő sem tanít meg, pedig nagy mesternek látszik benne. A magam részéről az ügyet befejezettnek tekintem s a „Pápai Hirlap".e rovatja vezetőjének további piszkolodásaira, melyek ugy is csak ő reá hullanak vissza, azt mondom : „Rózsi, megvetlek" „Nem reád bízták az ország dolgát", Értem kimondhatatlan fájdalmadat: „Rien ne blesse autant que la vérité" de légy nyugodt, nem zavarod a közbékét; tán ismered a török közmondást: „It havlar, kervan gider" Pulszky Ferenc fordításában. Én azért még a rozsdás fringiát sem emelem fel. o. Forma és lényeg. — VálaNz egy cikkre. — A „Pápai Hírlap" f'. évi április 27-iki számában „Forma és lényeg" cimen válaszol valaki a „Pápai Közlöny "-ben „Fordulat a rabbi kérdésben" cimü cikkemre. Nem felelek, mint komoly ember, nem is felelhetek a förmedvénv részleteire. Színészet Pápán. Szálkái Lajos színtársulata ma fejezi be a tavaszi évadot és innen Szolnokra megy négy heti szezonra. Mi már több Ízben kifejtettük nézetünket a társulat felöl és igy szükségtelennek tartjuk ezt újólag megtenni, különben is az igazgató meggyőződhetett, hogy közönségünk méltó pártolásban részesítette a társulatot, melyet tényleg kiérdemelt. Nem bucsuzunk el végleg a társulattól, hisz az őszre újra visszatérnek a teljes téli társulattal, igy tehát azzal válunk el a társulattal, hogy „a szives viszontlátásra". Héti referádánkat adjuk a következőkben : Szombaton premierünk volt „A tökéletes feleség" szinmü előadásával. Az est fénypontja Holécy Ilona volt, ki Nina szeDe csak halgatott és heteken keresztül hallgatta a Henri örömének áradozásait, aki repeső szívvel vágyott az ő kedvesei után, a kik őt bizonynyal épp oly szerelemmel, tárt karokkal várják: — 0 Georges ! — szólt Henri — nincs nagyobb kin, mint a távolság, amely köztünk s kedveseink között van és lesni, mint múlnak a perczek, az órák, a napok és a hetek, amíg karjainkba szoríthatjuk őket. De mondd: mióta Cap de Bonne Esperan ceból eljöttünk, móndd, te mindig szomorú hallgatag vagy, mintha otthagytad volna a szivedet, lelkedet s nem volna semmid, ami vei örülni tudnál, hogy újra meglátod a hazánkat. Mondd, mi fáj neked ? Ha valakinek, ugy nekem csak elmondhatod a bubánatod okát. — Henrim, nem fáj nekem semmim. Csak fáradt vagyok, pihenni szeretnék. Henri megnyugodott a válaszban. Sokkal inkább el volt foglalva a saját maga örömével, semhogy soká kutatott volna baratja bánatának oka után és sejtelme sem volt arról, hogy amig ő áradozva beszél az ő saját reménybeli boldogságáról, minden szavával a barátja szivére üt, aki meggyülölte önmagát, hogy nincs bátorsága megj mondani Henrinak az igazat. Multak a napok, hetek s minél közeI lebb jöttek a franczia partokhoz, Henri boldogsága annál nagyobb lett. .Végre egy reggel mintha részeg volna, felugrott Goorgeshoz a pontonra. Megragadta | a parancsnok vállát és kitörő örömmel kiáltotta • — Nézd, nézd, már látszanak a brei tagnei partok! Holnap Brestben leszünk. Csak még a finisterrei rémitő golfot, féltékeny őrét a mi országunknak haladjuk át szerencsém s aztán otthon leszünk. A parancsnok szomorú mosolylyal simogatta meg a barátja örömtől sugárzó arczát: — Otthon, Henrim, otthon leszünk. De most te maradj itt, nekem pihenésre van szükségem. Aztán rohant a kabinjába, bezárkózott és hörögve vágta le magát a kanapéra. Átkozta gyávaságát, hogy nem meri felvilágosítani a legjobb barátját s meghagyja őt boldog reményeiben. A hajó stoppolt Brestben. A tisztek és a legénység kiszálltak. A révben már várta őket a postamester, aki kiosztotta az érkezett leveleket. Henri is kapott egy féltuczatot. Heves kézzel tépte őket fel s aztán dobta egyiket a másik után félre. Ezalatt Georges mellette állt. Remegve félve nézte a levelek felbontását. Mikor az utolsó levelet felbontotta és átfutotta a sorokat, Henri szó nélkül, eszméletlenül rogyott a földre. Szolgája Georges segitségével az ágyra fektettee, de orvosi segély kellett hogy eszméletre hozzák. S amikor felnyitotta a szemeit, egy pillanatig mereven nézett maga elé s aztán görcsös, kétségbeesett, szivet tépő zokogásban tort ki. Vonagló testén látszott a mérhetetlen lelki kínszenvedés, amely az atlétatermetü tengerészt összetörte. Georges zokogva nézte szivenvert barátja kínos vergődését, de lelkiismeretfurdalásai már elmultak, lelke megkönnyebbült a szörnyű titok terhétől s magában gondolta : — Én mégis könyörületesebb voltam a Gondviselésnél, mert én legalább hat hétig meghagytam neki a boldog reménységét. forrást, ha gyomor , bél- és légcsőliuruttól Szabadulni tikárunk. forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavar áll be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. MIT IGYUNK ? m<f! Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert i

nuimk mnhai csakis a természetes szénsavas 'SV""* mon

d| ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. Igyunk mohai A mohai Aglies-Íorríls, ní'nt természetes szénsavdus ásványvíz, föltétlenül tisz:a, kellemes és olcsó savanyúvíz; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légCSŐ- és húgyszervi betegségeknek. 26 év Ötl bebizonyosodott, hogy nrg ragályos betegségek'öi is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes moh ú Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számes alismerő nyilatkozat a forrás isnurtető füze.ében olvasható. Házta.tások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódaviznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forrás j/pfjllQjf hOPVÍZ ' vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának is- 1YUUWOI1 M W • mertető füzete ingyen kapható. A forrás kezelőség. Kapható minden fíiszeriuletben és elsőrangú vendiglöbán. Főraktár: O-iírald JAaOjl UlMÍl PAjjáll.