Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-06-09 / 23. szám

postaépület az újonnan kinyitott Kossuth Lajos utcába helyeztetik át és a tulajdonossal 20 évre a szerződés megkötetett, a képviselőtestület tudomásul veszi. 6. Bokor Imréné pápai lakos kéri, hogy néhai Mátrácz János volt v. kertész után felmerült temetési költségek neki megtéritessenek és részére havi kegydij folyósitassék. A képviseletestület kérvényezőnek 100 koronát temetési költségek cimén kiutal, de egyébb segélyre vonatkozó kérelmét elutasítja. 7. Városi tanács beterjeszti Lőwenstein Adolf pápai lakos alapito oklevelét. Ezen alapitány hosszas vitát provokált. A felszólalók mindegyike a legnagyobb elösmeréssel fogadta az alapító nemes intentióját, de egy része az alapítólevélben megjelölt követelések ellen emelt szót. Néhman Gábor, Hajnöczlcy Béla, Gyurácz Fercncz, dr. Koritschoner Lipót, Sült József, dr. Körös Endre az eredeti alapító levelet elfogadja, míg ellenben dr. Antal Géza és dr. Löwy László az alapítólevél ujabb szövegezése mellett érvel. dr. Antal Géza zárszava után a képviselőtestület 47 szavazattal 23 éllenében a pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el a következő határozatai: A képviselőtestület teljes elismeréssel és méltánylással fogadja az alapítók nemes intentióját, tekintettel egyrészt a 4% biztosítására vonatkozó kötelezettségnek, ugyszinte a kiosztásnál megkívánt körülményes eljárásra, az alapító levelet jelen alakjában nem fogadja el, hanem kiadja újból a városi tanácsnak azzal, hogy lehetőlég uj alapítólevelet kérjen az alapitványteőtől, olyat, mely a város kezelése alatt levő többi alapítványok kiosztásával követett eljárással egyezik. 8. Mátz József és Jilek Ferenc iparis kolai tanítók a kolozsvári ipariskolai tanfolyamon részt venni szándékoznak és e célra 100—100 korona segélyösszeg megszavazását kérik. A képviselőtestület kérvényezőknek azon esetben, ha erre a tanfolyamra meghívást kapnak 100—100 korona kiutalását elrendeli. 9. Az építészeti bizottság a v. mérnöki állás rendszeresítését és fizetésének megállapítását javasolja. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság javaslata alapján ez ügyben érdemlegesen nem határoz, utasítja a városi tanácsot, hogy szerezzeu be városunkhoz hasonló helyzetben levő néhány várostól adatokat arra nézve: van-e kizárólag városi szolgálatban álló mérnökük és ennek díjazása mily összegben van megállapítva. 10. A v. tanács a barakk-kaszárnya számára megvásárolt telkek vételárának kölcsön összegből leendő kifizetését javasolja. A megvásárolt telkek vételárát a pápai takarékpénztárból 4'9 kamat mellett 27772 koronát folyó számlára felvesz. Ezen határozat névszerinti szavazással hozatott. 11. Javaslat a Kossuth Lajos-utca megnyitásához szükséges 9499 kor. 23 fii!, költségnek kölcsönből leendő fedezése iránt. A Kossuth Lajos-utca megnyitására már korábbi megszavazott 25500 korona összegből hiányzó 9499 korona 23 fillér öszszeg a pápai takarékpénztárból 4 9 kamat mellett folyó számlára kölcsönt felveszi. Ezen határozat névszerinti szavazással hozatot. 12. Több városi alkalmazott és hivatalnokkérvénye, 1908. évre drágasági pótlék megszavazása, illetve fizetés rendezése iránt. A képviselőtestület az 1908. évre az összes hivatalnokoknak és alkalmazottaknak 1600 kor. fizetésig 12%, ezen felül pedig 8°/

0-ot drágasági pátlék cimen megszavaz és azt az 1908. évi költségvetésbe beállítani elrendeli. 13. Halász Mihály és társai előterjesztése a tüzoltószerekröl. f A képviselőtestület két tömlő orsonak a szükséges sugárcsöveknek beszérzését elrendeli a jövő költségvetés terhére. Utasítja a városi tanácsot, hogy még a nyár folyamán ezen szereket rendelje meg. 14. Városi tanács javasolja, hogy a bordélyház tulajdonosok köteleztessenek 3 év leforgása után a Rozmaring-utcába helyezni üzleteiket. A képviselőtestület ezen ügyet visszaadja a városi tanácsnak azzal, hogy alkalmasabb helyről minél hamarább tegyen javaslatot. 15. Földmivelésügyi minis* ter leirata a talajvízről. A leirat tudomásul vétetett, egyszersmind a polgármesternek azon jelentése, hogy mar legközelebb a részleges csatornázás terveit a képviselőtestület elé fogja terjeszteni. Miután még néhány illetőségű ügy nyert elintézést a közgyűlés véget ért. KARCZOLA T sü Tmo-l-fc üta.é-fer'őXStrájk a syövögyárban ! itléggé szenzációs esemény arra, hogy a krónikában megemlékezünk róla. Nem az első eset ez, hogy strájkolnak a szövőgyárban ! már egy izben meg csinálták ezt a heccet néhány évvel ezelőtt, de a mostani ahhoz képest csak kis Miska. Akkor rövid uton el lett intézve a hecc, de a mostani hecc aligha fog oly simán lefolyni, mivel nagyon is belettek heccelve. igenis be lettek heccelve. Maguk sem tudják hogyan, de be vannak heccelve. Olyan követelésekre lettek felheccelve, melyet nem lehet teljesíteni. A szövőgyár igazgatója belátva a megélhetés nehézségét és a jelenlegi drágasági helyzetet a viszonyokhoz mérten béremelést ajánlott fel, amint a munkások nagy része el is fogadott volna, de a heccmájszterek nem fogadták el az egyik ujjat és az egész kezet akarják. Így lett azután a heccből strájk. Hos;y kik a heccmájszterek arról sokféle verzió kering. Annyi tény és bizonyos hogy a strájknak vallásfelekezeti szaga van még pedig fanatikusan büdös. Olyanféle hangok is hallatszanak, mintha reverenda szülte volna a strájkot és a keresztényi türelmesség sociális mivoltára hivatkozva biztos sikert garantált. De mindegy akárkik voltak a heccmájszterek. ez egyszer nem használtak sem a gondolt jó ügynek sem a munkásoknak. Ezt a strájkot roszul harangozták be a mesterek. Be kell látni a heccmájzztereknek, hogy rosz fát tettek a tűzre és előre ittak a munkások bőrére. Ugy látszik, hogy a heccmájszterek jó keresztényeknek csak vallják magukat, de nem azok, mert ha azok volnának, akkor máskép értelmeznék a „szeresd felebarátodat, mint önmagad" hirdetett igét. Lehet, hogy ők a felebarátot tényleg fele barátnak tekintik az önmagadröl csak az ön-zést magyarázzák ki. De ne végy bennünket a kísértetbe és szabadíts meg a gonosztól. Ezzel végződjék a mostani szövőgyári munkások strájkja. Ezt tartsák szem előtt a munkások és reméljük, hogy a béke helyre fog állani, mert ez a strájk a gonoszok műve. A strájkról jut eszembe, hogy a Füredi zenekarában is majdnem kiütött a strájk. De csak majdnem, mert mielőtt kiütött volna, beütött a béke és most húzzák vigan csak legyen kinek. Ez a „kinek" pedig nálunk azt jelenti, hogy kinek pénze van. Mert hát a majdnem strájkot a pénz okozta volna. A dolog ugyanis akkép történt, hogy fiatal grófunk ki mellesleg mondva valósággal maccenása a jó cigányzenészeknek, városunkban időzött néhány napig és ezen időt felhasználta hogy régi jó ösmerősét Füredit behivatta a kastélyba és ott vendégeinek bemutatta a hires pápai cigányzenekart. Eltekintve, hogy ez alkalommal egész hivatalosan kinevezte a bandát „udvari zenekarrá" ezer koronás bankóval honorálta a bandát, kedvencének Füredinek pedig külön „separeé" gyanánt egy száz koronással tette felejthetlenné a meghívást. Volt is öröm nem Izraelben, hanem a banda körében. Osztozkodás közben azonban a száz koronára is reflektált a banda és erre azután Füredi strájkkal fenyegelődzött. Komoly következménye azonban nem lett, mert már másnap percentnális kötelezettséggel az ügy a további hegedülés szabályai szerint el lett intézve. Tették ezt pedig azon reményben, hogy fiattal grófunk legközelebbi viszajövetelekor a bandának hasonló jókat fog kívánni. Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a vármegye igavonója. Az hirlik, hogy Pápa városa kigyógyithatatlan betegségekben szenved. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk nem fogy ki az érdemekből. Az hirlik hogy a polgármester a csatornázás kérdésére már bejelentette az elsőbbséget. Az hirlik, hogy a rendőrök között vannak jó szimatolók. Az hirlik, hogy a szövőgyári strájkot a kereszt-kérdések idézték elő. Az hirlik, hogy a legutóbbi városi köz gyűlésen sippal-dobbal érveltek. Az hirlik, hogy a szövőgyári strájknak reverenda szaga van. Az hirlik, hogy a Kossuth Lajos utca ujabbi formájában ki lesz élesítve. Az hirlik, hogy Pápán a felekezeti hurok nagyon meg vannak feszítve. Az hirlik, hogy Pápán sok a hagyaték. Az hírlik, hogy Pápán a nagyságos cimeket termelik. Az hirlik, hogy színtársulatunk Szolnokról Eszter-gomba ment. Az hirlik, hogy Pápán a pletykatenyésztés rendszeresítve van. Az hirlik, hogy az Erzsébet-ligetben nemcsak a rigók fütyülnek. AZ hirlik, hogy az estéli korzón utóbbi időben erös a felhajtás. Az hirlik, hogy a Füredi zenekarában kényszer kiegyezés jött létre. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője utóbbi időben már a hajnalt is a háta mögött látja. H 1EE ZESI. — A koronázás jubeliuma. Ünnepelt tegnap egész Magyarország. Ünnepi köntöst, öltött minden, a lelkeket is ünnepi hangulat szállta mert 40 ik fordulóját ünnepelte annak a napnak, mikor megkoronázták dicsőséggel uralkodó apostoli királyunkat I. Ferencz Józselet. Városunk hazafias lelkesedéssel ünnepelte meg a tegnapi napot. Városunk lobogódiszt öltött és az összes felekezetek templomaiban imádkoztak a királyért, ugyszinte az összes iskolákban ünnepélyt tartottak méltatva az évforduló jelentőségét. Mindez imádságunkat fejezzük ki abban a szívből jövő felkiáltásban, amitől visszhangzott tegnap az egész ország : Éljen a király !