Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-08-25 / 34. szám

dokánygyár belegsegélyző egylet tagjai ál­tal a gyár 15 éves fenállása emlékére ké> szitett remek zászló. A zászló himzési iparunk egy remek müve. A fehér selyemből készült zászló tiszta aranyszálakkal van himezve. Az egyik oldalon Szt. István király képe a korona jelvénnyel a második oldalon Szűz Mária képe van kihimezve. A zászló a bpesti „Jó pásztorok" szerzetes egyesületénél lett ké­szítve. Az ünnepély sorrendje a következő volt: Reggel fél nyolcz órakor a dohány­gyárban gyülekeztek és onnan fél kilenckor Huttkay Lászlóné zászló anya vezetése mellett ünnepélyes menetben vitték a remek zászlót a plébánia templomba. A templomba érkezve ott Ő Felsége születksnapja évfordulójának alkalmából tar­tott ünnepélyes szent-mise keretében a zász­lót Kriszt Jznő esperes plébános ünnepi szózat kíséretében felszentelte és egyben az első zászlószeget beverte. Ez alkalommal még Sült József a kegyúr képviseletében és Huttkay Lászlóné mint zászlóanya tettek szegverést és ezzel j a templomi szertartás véget ért. A szertartás végeztével a templomból kijövet a zászlóanya, a nászolyó leányok, vőfények és nagyszámú díszes közönség a felszentelt zászló alatt diszmenetté alakulva a gyártelepre vonultak. A gyártelep udvarhelyisége ez alka­lomra gyönyörűen volt feldíszítve. Az emel­vényes sátor alatt mely zöld galyakkal és nemzeti szinü lobogókkal volt övedzve he­lyezkedett el a zászlóanya, kísérete és vá­rosunk számos nótabilitása. Ott láttuk a többik közt Mészáros Károly polgármestert, Froreich Szabó Ernő ezredes, ezredparancs­nokot, Sült József kir. tanácsost, közjegyzőt, j Bélák Lajos főszolgabírót, Huttkay László dohánygyári igazgatót. Alig hogy elhelyezkedtek a dohány­gyári énekkar Zsilavy Sándor karmester vezetése alatt a Hymnusz enekkel az ün­nepélyt bevezette. Ezután következett az ünnepély mű­sora. A műsor első száma Kohániji Róbert dohányjövedéki tiszt „Szeresd a munkát" cimü alkalmi költeménye volt, melyet Mé­száros Mariska nagy hatással adott elő. Ezu­tán Tóth Katica „Vándor madár", Polgár Mariska „Mi a haza", Orbán Teruska „Bol­dogasszony hazánk" és Tóth Juliska „Oda" cimü költeményeket általános tetszés mel­lett szavaltak. A szavalatok közben a da­lárda igen szép énekszámokat adott elő. A szavalatok után Huttkay László igazgató remek beszédben ismertette ezen nap jelentőségét. Ismertette a zászlószente­lés erkölcsi szimbólumát. Beszédében haza­szeretetre, munka és kötelességre és össze­tartásra buzdította az alkalmazottakat. A zajos éljenzéssel fogadott záróbe­széd után Mészáros Károly, a főispán kép­viseletében, Froreich Ernő ezredes az ez­red, Bélák Lajos az alispán és Huttkay László a dohányjövedék és Hoitsy Pál orsz. képviselő képviseletében tettek a zászlón szegveréseket. Az ünnepély a Szózat eléneklésével méltó befejezést nyert. Délután a kath. kör helyiségében te­keversennyel folytatódott az ünnepély, mely nagy látogatottságnak örvendett. Az esti táncmulatságra csak ugy özön­lött a publikum. Dicsérjük a rendezőség előrelátását, hogy a kath. kör kertihelyisé­gét a Kaszinó kerthelyiségével összekötötte, különben lehetetlenség lett volna a táncmu­latság megtartása. A kath. kör kertihelyi­ségében voltak az asztalok étkezésre te­rítve, a tágas Kaszinó kerthelyisége a tán­cosok részére lett kijelölve és még igy is alig tudtak mozogni. Emberemlékezet óta ily nagy számban nem vettek részt táncmulatságban, mint ez alkalommal. A két kerthelyiségben mintegy 7—800-an voltak. A tánc kitűnő hangulatban vette kez­detét és ezen hangulat folyton fokozódott. Az első négyest 82 pár táncolta. A tánc­mulatság kivilágos-kivirradtig tartott. A dohánygyári alkalmazottak büszkék lehetnek ezen fényes sikert aratott ünne­pélyükre, mely siker oroszlánrésze a rende­zőséget illeti, élén Kernyay Jenő dohány­gyári tiszttel, kik heteken át fáradoztak és buzgólkodtak az ünnepély rendkívüli fényes sikere biztositásában. KARCZOLAT a> m-CLlti 3b_é-ta?ől­Ünnepi hangulattal kezdődött és moz­galmasan folytatódott a lefolyt hét. Az ün­nepi hangulatot 0 Felsége születés napja és Szt. István napja, a mozgalmat pedig a nagyszámban átvonuló katonaság idézte elő. 0 B'elsége születés napja a szokásos sablonok mellett folyt le. Tábori mise, ün­nepi mise, díszebéd és ezzel schluss. A Szt. István napja ez alkalommal kettős ünnepi jelleggel volt felruházva, jilső sorban a nap jelentősége másodízben a dohánygyár 15 éves fennállásának jubileumára készült zászló felszentelése lett ünnepelve. Ezen kettős ünnepi hangulat mellett folyt le ná­lunk Szt. István napja. Maga a Szt. István nap szinte a szo­kásos kegyelet keretében lett üunepelve, de az ezzel kapcsolatos zászlószentelési ünnepély fényes kerete valóságos szenzá­ciós számba ment. A szokásos templomi ceremóniát eltekintve, melj a maga fényé­ben is eléggé impozáns volt de az ezzel összefüggő ünnepi műsor mindazok előtt, kik ebben részt vettek, felejthetlen emlék marad. A gyárban való gyülekezés, az onnan való bevonulás a templomba, a szertartás és zászlóíelszentelés ez képezte az ünne­pély kezdetét. A templomból diszmenetben a gyárba visszatérés, a dalárda énekszámai a szebbnél szebb szavalatok, az igazgató záróbeszéde és a szokásos szegverések ké­pezték az ünnepély második de egyszers­mind fénypontját. Az ünnepély délután foly­tatódott tekeversennyel a kath. körben és végződött egy táncmulatsággal a kath. kör és Kaszinó közös kerthelyiségében. Erről a táncmulatságról valóban el lehet mondani, hogy „noch nie dagewesen". Magyarul ez azt, jelenti, hogy „igy még nem jött ki". Ennyi táncospárt egy rakáson még a mesében sem lehetett volna látni. Táncospárokat nem lehetett megkülönböz­tetni csak fejek mozgásából lehetett megí­télni, hogy táncolnak. Okos gondolat volt a rendezőség részéről, de talán előre látás is, hogy a kath. kör kert.helyiségéhez hozzá­kapcsolták a Kaszinó kertet is, mert külön­ben túlzsúfoltság miatt a táncmulatságot nem lehetett volna megtartani vagy azon eset is álhatott volna elő, hogy a közönség az utcára szorult volna ki. A rendezőség bölcs előrelátásának tu­dandó be, hogy a kath. kör kerthelyiségé­ven az étkező vendégek, a Kaszinó kerthe­lyiségében pedig a táncospárok minden te­kintetben feltalálhatták magukat. Ezen két kerthelyiségben mozgó és nyüsgő társaság­ról hű képet adni lehetetlen, ez oly látvány volt, melyet leírni nem lehet, ezt látni kel­lett. Szóval mindazok, kik nem vettek résít ezen mulatságon, azok nemcsak azt sajnál­hatják, hogy nem jelentek meg és egy fe­lejthetlen estétől távol maradtak, de egy élvezetes estét is elszalasztottak. Hogy menyien voltak mindössze és együtt, azt lehetetlenség volt megállapítani. A jegykiadás után 500-nak kellett volna'lenni de kétszer annyian voltak. Hja! Ilyenkor nemcsak a pénztári belépőnél, de a keríté­sen is szabad bejönni, aki tud. Ezen belé­pőket még éjfél előtt sem lehet ellenőrizni, hát még éjfél után amikor a pénztárkezelők is leteszik a lantot és belekezdenek a mu­latságba. Igy történt azután, hogy éjfél után többen voltak mint éjfél előtt. Ha végül még azt jelzem, hogy a haj­nali 6 óráig felfogadott cigányzenekart tel­jesen kihasználták sőt egy-két reáadást is kaptak, elmondtam mindent erről a fényes ünnepélyről, melyre a dohányjövedéki al­tisztek kik ezen ünnepélyt rendezték, való­ban büszkék lehetnek. Ami a mozgalmas napokat illeti, ab­ból ugyancsak kijutott a hét folyamán. Napról napra egész ezredek vonultak át városunkban és pihenőt tartottak. Huszárok, tüzérek, gyalogosok felváltva jöttek és vá­rosunk egész táborozó katonaság színhelye volt. Volt is sürgés-forgás az utcákon, csak az a baj, hogy nem tartott sokáig. Két napig voltunk hadilábon és most újra minden csendes a Tapolca partján. Anyira csendes, hogy még huszárjaink is itt hagytak bennünket néhány hétre, de ez a vigaszunk, hogy csak hét hétre. Akkorára már itt lesz a színtársulatunk is és akkor vége vesz a „holt idénynek" és kezdetét veszi a színi évad. Ez igy van és nincs máskép! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város éjeli utca­világítása vakít. Az hirlik, hogy Pápa városa jól lesz vezetve de rosszul lesz lovagolva. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnknek sokan kibicelnek. Az hirlik, hogy a polgármester a költ­ségvetés tárgyalását végkimerülésig tárgyal­tatja. Az hirlik, hogy a rendőrök egymás fe­lett is őrködnek. Az hirlik, hogy a Sporttelepnek lejárt a szabadsága és a régi élet, megkezdődött. Az hirlik, hogy a dohánygyári zászló­szentelési ünnepélyen számos szeg nem ve­rődött be. Az hirlik, hogy a dohánygyári tánc­mulatságon minden nemű volt csak ágynemű nem. Az hirlik, hogy a dohánygyári tánc­mulatságon sokan szaporodást jelentettek be. Az hirlik, hogy a pécsi orsz. kongre­szuson a pápai ipárosok hallgattak. Az hirlik, hogy Pápán az átvonuló ka­tonaság jó otthonra talált. Az hirlik, hogy huszárezredünk legény­ségének nagy része az előző jogok fentar­tásával indult a gyakorlatra. Az hirlik, hogy az Erzsébet-ligetben sok vezeték van. Az hirlik, hogy Pápán minden kétes ügyet megkontráznak. Az hirlik, hogy Pápán sok kellemetlen szagú utca van. AZ hírlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője az ebédet sokszor elalussza. ü» ZEF2 IS — A király születés napja. Váro­sunk lakossága igaz szeretettel és őszinte lelkesedéssel ünnepelte meg ősz királyunk I. Ferenc József születésének 77-ik évfor­dulóját. Köz- és számos magán épületeken nemzeti zászlók lengtek, az egész város lakossága ünnepi díszt öltött magára és már kora reggel mozsárlövések jelezték az ünnep jelentőségét. Már a kora reggeli órákban huszár ez­redünk három százada Kralovanszky Gyula őrnagy, osztályparancsnok vezénylete alatt a kaszárnya melletti gyakorlótérre kivonult, hol sátor volt már felállítva a tábori mise

Next

/
Oldalképek
Tartalom