Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-08-12 / 32. szám

korlati megoldásának helyes irányára és ha az állami felügyelettel össze­fűzött magasabb érdekekből előter­jesztéseik egész terjedelmükben tör­vényerőre nem is emelhetők, gazdag anyaggyüjteményt szolgáltatnak a ren­dezéshez. i\ ul tu rál d oz atai k, köz egé szs égi intézményeik, közgazdasági berende­zéseik nem befejezettek, de a sok­szor emlegetett állami funkcziók vég­zése és eddigi befektetéseik erejü­ket, teherviselő képességüket kime­ntették. A kárpótlás egymaga azonban még nem elég. Az államnak ki kell venni a maga részét a vidéki váro­sok nagygyá tételének országos ér­dekű munkájából. Feladatát a fent megjelölt hármas keretben, de külö­nösen a közgazdasági téren kell ke­resni és teljesíteni. Csatornázás, va­sutak, hidak letesitése nyitja meg az egészséges forgalmat a mezőgazda­sági és ipari termékek értékesítése számára. Állami feladat a városoknak fel­szabadítása a fővárosi pénzintézetek kartellje alól a városi kötvények adó­és bélyegmentességének megadásával. Budapestet ne féltsék politikusa­ink. Mentül több gazdag városa lesz a vidéknek, annál egészségesebb és reálisabb lesz a fővárosa forgalma. Lanczirozzák, hogy a belügymi­niszteri adminisztratív államtitkári állást közelebb betöltik egy politikus­sal. Nem politikus államtitkár kell az országnak, hanem városi szaRember és munkás ember, aki nem experi­mentál, kitalálja a miniszter intenci­óit és ismeri a városok viszonyait, a kettőt azután okos összehangzásba hozza. A városi élet esszencziája az okos és praktikus kenyérpolitika. Ha erős a város gazdaságban, kultúrában, a nemzeti érzéseknek is bevehetetlen bástyája marad. —— _ A megfelebbezett városi kép­viselőválasztás. Városunkban tudvalevőleg a IHk ke­rületben megejtetett városi képviselőválaaz­| tás ellen felebbezés lett beadva, mely a vá­lasztás megsemmisítését célozta, A közigaz­gatási bizottság a fellebbezést elutasította, mely elutasító határozatot az érdekelt felek a közigazgatási bírósághoz, mint legfelső i fórum elé vitték. A közigazgatási bíróság teljesen elté­rőleg a veszprémi közigazgatási bizottság véleményétől ítélkezett ez ügyben, tekintve, hogy városunk lakossága nagy érdeklődés­sel várta a legfelsőbb fórum döntését, kö­zöljük ezt egész terjedélmében a követke­zőkben : 0 Felsége a király nevében a magyar közigazgatást bíróság Nagy Vilmosnak és Győri Gyulának a Pápa r. t. város II. vá­lasztókerületében 1906. évi január hó 22-én tartott községi képviselőválasztás ügyében Veszprémvármegye közigazgatási bizottsá­gának 1906. évi március hó 10-én 473 sz. alatt hozott határozata ellen beadott pana­szát 1906. évi julius hó 3 napján tartott nyilvános ülésében az 1896 : XXVI. t.-cz. 25 §-a alapján tárgyalás alá vévén követ­kezőleg ítélt : A m. kir. közigazgatási bíróság Nagy Vilmos panasza következtében a rendes ta­gokra történt szavazás eredmenyét az iga­zoló választmány és a közigazgatási bizott­ság határozatainak e részben hatályon Jcí­| vüli helyezése mellett következőleg állapítja meg : A régi 9 rendes tag helyére válasz­tattak : Wuest Ferenc Bognár János ifj. Faa Mihály Lővy Adolf Ács Ferenc Keresztes István Marton Antal Legény Ferenc Vágó László szavazattal. I Négy uj Polgár Sándor Molnár István Keresztes Gyula ! Rozs Jószef szavazattal. Győri Gyula panaszát a bíróság ezen rendelkezés következtében tárgytalannak je­lenti ki. Indokok : Pápa r. t. város II. kerületében a vá­rosi képviselők száma 4-el szaporitatván je­lenleg összesen 13 képviselő volt válasz­tandó és ezek között 4 tag az 1886 : XXII. t.-cz. 41 §-a értelmében oly hivatkozással hogy három év leteltével a négy közül kettő sorshúzás utján kilép. A beadott 306 szavazatlapból azonban csak 198-Oü van az uj négy képviselő meg­jelölve, 108 szavazatlapon pedig ezen meg­jelölés hiányzik. nagyok nyakába az ő nemes személyén és kúriáján elkövetett hatalmaskodásért, me­lyért a két várnagy: Hermanstetter és Plo­meneker háromszáz magyar forint fizetésé­ben el is marasztaltatott, azonfelül külön negyven forintban a Nagyváthyné asszo­nyonom elkövetett hatalmaskodásórt. Ezt a rengeteg nagy sommát nem birta megfizetni a két várnagy, de meg afelől sem voltak biítosak, hogy a fejeik is nem fognak-e odaitéltetni, legokosabbnak gondolták hát, ha megszöknek. A pör azonban az ő szökésük után is folyt Fuggerék ellen. Két izben is ki volt már tűzve a terminus, de B'uggerék mindig azzal álltak elő, hogy nem tudják, hova szöktek a várnagyaik. Most már harmadszorra is terminust tűzött ki a bíróság, mert Révayék nagyon sürgették a szatiszfakcziot. De Ferdinánd ő felsége, akinek éppen ez időben nagy szük­sége lett volna hatvanezer tallér kölcsönre, amit az augsburgi Fuggerék meg is Ígértek Trautsohn utján, királyi szavával kegyelme­sen megszüntette az egész pört. mentek, mindenütt elpusztították a Révayék jobbágyainak házát, szántóföldjét, ahol még learatatlan állt gabona, szőlőit gyümölcsfáit, mindent, amit csak lehetett. Mert ha az urak viszálykodnak, an­nak mindig a szegény ember adja meg az árát. Igaz, hog} most a szegény ember sorsára jutott Nagyváthy uram is, a tör­vénytudó fiskális, mert mikor Voröskő vá­rából egy ujabb csapatot küldtek a Fugge­rék tisztjei Bogdanóczra, azok ott földúlták a Nagyváthy uram nemesi kúriáját. — Ez a pervesztő az oka minden há­borúságnak, — mondták szitkozódva. — Ez adta mindig a rossz tanácsot a Révay uraknak. Izzé-porrá törtek hát mindent ebben a nemesi kúriában, a hordókat beverték s kifolyattták a sok drága bort, még Nagy­váthyné asszonyomnak selyemövét s arany levelekkel kivarrott fejkötőjét is szétszag­gatták. Szatiszfakcziot követelt Nagyváthy uram. Szatiszfakcziot követeltek Révay urak, a miért a haza és a király szolgálatára fegyvert fogott vitézeiket a Fuggerék em­berei megtámadták. De szatiszfakcziot sürgettek a vöröskői vár­nagyok is, amiért az ő uraságuknak a job­bágyain kegyetlenkedtek a Révayék huszár­jai, beszállván minden jog és törvény elle­nére a Fuggerék falvaiba. Révayék a király helytartójához, az érsekhez folyamodtak Nagyszombatban. Fug­gerék magához a királyhoz fordultak Bécs­ben. Nagyszombatból megjött az érsek ren­delete, hogy a vörös kői várnagyok nyugton maradjanak és semmit se merjenek csele­kedni Révayék ellen, mig a király helytar­tója Ítéletet nem hoz ebben az ügyben. Bécsből is megjött a királytól a nagy pecsétes levél, melyben ő felsége szigorú vizsgálatot ígér a Fuggerék várnagyainak, megbízván a vizsgálat megejtésével kedvelt hívünket general-obrister Schwetin Károlyt. Ez aztán mint atféle katonaember ka­tonás rövidséggel végzett s keményen re­ájuk recsentett a vöröskői várnagyokra. Szedtevetét, hogy mernek még panaszkodni, mikor ők háborpatták meg kvártélyában a hadi népet, mely ő felsége fölhívására ra­gadott fegyvert a török ellen ? De még ezzel nem lett vége a dolog­nak. Nagyváthy uram pört akasztott a vár­Az elsőrendű térmészetes szénsavas iiatroiitartalinu ásványi Izet. ii mohai forrást, mert föltétlenül |Z a r| Vrajt hnvxrlv I tiszta, kellemes és olcsó JVUUVtUlj UUlVl/j I savanyúvíz ; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő gzere » legkülönfé­lébb gyomor-, légcső és húgyszervi betegségeknek. Yegvi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-forrást az orvosok előtt nagyon kedvelt gyógyszeréé tették s hamarosan óriási számb n kerültek ki orvosi bizonylatok : Űr. Kény, dr. Stamborszny, dr. Berger, dr. N udorf, dr. Borohe-dt, dr Akantisz, ür. Biodig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Gebhardt, dr. Balogh c!r. Varga, dr. Szabö, dr. Seipiades, dr. Moravcsik dr. Ghser, dr. Markosfalvi, stb-éktől, a kik az Ágnes-forrást a legmelegebben ajánlották: ideges gyoinorba­o'ui I, chronikus gyo.norhurutoknál, főleg karlsbadi kira uíá", csontiágyulásnál, angolkórnál, vese- és hólyagbetegségeknél, étvágytalanságnál, vérszegénységnél, mint óvószert fe<*t?ZŐ betegségek ellen (typhus, cholera stb.) Há/.tartások számára teás félliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mester­ségesen szénsavval telitett vizűéi, -sőt a szódavíznél is olcsóbb ; hogy az Agaes-forrás Vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városban lerakatok szegeztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskeielöség. — Kapható millden, füszerűzlctbeu és elsőrangú vendéglőben. Főraktár: O S Z W4LD J 1 \ O S fa«zeriUletébeu Pápáu. 192 . . 151 146 118 101 100 99 98 95 rendes tag: 101 101 100 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom