Pápai Közlöny – XVII. évfolyam – 1907.

1907-05-19 / 20. szám

rosi közgyűlés az építésre 4000 K-nak a Maticsféle alapból leendő kiutalását kérte a vármegyétől, A áll. választmány nem ja­vasolja ez összeg kiutalását, mert Matics a pápai tébolydára, s nem megfigyelő osz­tályra tett alapítványt. Dr. Vadnay Sziláid felszólal e javaslat ellen nemcsak ember­baráti érzésből, de ezért is nehogy a vár­megye közönségén rajta száradjo a vád, hogy a közegészségügy iránt nem bírt ér­zékkel. Ismerteti az elmebetegek szomorú statisztikáját, előadja, hogy csak legutóbb is egy elmebeteg Zircen, kit gyógyintézet­ben nem tudtak elhelyezni, a sógorát le szúrta. Az az összeg, mit egy nemes em­berbarát Pápa városának hagyott, téboly­dára szól, de hisz a megfigyelő osztály is tébolyda jellegű s az a bizonyos Pápán lé­tezett tébolyda, amelyre Matics gondolt, ugyancsak ilyen megfigyelő, osztály volt. Indítványozza, hogy a Pápa város által kért összeget adják ki. Barthalos István csatla­kozik az előtte szóló indítványához, Pápa város sokat áldoz kulturális és egyébb cé­lokra, ha egyszer a saját erejét kímélni akarja, a vármegyének ezt méltányolni kell. Dr. Óvári Ferenc szerint nem szabad az alapítvány célját megsérteni, az alapító in­tencióit magyarázni. Az alapítvány téboly­dára szól, másra nem fordítható. Az a 4000 K nem oly nagy összeg; Pápa városnak elég az ereje, gazdagsága, hogy ennyit a magáéból áldozhat. Győri Gyula kifejti, hogy itt csak a joggyakorlat érvényének fenntartásáról van szó, mert a régi tébolyda is csak megfigyelő osztály volt. Dr. Kemény Pál szerint a joggyakorlat nem lehet jog­forrás (?), a város ccak a kamatokat hasz­nálhatja fel. Még szóltak az ügyhöz dr. Be­Iák Sándor, Fischer Károly, az alispán s a zárszó jogán dr. Vadnay főorvos, aki nagy tetszés mellett jelentette ki, hogy a bete­geket jogi paragrafusokkal meggyógyítani nem lőhet. Végül felolvasták az alapító levelet, melyből kiderült, hogy ez nem is alapítvány, de egyszerű hagyomány a pápai u. n. té­bolydára ; szavazásra kerülvén a sor, a fő­orvos indítványára mintegy 60-an, ellene 30-an szavaztak, s igy Pápa városának ki­látása van rá, hogy saját pénzét megkapja, ámbár Csapó Kálmán t. főügyész felebbe­zést jelentett be a határozat ellen a mi­niszterhez. Nagyobb jelentőségű ügy került ezu­tán napirendre. Sopronvármegye feliratot intéz az országgyűléshez, hogy a vármegyei tisztviselők titkos szavazás utján választas­sanak s ennek pártolására kéri Veszprém­megyét is. Az állandó választmány ellenzi a titkos szavazást, mert ellenkezik az au­tonomia szellemével és mert a titkos vá­lasztás allatomos. Az állandó választmány javaslatával szemben Győri Gyula a fel­irat pártolását indítványozza. Dr. Ováry Ferencz : Ha valahol van helye a tradíciókhoz való ragaszkodásnak, akkor vármegyénkben van. Ne bolygassuk meg a vármegye régi jónak bizonyult szer­vezetét. A nemzetségi vidékeken a magyar­ság hegemóniáját is félti a titkos szavazás­tól. Dr. Körös Endre : A modern demokrata irányzat követelménye a titkos szavazás, mely immár minden kulturáltamban honos. A nemzetiségi vidéken biztosítja a magyar­ság felsőbbségét a virilizmus, minek fenn­tartását egyedül csak a magyarság szem­pontja tesz indokolta. Barthalos István a tit­kos szavazást tengeralatti torpedókhoz ha­sonlítja. A magyar nyilt egyenes jeliemnek a nyílt szavazás felel meg. Dr. Csete Antal az anyagi felelősségre való tekintettel, amik­kel a választás jár inkább megmarad a tit­kos szavazás mellett. Mohácsy Lajos nem bánja, ha torpedózuzó a titkos választás, mert általa a terrort zúzzák szét, amely az eddigi rendszer mellett fennállt. Kaufman Géza: A titkos választás az emberi gyarló­ságok mérséklésére jó. Ezután még a zárószó jogán Györy Gyula cáfolta a titkos választás ellen fel­hozott argumentumokat. Szavazásra tétetvén fel a kérdést, az állandó vájasztmány ja­vaslata mellett 27 en álltak fen 14-eh ma­radtak ülve és igy a törvényhatósági bizott­ság a tisztviselői választásoknál a nyílt sza­vazás mellett dö.itött. A második nap bennünket érdeklő fon­tosabb határozatai a következők : Pápa vá­rosának összes bolt- és lakásbérleti szer­ződései, melyeket a régi szokáshoz képest árverés nélkül kötöttek meg, megsemmisitet­téli s utasították a képviselőtestületet, hogy minden berbead; snál nyilvános árverést ren­deljen el. Az uj irattárnoki állás szervezé­sére vonatkozó alispáni előterjesztést elfo­gadták. Pápa városának a hirdetések kifüg­gesztéséről készített szabályrendeletét jóvá­hagyták. A pápai kereskedelmi és váltóüz­letnek zálogház felállítására engedélyt ad­tak. A magyar nyelv sikeres tanításáért a pápai járásból a következőket jutalmazták meg. Peti György németbányai r. kath nép­tanítót (3 drb. 10 koronás arany), Weiíand György bébi r. kath néptanítót és Kremmer Gyula nyőgéri r. kath néptanítót (2—2 drb. 10 koronás arany), Perepatics Vilma sala­moni rkath tanítónőt (1 darab 10 koronás arany). * A vármegyei közgyűlésen Pápáról és vidékéről jelen voltak: Mészáros Károly, Bélák Lajos, Sült József, Kis Ernő, Kriszt Jenő, Körmendy Béla. Baranyai Zsigmond, Ihász Lajos, dr. Magyar Károly, Barcza Béla, Huszár József, dr. Szabó János, Bauer An­tal, Beck János, Fodor Gusztáv, Szabadhe­gyi Kálmán, Gerstner Ignác, Kálmán József, Szalóky Géza, Szalóky Tamás és a köz­gyűlésen felszólalók. KARCZOLA T a mxilt ZtL©~t-x >ől. Pangás az egész vonalon. Nem hogy* szenzációs esemény, de még egy icurka­picurka megemlékezésre méltó téma nem adta elő magát, mely a krónika részére feldolgozható lett volna. Azon hiszemben voltunk, hogy a színtársulat távoztával újra a régi kerék­vágásban vagyunk, pedig nagyon csalatkoz­tunk. Napról-napra érezzük a hiányt es alig múlik el nap, hogy egy-egy reminiscentia felelevenítésével konstatálva ne volna a szín­társulat hiánya. Jóllehet, hogy ezen hiányt csak érezzük jelenleg fokozódott mérték­ben. mivel más események nem kötik le érdeklődésünket, de ez végeredményben nem változtatja a helyzetet. Színtársulatunkról lévén szó, meg kell jegyeznem, hogy az összekötetés mely a búcsúztató alkalmával erősen hangoztatva lett, teljes mértékben fenn van tartva. Egye­lőre csak anzix és más féle levelezés alak­jában, de mint jól informált krónikás, már most is- jeleztetem, hogy Pápa és Szolnok között már legközelebb „hátul kész" for­galmi érintkezés is várható. Azt is előre je­lezhetem, hogy a látogatókra rendkivüli szí­vélyes fogadtatás vár, amenyiben a halomra érkezett anzixekből kivehető miszerint Szol­nokon „pápaiak hiánya" érezhető. Ha nem érne az indiskrétió vádja, ugy teljes készséggel leközölvén az anzixkár­tyáknak erre vonatkozó hiteles adatait, me­lyek egyik-másik igen érdekes lekötelező nyilatkozatokkal van iilustrálva, de részint a levéltitok megsértése ugyszinte mint már emiitettem az indiskrétió vádjának Daraok­les kardját látván magam felett suhogni. Elég legyen azzal mondva, hogy a színtár­sulat részéről nem lettünk még idáig ide iglenesen sem skartba helyezve, ami rende­sen megszokott történni amint egy színtár­sulat más városokban kezdi meg .működé­sét, hanem amint a levelezésekből merített tények igazolják „felejthetlen" tényezői ma­radtunk a színtársulatnak. Igy állanak az ügyek Pápa és Szolnok között és ennek a helyzetnek tudandó is be, hogy nálunk a színtársulat hiánya erő­sen érezhető. Az erös levélváltás, a folyto­nos utazási konbinátió, varitatio és permu­tatio akarva nem akarva napirenden tartja a szintársulati válságot. Azt hiszem feles­leges talán azt megjegyeznem, hogy ezen válságos hiány nem az egész színtársulatra hanem egyes tagokra szorítkozik. Erre nézve pedig megengedhetőnek tartom azt is meg­említeni, hogy a hiány a színtársulat egyes női tagjaira vonatkozik, de nevek felemlí­tése nélkül épugy mint az érdekeltek meg­jelölése nélkül. (Móricz ! maga nekem igen fiatal. Szedő.) Ez a helyzet signaturája. És ha most még kozzávesszük, a kánikulai hőséget, mely az unalmas hangulatot erősen befo­lyásolja, eléggé illuslráltam, hogy az egész vonalon pang az üzlet. Hogy meddig tart ez igy azt előre nem tudhatom, de hogy. ez igy, sokáig nem tarthatja magát az tény, mert a német közmondás is azt mondja, mely most nálunk is erősen dívik, hogy : Das kann sich ni elit lang haltén ! Frici. ' Az hirlik . . . Az hírlik, hogy Pápa városában a gyárakat csak gyúrják, de nem gyártják. Az hirlik, hogy P'ápa városa már sokszor elszámolta magát. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk kézzel foghatólag képvi­seli Pápa városát. Az hirlik, hogy a polgármester nézőbe járt Kecskeméten. Az hirlik, hogy a rendőröknek jobb dolguk is lehetne. Az hirlik, hogy a Sportegyletben megindult az üzlet. Az hirlik, hogy Pápán a kemé­nyítő gyárat már krumplizzák. Az hirlik, hogy Pápán a kender gyár újra lesz áztatva. Az hirlik, hogy Pápán a cirkusz le lett sajnálva. Az hirlik, hogy Pápán sok leány van raktáron. Az hirlik, hogy a Jókai Mór ut­cában van egy jó nyelvű háztulajdo­nosnő. Az hirlik, hogy a dohánygyári le­ányok az idén sokat produkálnak. Az hirlik, hogy Pápán sok selej­tezni való van. Az hirlik, hogy Pápa és Szolnok között erös váltás van. Az hirlik, hogy Pápán sok a Mó­ricz aki „nekem igen fiatal". Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője a hajnalát reggelig meg­hosszabitotta. HIEB — Polgármesterünk tanulmány­utón. Mészáros Károly városunk polgár­mestere Révész Arnold városi mérnök kísé­retében a hét folyamán Kecskeméten idő­zött, hogy az ottani uj rendszerű részleges csatornázást tanulmányozza. A polgármes­ter — mint értesülünk — a tapasztaltak­ból kifolyólag városunkban a belváros rész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom