Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.
1907-08-25 / 34. szám
j 0 Y Y KÖZERDEKÜ FÜGGETLEN HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : 1WSX.&VSBK W HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. Csak akarni kell! Minden város csak abban az esetben bir létjogosultsággal, ha meg van benne az előtörekvés eszméje. Ebből az elvből indulva ki, lehetetlen, hogy oly felfogás akadhatna, mely Pápa városának önálló törvényhatósági jog utáui törekvését roszszalná, avagy e célja elérhetése elé akadályokat gördíteni óhajtana. Pápa városának ez a mozgalma nem mai keletű, több évvel ezelőtt már megtétetett az indítvány az önállósításra nézve. Azóta ez a kérdés több izben került felszínre, hogy az tán ismét bizonytalan időre le kerüljön a napirendről és hosszú álmát aludja Pápa városának irattári helyiségében. Készséggel elismerjük, hogy ily fontos tárgyban elhamarkodva Ítélni nem szabad, mindamellett elérkezettnek látjuk immár azt az időt, hogy városunk e regi óhaja teljesedésbe menjen. Sokat megbányt-vetett dolog már ez s igy felesleges ezúttal is felsorolnunk mindama jogcímeket, melyek Pápa városánok önálló törvényhatósági joggal való felruházását mintegy megkövetelik. Tiszta magyar lakosságának józan hazafiassága, meglehetős fokú intelligencziája, szerencsés földrajzi fekvése, kereskedelmi, ipari és gazdasági jelentősége ; mindmegannyi argumentum a város önállósítása érdekében. Legnagyobb, legadázabb ellenségünk sem tagadhatja a tényt, hogy Pápa városa néhány év alatt óriási léptekkel haladt előre. A rohamos külső emelkedés természetszerűleg vonja maga után a lakosság gyors szaporodását, mely szaporodásra jövendő kombinációinkat, jövendő tervezgetéseinket alapítjuk. Köztudomásu dolog, hogy közigazgatásunk mai rendszere gyökeres áralakulasásoknak néz elébe s igy ha valamely városnak vannak komoly, életre való tervei, melyek a törvényhozó testület intézkedését és hozzászólását teszik szükségessé, ugy a kínálkozó és kedvező idő most itt van. Most kell határozni és cselekedni. Felesleges talán itt felemlitenüuk, hogy aspirációink érvényesítésében, melyeket mindig csak a haladás utján iparkodtunk célhoz vezetni, nem egy esetben bénitólag nehezedett reánk a vármegye hatóságának gyámkodása. Elvégre túlléptünk már a gyermekévek korát, benőhetett már a fejünk lágya. Itt az ideje, hogy tudjunk a magunk eszével is gondolkodni; és midőn a polgárság egyéni megterheltetésől van szó ; akkor merőben felesleges és célszerűtlen is egy homogén érdekű hatóságnak, mint a vármegyénk szükségtelen és felesleges gondnoksága. Önálló törvényhatósággá kell Pápa városának alakulni ! Ez legyen most a jelszó. Ezt tegye megfontolás, vita és határozat tárgyává a város. TÁRCZA. Valki elejtett négy szál gyöngyvirágot. Elejtette-e, vagy eldobta, nem tudom, jussom sincsen hozzá, hogy firtassam. Meg akarom irni a kis Laskáryné történetét. A kis Laskárynéét, akinek mindig konybe lábbadt a szeme, ha mosolyra nyílt az ajaka s mindig kaczagott a szeme, ha pityergöre állott a szájaeskája. Hogy miért jár mégis az a négy szál gyöngyvirág az eszemben ? Mert nem tudok nem gondolni reá. Valakire inkább, mint a négy szál gyöngyvirágra. A kis Laskárynét sohasem ismertem, ő róla könnyű dolog mesét mondani. Ő róla elmondhatom mindazt, amit ugy meséltek mások s amit elhittem én magam is. Azokat az embereket, akiket csak a szemünkkel látunk, csak az eszünkkel ismerünk, könnyű kiismerni, azoknak mindig akad történetük, de vannak emberek, akiket nem tudunk meglátni a saját szivünktől. En már tudom, azoknak nincsen történetük, azokról nem tudunk mesét mondani. Elmondom hát inhább a kis Laskáryné történetét. Az elejét úgyis tudják a mesémnek. Leány volt, szerelmes volt, férjhez ment. Ez a világ sora. Azután ugy nevezték : a kis Laskáryné. Olyan volt, mint egy puha kis selyemmacska. Gömbölyű, játékos, egy csöppet ravasz is, nem rosszaságból, csak mert vele született ez a ravaszság. Azután elmúlt a játékos kedve. Nem tudta maga sem, hogyan, miért, csak egyszer ugy érezte, olyan egyedül áll a világban, de olyan egyedül, hogy sirva kell fakadnia. Es sirva fakadt, de olyan furcsa volt az, hogy sir azon, hogy semmi baja sincs, hogy önkéntelenül mosolyra vonta az ajakát. A szeméből azért hullott a köny. Hogy miért érezte, hogy egyedül van? Mert nem tudott megszeretni senkit, aki a közelében volt. Látta az urát, de az olyan idegen volt előtte, mintha nem is volna élő ember. Látta az udvarlóit, — oh, mert sokan udvaroltak neki —hallotta a szavukat, a bókjaikat, a szerelmi vallomásukat, de mindez mintha nem szólott volna neki. Én erről a különösségéről a kis Laskárynénak, gondolom, egy évvel ezelőtt hallottam először. Egy nagyon kedves, fiatal pajtásom jött el hozzám s az elé az alternatíva elé állított, hogy vagy meggyógyítom Laskárynét hat héten belül, vagy ő, már mint az én kedves pajtásom, végérvényesen főbelövi magát. Őszintén szólva, egy pillanatra megdöbbentem, de már a másik pillanatban a legnagyobb nyugalommal nyujtottara át szépen belőtt Colt pisztolyomat fiatal pajtásomnak. — Miért kínlódnál hat hetet? írj néhány sort, testáld reám vissza a Coltomat fVt asswj \ 5Vo\áVWw tsirxifeörvjrTT-elc-, iró- ós rajz- *» 3 x *» v \ * t \ WWÍÓ , ©zerefeTool =_= , ar t HAJNÓCZKY ÁRPÁD könyv- és papírkereskedés® PÁPA, Fő-utca 11. (a bencések templomával szemben.) VIDÉKI >ir.<ÍKi:\I>KI.I'Ki:K (JY01ÍSAV ÉS POVtOSl.V ESZKÖZÖLTETNEK.
