Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-08-05 / 31. szám

Az olvasókörben, melynek külön he­lyisége van, számos lap és folyóirat áll az ifjúság rendelkezésére. A segitőegyesület segélyeinek összege 314 K 73 f., alaptőkéje a tanévvégén 1705 K 07 fillér. Nagy mértékben fejlődik az ifjúsági könytár (evenkint 800 K-t fordítanak gya­rapítására), kisebb mértékben (ezen a téren a közoktatásügyi kormány sokkal bőkezűbb lehetne) az ifjúsági könyvtár. A szertárak közül különösen a zenei gyarapodott. Az egészségi állapot kedvező. Az intézetnek 131 növendéke volt. Különösen örvendetes jelenség, hogy a ma­gyar nyelvből esak egyetlen növendék ka­pott elégtelen osztályzatot (az ilyen ered­mény elérése mutat mindennél ékesebben a hazafias nevelés intensivitására). Egyáltalá­ban rendkívül kevés a megbukott tanuló. A gyakorlati képzésről, melynek meg­tekintése és tanulmányozása céljából messze földről látogatnak ide az érdeklődők, maga a mester, Ligárt Mihály tanár számol be. Közli még az értesítő a gyakorló is­kola növendékeinek névsorát, megemlékezik a tanitóképesitő vizsgálatokról s tartalmazza a tenulók felvételére vonatkozó feltételeket. A duuántuli ev. ref. egyházkerület pápai pol­gári leány isicolájának, tanitónöképzöintézetének és az ezekkel kapcsolatos internátusnak érte­sítője. E kiváló intézetek értesítőjét dr. Hor­váth Józseí igazgató szerkesztette A fej­lesztés munkájának befejezése után az is­kolai év történetére vonatkozó adaték kö­zött valami jelentősebb mozzanatra nem igen akadunk. Vozári Erzsébet egészségi okokból egy évi szabadságolását kérte s az egyházkerület kiváló érdemeire való te­kintettel kérelmét teljesítette is. A tantestület a hitoktatókon kivül 15 tagból áll. A tanterv megfelel az állami tanterv­ben előirattoknak. A növendékek osztályzata hiányzik, de a tanulók előmenetelére nézve tájékozódha­tunk a statisztikai adatokból is. A növen­dékek száma a polgári leányiskolában 121, kitűnő 26*4% jeles 33 9°[ 0 jó 26'4% elég­séges 12'4°/ 0 általános elégtelen osztályzata csak egyetlen egy növendéknek van. A tani­tónőképzőintézetben a növendékek száma 80, kitűnő 38-75V jeles 37'75°i 0, jó 21*25 °[ 0, általános elégtelen osztályzata egyetlen egy növendéknek van. Az intézet ezt a fé­nyes eredményt tekintve igazán szerencsés­nek mondható, mert ez csak ugy érthető, hogy nemcsak a tantestület tagjai, hanem a tanulók is óriási szorgalmat fejtenek ki. Ez a tanítási eredmény talán az egész or­szágban páratlanul áll. Szinte nem is nor­nális. Az intézet felszerelése a legkényesebb igényeket is kielégíti. A Lorántffy Zsuzsanna Önképzőkör Vozáry Erzsébet vezetése mellett igen ér­dekes munkásságot fejtett ki. Tartalmazza az értesítő a tanulókat kötelező fegyelmi és rendtartási szabályo­kat, az internátusra vonatkozó főbb adato­kat s a benlakó növendékekre vonatkozó magaviseleti és rendtartási szabályokat, a nevelőintézet alapitványainak jegyzékét. Az 1906—7, tanévre szóló értesítés zárja be az értesítőt. KARCZOLAT a mult Zb.é-bx'óX­Pech ! Nagy pech ! Heti krónikát kell irni és nincs miről irni. Ilyesmi csak Pá­pán történhetik. Nem én mondom, de azok is mondják, akik véletlenül az üzlet érde­kében Pápán tartózkodnak. Semmi üzlet, legyen semmi üzlet, de absolute semmi üz­let. Ez jellemzi a helyzetet és most tessék heti krónikát irni. Uborka idény ide, holt idény oda még csak megjárja, de hogy a szellő sem járjon a krónika részére, arra igazán el lehet mon­dani, hogy igy még nem jött ki. Erre iga­zán elmondhatom, hogy „kein Gescháft, kein Gescháft, aber gar kein Gescháft" ! Erről a Geschaftről jut eszembe, hogy mégis történik valami Pápán ami rendes körülmények között nem tartozik a heti kró­; nika keretébe, de ha nincs ló, akkor sza­már is jó, anyagnak ilyen uborka idénybe beválik. Egy lengyel daltórsulat időzik váró- I sunkban, amely daltársulat elvben kifogás- | talan és a rituális követelményeknek nem- j csak hogy megfelelnek, de a hitsorsosoknak ; élvezetet nyújt, de végeredményében mégis j azt hangoztatják, hogy a tapsokból nem le- 1 het megélni. Az ilyen daltársulat araikor | azt látja, hogy a publikum élvez, nem elég- j szik meg azzal, hogy tapsot kap és ujrázást j kiván, hanem azt a közmondást tartja, hogy ! „die Schőnheit hat . keine Bedeitung, die Hauptsache ist die Begleitung". Ez magya- * rán azt jelenti, hogy többet pénzzel mint erővel. Ha már szó esett a lengyel daltársu­latról akkor említést kell tennem, hogy „nicht ohne" a társulat. Nem mind arany ami fénylik, de van arany közte ami fény­lik is. Aki „Heimaths Klángét" akar hallani, az tényleg élvezetet találhat, sőt azok is élvezhetnek, akik nem a szövegben, hanem a melódiában keresik a szórakozást. A vál­tozatosság kedveért magyar dal is hallható, de sajnos sem a kivitelben sem pedig a lé­nyegben nem konkurálhat a társulat tipikus jellegében. Énekelni énekel, „aber fraget nicht wie ?" Pardon ! Ne hogy félre értse­nek ! Az énekesnő, aki a magyar dalokat énekli, megteszi a mi tőle telhet, csakhogy a pápai közönségnek meg van az a rossz szokása, hogy az énekesnőt nemcsak mű­vészi, hanem társadalmi életkorára való • szempontból is megitéii és tekintettet arra, hogy a „brettlin" kifogás alá nem esik, mégis folyton azt hangoztatja, hogy Pápán „nincsenek férfiak". Pedig az nem igaz, hogy Pápán nin­csenek férfiak. No hát nincsenek Pápán fér­fiak ? Aki azt meri állítani, az idegen Pápa városában. Pardon ! Ne hogy félre értsenek, én ezt a kifejezést csak az éjjeli kapcsal­kodzásra értettem. Jó magam is, mint elvhű krónikás, kinek az éjjeli életben illetékes szerepkör kínálkozik, teljes jóhiszeműséggel elmondhatom, hogy Pápán még vannak fér­fiak, csakhogy nem mindig megkaphatok. Hogy miért nem mindig megkaphatok azt csak gondolni lehet, de megmondani vagy megírni nem lehet. Eltekintve mindezen körülményektől a helyzet igen kétségbedjtő. Hogy magya­rán mondva kifejezem magamat „Schwűl ist". Ez németül azt jelenti, hogy „sehogy­sem vagyunk". Járunk, kelünk és végered­ménykép mindig azt feleljük, hogy ha va­laki kérdezi tőlünk, hogy „hogy vagyunk", azt feleljük, hogy „vagyunk is és nem is". Hát vagyunk ? Hát tarthatja ez magát sokáig ? Ha én tőlem valaki azt kérdezné ebben az uborka idényben, hogy mikép ér­zem magat, őszintén mondom ebben az üz­letnélküli világban csak azt a feleletet tud­nám adni neki, „hogy egy koronáért meg­mondom neki". Hát nem vagyok én egy olcsó János ? Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa a haladásban nem tud lépést tartani. Az hirlik, hogy Pápa városának nagy az étvágya, de rossz a gyomra. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnknek már készítik a munkát. Az hirlik, hogy a polgármester gyógyulási tanfolyamra ment. Az hirlik, hogy a rendörségnél belső bajok vannak. Az hirlik, hogy Pápán az elveket nem honorálják. Az hirlik, hogy az iparos ifjak mulatságáról egy fiatal ember utólagos jóváhagyás mellett távozott el. Az hirlik, hogy Pápán a lómészár­szék kirúgott és megszökött. Az hirlik, hogy az adótárgyalás alkalmával nemcsak a felek, hanem a képes-felek is meg lettek adóztatva. Az hirlik, hogy a pápai fiatalság tegnapi nyári mulatságát az időjárás ijesztgette. Az hirlik, hogy Pápán a lengyel daltársulat félig „leégett". Az hirlik, hogy a dohánygyári mu­latsághoz már rakják a tüzet. Az hirlik, hogy Pápán egy eljegy­zést már lakatolnak. Az hirlik, hogy Pápán a várkert­ben „feltételes" megállóhelyek vannak. Az hírük, hogy Pápán az uszo­dában sok kivetni valót találnak. Az hirlik, hogy az Erzsébet-liget­nek levelező tagjai is vannak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének éjjeli menetsebessége a körülményektől függ. TT T T*"*> TH "T^" JÜ^XM -L .EX .I ..JT W. .. — Személyi hir. Mészáros Károly városunk polgármestere Héviz-fürdőröl csü­törtökön városunkba visszaérkezik. — Huszárezredünk köréből. Mandl Aurél tartalékos hadnagy 35 napi fegyver­gyakorlatra bevonult. — A rendőrkapitány szabadságon Szokoly Ignácz rendőrkapitány négy heti szabadságra ment, mely időtartama alatt a rendőrkapitányi hivatal vezetésével Csok­nyay Károly városi főjegyző bízatott meg. — Eljegyzés. Schwartz Ignácz, hely­beli vendéglős eljegyezte Weisz Gizella úr­hölgyet özv. Weisz Károlyné kedves leá­nyát Rába Patonárol. Gratulálunk az uj je­gyespárnak ! — Tenyészállat-dijazás Zircen és Egyingen. A „Veszprémvármegyei Gaz­dasági Egyesület" a zirci és enyingi mező­gazdasági bizottság közreműködésével Zir­czen 1906. évi szeptember hó 9-én ; Enyin­gen 1906. évi szeptember hó 16-án szar­vasmarha tenyészállat díjazást rendez. Di­jaztatni fognak csakis veszprémmegyei kis­gazdák tülajdonát képező, 1. vöröstarka nyugoti fajtáji berni siraentáli jellegnek meg­felelő tehenek, üszők és bikák; II. magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom