Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-03-03 / 9. szám

nek közre. Mert ezen terv megoldás után célt érünk és kiköszörüljük azon csorbát, melyet már több izben rossz vasúti politikánkkal elértünk ; oly alkotást teremtve ezáltal, mely alapját fogja képezni városunk szebb jövőjének. Felhívjuk tehát az állandó választmányt hogy tegye meg ez érdemben javaslatát, ugyszinte a képviselőtestületet hogy a majdan megtartandó közgyűlésen impozáns módon adjanak kifejezést a pápa—devecser —ukki—sümeg vasutügy létesítésére s a segély megszavazásánál ue le gyenek sztikkeblüek. Szívleljék meg e néhány jó szót, s tessék hozzáfogni komolyan a munkához, ne nézzük összetett kezekkel mint építenek nyakra főre, jobbrólbalra városunk mellett vasutakat. Nincs több mondani valónk egyelőre ez ügyben, aki megakarja érteni, megértheti. Volt már elég alkalmunk megbánni bűnös könyelmüségünket. Térjünk észre és lássuk be, hogy a késedelemben veszély rejlik, s iparkodjunk meg valósítani a pápa—devecser —ukk—sümegi vasutat! Kamarakerületi vasutak. Értekezlet vasúthálózatunk kibővítése miatt. Említést tettünk már lapunkban, hogy Kossuth Ferencz kereskedelmi és közlekedésügyi ministernek messze kiható, dicséretes tervei vannak hazánk vasúti hálózatának fokozatos kiépítése, fejlesztése körül, A cél az

; hogy minden területet, mely eddig a forgalomra, az iparra ós kereskedelemre parlagon heverő föld volt, melynek nyers terményei a nehéz közlekedési viszonyok miatt nem voltak feldolgozhatók, vasutat kapjon és ez által azon a jólét, a könnyebb meg élhetés fokozódjék. A szárnyas kerék nyomában uj élet keletkezik, a ; termelőnek nem kell alacsony áron éltékozolni produktumát, szóval megindul a kereskedelem és a gyárak emelkedésével az ipar, szóval az ország jövendő életerejének, nagygyá tételének feltételei gyarapodni fognak. Az egyes területekre fontos vasutvonalak tervezését azonban addig a minisztérium nem tette folyamatba, míg meg nem kérdezte a helyi érdekekkel leginkább ismerős tényezőket, a kerületi kereskedelmi és iparkaI marákat, hogy tegyenek hozzá az építendő legszükségesebb vasutvonalakról előterjesztést. Ezek viszont a kerületükbe tartozó törvényhatóságokat, gazdasági egyesületeket és városokat vonták bele a kérdés megvitatásába mielőtt előterjesztésüket megtennék. A győri kereskedelmi és ipar kamarái kerület közgazdasági és törvényhatósági képviselete csütörtökön délután a kamara székházában, hogy véleményt mondjon a kamarakerületi vasutak fejlesztéséről. Györ, Eszter gom, Komárom, Pápa és Vészprém városok és vármegyék voltak képviselve. Ezen értekezleten megjelent meghívottak előterjesztései konkrét tervek alakjában mutattak rá azokra a hiányokra, amelyek miatt nem indulhat meg az élet ezen a máskülönben és régi időkben anyagi bőségéről ismert országrészen. Okos, hasznos és szükséges minden egyes tervnek létesítése, mert mindmegannyi más és más érdekeltség számára tár föl egy, sőt több piacot. Az értekezlet gazdag anyagát jegyzőkönyvbe foglalják és a kamarai közgyűlés véleményével felszerelten terjesztik a kereskedelmi kormány elé. Az értekezlet lefolyása a következő volt : Az értekezleten jelen voltak : HlatkySchlichter Lajos elnök, Lippay Géza főispán, Goda Béla alispán, Wennes Jennő polgármester, Szegletby György polgármesler (Veszprém), Mészáros Károly polgármester (Pápa), dr. Gaál Gyula főjegyző (Komárom), Rechnitz Béla (Pápa), Kánitz Henrik (máv. ellenőr), Dóczy Ferenc kamarai kültag (Esztergom), Trefenthal Gyula v. mérnök (Esztergom), Pallos Ignác (Bpest), Földes Réla vállalati titkár, Horváth Bálint főszolgabíró, Medgyessy István gazdatiszt (Sárás-puszta), Csemez István engedni. (Tét). Weidmann Adolf, Kaszás Sándor, Adler Károly, Hauzer György, Hilbert Károly, Zechmeister Kálmán, Kánitz Henrik, Kuster Géza, Winkler Izidor kamarai tagok, Némethy Ödön tb. főjegyző. Hlatky-Schlichter Lajos kamarai alelnök szívélyesen üdvözli az értekezletre megjelenteket. Előterjeszti a kereskedelmi miniszter nagyfontosságú leiratát, a melyben a vasútfejlesztésre véleményt kiván. Az értekezlet tárgya az érdekelt törvényhatóságok ide vonatkozó véleményeinek előterjesztése. Szendrői Mór titkár bemutatta a rendeletet. A veszprémvármegyei gazdasági egylet indítványa: lepsény-, ágoston-, dégh-, simontornyai ; jutas-gyertyánkut-, franciavágási, vámos-tótvázsonyi, magyar-németbarlang-leányfalu balatoni vasúttal; bodajk, csernye, zirci vasutak. Szeglethy György veszprémi polgármester hozzájárul a gazdasági egyesület jade azért maradt ezenfelül is bőven a ládafiában,. Áldott, jószivü népek voltak Bodorék, kicsi családdal, mert csak egyetlen gyermekük volt, a szépséges Piroska. Nyilt liáziíkat elegyesen látogatták feőbiró uram, a magisztrátus és tiszteletes uraimék, sőt még fejedelmi perszonák is betekintettek a nemzetes ur udvarába, ha occasionaliter megíorclultak Debreezenben. Aki egyszer belekóstolt nemzetes asszonyom főztjébe és egy sugarat ivott a Bodor uram gránátszinü boíából, na meg akire Piroska egyszer is rámosolygott, az ugyan igyekezett hamarosan újra szívesen látott vendég lenni a háznál. Debreczen város akkori legdaliásabb ifjai versenyeztek a Piroska kezéért. A törökverő Süvegjártó László, a város pennás embere, az örökké tréfás Kondorossy István a Szentmiklós utczai legszebb porta és temérdek jó búzatermelő föld gazdája, Dusárdy Gábor egyaránt szerették volna a viruló rózsaszálat keblükre tűzni. Piroeka azonban nem érzett mélyebb vonzalmat a fiuk iránt. Nyájas, szives és beszédes volt valamennyivel, felesége azonban egyiknek sem kívánt lenni. A szerelmes legények aztán látva szerelmük visszautasítását, lassankint elmaradoztak a háztól, sőt törökverő Süvegjártó László annyira szivére vette az elutasítást, hogy visszament egy magyar sereghez és annak sorai közt egy ütközetben elesett. Jó szokás volt abban az időben, hogy szülők lányaikat korán férjhez adták. Ha otthon megtanulta a gyermeklány a szükséges tudnivalókat és alkalmatos kérő jelentkezett. csakhamar megtartották a lakodalmat. Bodor Mártonné is fiatalon menvén férjhez, nem egyszer mondta az urának, hogy itt volna az ideje annak, ha asszonysorba jutna Piroska. Bodor Márton nemzetes uram szintén ebben a véleményben volt, mert hogy nem is mert semmiben sem ellentmondani az ő hűséges életpárjának, titkon azonban örült, hogy nem kell neki megválni egyetlen szépséges leányától. Egyszer aztán az történt, hogy Bodoné nemzetes asszonyom észrevette, hogy az ő máskor vidám és aranyos kedvű kis lányának szemei ki vannak sirva. Szörnyen megijedt a jó asszony és faggatni kezdte a gyermeket. Piroska eleinte nem akart val lani, de mikor édesanyja megígérte, hogy vallomását nem mondja meg senkinek, megnyílt lelkének bezárt ajtaja és bevallotta anyjának, hogy szeret egy oly embert, akinek már van felesége. Bodor Mártonné majd hogy el nem ájult ezen vallomásra, de csakhamar öszszeszedvén magát, igy szólt egy kissé szigorú hangon : — És ki az a házasember, akibe elég boldogtalan voltál belészeretni ? — Gyömrői Jóska — feleié szemlesütve Piroska. — Szerencsétlen gyermek, mondd csak, mikor vette meg a szivedet ez a dib-dáb haszontalan ember, ez az asszonyi hóhér, aki feleségét halálra kínozza, akinek a korcsma a tenploma, káromkodás a mindennapi imádsága. — Isten engem ugy segéljen, hogy világéleteraben csak egyszer beszéltem vele az Angyal Vera lakodalmán. De azóta nem birok a szivemmel. Szakadatlanul őt látom ébren és álmomban és ha nem lehetek az ő felesége, elemésztem magam, mert szivem szakad meg bánatában utána. — Gyömrői Jóskának már van hites felesége, — telelt most már még szigorúbban Bodorné, — de ha nem volna, akkor sem adnálak hozzá sohasem. Ez az utolsó szavam. Vesd ki szivedből ezt a hitvány embert, mert ha nem, ugy én és apád leveszük kezünket rólad és akkor mehetsz,, rohanhatsz vesztedbe. És e naptól kezdve Piroska arczának rózsái hervadozni kezdtek. Nem dalolt, nem csicsergett, mint azelőtt és szülői, kik most már vigyáztak minden lépésére, kétségbeesetten látták bálványuk összeomlását. Az eddig soha be nem csukott utczakaput bezárták, a vendégeskedések megszűntek és mély csöndesség vette körül a portát, melyen néhány hét előtt még vigság uralkodott. Az emberek csak annyit tudtak, hogy mindez a változás azért történt, mert Piroska nagybeteg s mivel azonban a szomorú házba csak e legközelebbi rokonok jártak, a nagy világ nem tudta, hogy odabent egy ifjú élet őrlődik a sir felé. A nemzetes asszony órákig ült lelki béteg leánya mellett. Okos tanácsokat adott szivébe, az anyai szeretet melegével igye-