Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-07-28 / 30. szám

nem tanították meg rá, hugy télen át is foglalatoskodjék. — Azt hiszi, hogy mivel a földje pihen, hát neki is pi­hennie kell. Nagyon természetes, hogy csakhamar feléli, amit nyáron át ke­resett, söt adósságot is csinál. Ily körülmények közt vagyon­szerzésről szó sem lehet. A koimánynak, a vármegyéknek, a gazdasági egyesületeknek mindent el kell követniök, hogy a népet ki­műveljék, gazdasági ismereteit gya rapitsák, józanságra, takarékosságra szoktassák és eddigi életrendjébe egy kis modern gyakorlati szellemet vi­gyenek be. Ha ezt megteszik, akkor keve­sebb föld is elég lesz a megmenté­sére ; ha meg nem teszik, akkor az összes latifundiumok felosztása sem tudja népünket megmenteni a ziil léstől. Iskolás értesítők. ni. A pápai r. k. hitközség iskoláinak értesítője. Az értesítő első része a római kath. leányiskoláról szól. Az iskolaév történetéhez tartozó adatok beszámolnak a tantestületben beállott jelentékeny személyi változásokról, j a vallásos és hazafias nevelésről, az egézségi allapotrói (5 haláleset fordult elő), az ünep­ségekről (12 t tartottak) és a jótékonyság­ról. — Az intézet felszerelése ugy vétel, mint ajándék utján igen szépen gyarapodott. — Az elemi leányiskola tantestülete 13 tagból áll, közöttük 4 világi. A négy alsó osztály mind parallel, sőt első osztály há­rom van ; az osztályok mindazonáltal túl­zsúfoltak : volt parallel osztály 97 tanulóval is. A növendékek 20°/ f t-a kitűnő, 22%-n je­les, 27%-ajó, 187 0;a elégséges, 13V a elég­telen előmenetelü. — A polgári leányiskola tantestülete 14 tagból áll. közöttük 5 világi közli az értesítő az állandó tanitásmenetet. Kitűnő tanulók az 1. osztálybán : Krancsák Júlia, Móhr Erzsébet; a II. osztályban : Csapó Mária, HocTcly Ilona, Kovács Karolin, Kristóffy Ida, Szepesi Mária, Tegyei Teréz, Várady Róza ; a 111. osztályban : Gyomoréi Rózsi, Siias Olga, Kerper Mária, Tegyei Vilma; a IV osztályban : Arany Júlia, Poh­linger Margit, Ruip Ilona, Szentgyörgyi H. — Az ovodában a növendékek száma 130, az ismétlő lányiskolában 207 volt. — Tar­talmaza az értesítő az internátusba való belépés részletes feltételeit is. — Az elemi fiúiskola tanítótestülete 12 tagból áll. Az alsó négy osztály itt is parallel s ugyan­csak túlzsúfolt. A növendékek 7°] n-a kitűnő, 14°j 0-a jeles, 33°/ 0-a jó, 34%-a elégséges és 12°[ 0 a elégtelen előmeneteli). — A rkath. tanitónőképzőről szóló rövid értesítés zárja be az ügyesen szerkesztett értesítőt, mely­ből kiemeljük, hogy a jövő tanévben ennek az intézetnek két évfolyama lesz, három év múlva pedig már teljes négy évfolyamú tanitónőké^zőintézettel lesz gazdagabb vá­rosunk. IV. A pápai állami tanitóképzöintézet értesítője. Az értesítő az év történetével kez­dődik. Meleg hangon mond itt bucsut az igazgató az intézet eltávozott tanárainak : Németh Sándornak, Köveshuti Jenőnek, Am­berq Józsefnek, Pócza Ferencnek és dr. Stei­ner Józsefnek, ki egy ideig az egészségtant tanította. A növendékek egészségi állapotát nem mondja az értesítő a legkedvezőbbnek. Meglátogatták az intézetet a lévai tanító­képző növendékei, gróf Tisza István, Antal Gábor és a kir. tanfelügyelő. Az intézet testülete a hitoktatókkal együtt 14 tagból áll. — Az ifjúság önkép­zését Jankó László tanár vezette, négy al­kalommal nagy közönség előtt nyilvánosan szerepelt az ifjúság. — A segitőegyesiilet tanárelnöke Oraft József volt: az egyesület vagyona 1880 kor. 65 fillér. — Ugy a ta­nári mint az ifjúsági könyvtár jelentékenyen gyarapodott. — Kitűnő tanulók a IV. osz­j tályban : Bódai István, Darás Győző, Dobb Sándor, Ferenczi István, Kaposl Károly, Ko­! vács Albert, Alöra József. A növendékek a hí!tanon kívül a leg­jobb előmenetelt az énekben, a kézügyes­ségben, a magyar nyelvben és rajzolásban tanúsították. A gyakorlati kiképzésről Ligárt Mihály számol be részletesen. A gyakorló iskolának 5G növendéke volt. A tanulók felvételére vonatkozó ér­tesítés fejezi be az évi jelentést. V. A dunántuli református egyházkerület pápai főiskolájának értesitöje. Mint minden évben, az idén is hatal­mas kötet számol be városunk kultúrintéz­ményének egy évi életéről. Két kép is dí­szíti: II. Rákóczi Ferenczé és Kiss Jánosé, kik közül az elsőről dr. Lakos Béla, a má­sodikról pedig Thury Etele mondott (az értesítőben is közölt) lelkes hangú, sikerült j emlékbeszédet. Az értesítő általános része közli, Csizmadia Lajos főisk. igazgatónak a tanév-bezáró ünnepélyén felolvasott váz­latos igazgatói jelentését. Ezekután külön-külön következnek a theologiai akadémiára és a főgimnáziumra vonatkozó adatok. A theologiai akadémia négy évfolya­mán összesen 60 hallgató volt, érdemes megemlíteni, hogy elégtelen collégiumi je­gyet egyetlen hallgató sem kapott és csak az első félévben akadt 3 olyan hallgató, ki nem minden tárgyból eolloquvált. A theo­logiai akadémiának három ifjúsági egyesü­lete van: a theologiai önképzőkör, az evan­géliumi keresztény diák-egyesület; mind­három a legszebb sikerrel párosult borza­lommal törekszik célja elérésére. A főgimnáziumról szóló részben a tan­év történetére vonatkozó adatok közül kiemeljük a tanári kar mozgalmát a fele­kezeti tanárok fizetésének kiegészítése ügyé­ben, főgimnáziumunknak a székesfehérvári hogy annyi év után most jutott eszébe a gyerek. Jel ka végighallgatta az öreget s aztán hízelegve, szó nélkül fonódott fehér karjai­val a nyaka köré. Otthon már csakugyan embernyi le­gény volt a fiu. Hanem a ház csak düle­dezett. Sok pénz kellett a tatarozásra s az öreg lantos újra nyakába vette a világot, de csak egyedül, hogy asszonyát ki ne te­gye semmi kísértésnek. Otthon megvédi a fiu. Pénzzel telt tarisznyával érkezett kis idő teltével váratlanul haza. Alkonyi szür­kület volt. Az ajtón benyitva már előre érezte boldogan a Jelka ölelésének meleg­ségét. De az asszony karjai nem nyílhattak meg, mert szenvedélyes öleléssel tartotta lezárva a mostoha fi un. A meglepett öreg kiáltani akart, de ajka nem nyilt meg. Rájuk akart rohanni s megfojtani minclakettőt, de lába nem en­gedelmeskedett. Szeméből szivárgót a könny s lelkére mélységes örök bánat lopódzott, amelyet elhordani csak a kiválasztott, nagy lelkek képesek. Kitámolygott az ajtón s eltűnt a ke­reskedő viharral. Így álmodja vissza szomorú életsorsát a remete, ha a régi boldogságról zengő szép versek hangos olvasása után kime­rülve szogényes ágyára hull. És várta bölcs megadással a minden szenvedések végét, a halált, de helyette el­jött a,viruló élet, az asszony. Éppen a sárga füzeteket kereste elő a meggyújtott mécs világnál, midőn forgó­szélként berontott. Odaborult a piszkos, kó­| ezos öregnek a nyakába és sírt zokogva, fuldokolóan. A remetének nem volt ereje, hogy eltaszítsa. Aoldogan érezte a lágy, ölelő kar régi üdvösségre emlékeztető me­legét s együtt zokogott a vétkes nővel. Jó sokára tudott csak megszólalni. Reszketve tagolta a szókat : — Mért letted ezt velem? — Mert szerettem, — súgta pihegve az asszony. Az öreg remetében fölébredt a poéta igazságos, nagy lelke ős magában igazat adott az asszonynak. Szinte csodálkozva kérdette ; r — És most miért hagytad el ? Jelka egy lépést visszaugrott. Könyes szeme vad, ijesztő fényben égett. Összeszo­rított ajka körül c'Sak egy szó jött ki: — Megvert 1 Fölgyürte íehér ruhájának redőit a karján. A vakító, fehér bőr tarka volt a vörös és kék foltoktól. A bosszúálló, déli vér lángot vetett a szelid remetében. — Megbüntessem ? — kérdezte. Az asszony újra zokogni kezdett s csak fejével intett, hogy beleegyezik. Jámbor Sebő előkeresett egy élesre fent hosszú kést s öltönye alá rejtette, az­tán kézenfogva a nőt, kivezete odújából. Rettenetes, fákat szakgató vihar dü­höngött. Az országúton Pál János uram igyekezett hazafelé vágtató kocsiján. Egy czikázó vilám fénynél megpillantotta a si­etve haladó remetét a fehérruhás gyönyörű nővel. Babonás tisztelettel keresztet vetett s másnap csodára gyűlt az egész környék, hogy a Jámbor Sebőt magával vitte a íehér asszonyt. A remete-odü nem kapott többé gaz­dát és a kis homokdombból igy lett: Ma­ri ajiegy. MIT IGYUNK ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvszer. MBMI HM—IIHIH'IIWHI l'l I i 1 II' 'il iMiI Minden külföldit fölül mul hazánk termé­szetes szénsavas vizek királya: Milleniumi nagy érem­mel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és gyógyvíz, a gyomor­égést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata áldás gyomorbajosoknak. KEDVELT BORVÍZ ! Olcsóbb a szódavíznél ! MINDENÜTT KAPHATÓ ! Főraktár : Oszwald János urnái Pápán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom