Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-08-05 / 31. szám

XYI. évfolyam. Pápa, 1906. a>Txg-a_sz-b-a_s 5. Ql- számn, PAPAI KÖZERDEKU FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor.,.negyed • évre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és K1AÜÓ : FMGines. HIRDETESEK és NÍILTTERLK felvétetnek a kiadóhivatalban és N C ' E l ÁRMIN könyvkereskedcsébe'i. Pápa—Tapolca. Városunkat jelenleg élénken foglalkoztatja egy vasúti tervnek létesítése, mely hivatva volna városunkat a balatoni vidék gócpontjává tenni. Hetek óta cikkek jelennek meg a helyi lapokban a pápa—devecser— ukki vasútvonal érdekében, mely vasútvonal tényleg összeköttetésbe hozná városunkat a Balaton vidékkel, de ciak közvetve. Nézetem szerint sokkal ideálisabb vasútvonal volna reánk nézve a Pápa—Devecser—Tapolca tervezet, raeí't szerintem kizártán csak ez a vonal lehet az, ami városunkat természetes fekvésénél fogva is gócpontjává teheti egy eddig tőlünk majdnem teljesen elzárt nagy vidéknek. Ez az a vasútvonal, melyet tényleg annyit emlegettünk és amely miatt annyira sopánkodtunk, hogy atmak idején a. város szükkebl;üsége miatt nem lett megvalósítva. Ez az a bizonyos vasútvonal, melyre igazán elTÁKCZA. Az „élők koporsójáén. A nagy francia forradalom véres borzalmait számtalan műben, emlékiratban örökítették már meg, de egyike a legérdekesebb memoire-oknak bizonyára mindig Cecile de Courtot emlékiratai lesznek, amelyeket Álvensleben, született Loe bárónő levelei és naplója nyomán ennek dédunokája. Kaisenberg Móricz állított össze. De Courtot bárónőnek, a franczia forradalomban olyan szerencsétlen véget ért Lamballe herczegnő udvarhölgyének volt elég alkalma, hogy mint Mária Antoinette udvartartásának egyik tagja, megfigyelje a franczia forradalom közeledését és kitörését. Ő maga is, természetesen ártatlanul, bele volt keverve a hires nyakék-pörbe, azután herczegnöjével az angol udvarhoz utazott, a franczia királyi család részére segítséget keresve, majd visszatért a forradalom borzalmaiba s rémülettel kellett látnia, mint hurczolták végig Páris utczáin a csőcseléktől meggyilkolt Lamballe herczegnő szép fejét egy lándzsára tűzve. Maga is mondhatjuk, hogy városunkra nézve ideális vasútvonal és ha azt akarjuk, hogy városunk elhibázott rossz vasúti politikáját amennyire lehetséges kireperáljuk, ugy itt van reá az alkalom. Ezzel a vasútvonallal elérjük azt, amit azóta folyton hangoztatunk, a mióta ezen vasútvonal építését elejtettünk. Ezzel a vasútvonallal városunk gócponttá lesz. Egyenes és közvetlen összeköttetést kapunk a Balaton vidékkel Tapolcán át két irányban. Egyik a már meglevő Tapolca— Keszthelyi vasútvonal, a másik a legközelebb kiépülendő balatonparti vasúttal és igy egész Balatonvidéket magunkhoz vonzzuk és kereskedelmileg valósággal központi városá lehetünk az egész gazdag Balaton vidékének. Nem állítom, hogy a pápa—devecser—ukki vasútvonallal ezt esetleg nem érhetjük el, de hát minek nekünk Ukkig terelni ezen vonalat, amidőn ezt közvetlenül Tapolcával tehetjük. Tessék megnézni a térképet megismerte a forradalmi fogházak borzalmait, halálra is Ítélték, de a vesztőhelyre való útjában csodálatosan megmenekült. Férfiruhában sikerült azután a határon átszöknie s nyolc évet töltött Álvensleben bárónő családja körében. Elbeszélései, melyeket Álvensleben bárónő feljegyzet s levelei képezik a könyv tartalmát, amely megbecsülhetetlen történeti forrás s részle' teiben lebilincselőbb, mint a legérdekfeszi| tőbb regény. A könyv legszebb részei azok, amelyek Courtot élményeit festik a Temple pinczéinek rémes börtönhelyiségeiben. Csodálatos képek ezek, a legnagyobb ellentétek. Gyönyörű színjáték, a maga nemében páratlan az, hogy ez a halálra itelt, franczia nemesség mily mi teljes szellemi grácziával, milyen csodálatraméltó esprit-vel, közömbösséggel és könnyelműséggel várja a guillotint. Szinte megelevenedik előttünk a borzalmas tartózkodás a nedves hidegtől átI hatott pinczehelyiségekben, ahol alig egy-két oJajlámpácska ontotta gyér sugararait. Hónapokig tartott ez a legrettenetesebb aggodalmakkal teli börtönélet, mig végre megszólalt a — hóhér hangja. „Ebben a nagy pinczeboltozatban — és akkor mindenki beláthatja azon állításomat, hogy ezzel az útvonallal sokkal biztosabban de sokkal rövidebb uton érhetjük el azon célt, amelyet városunk az uj vasúti tervezettel elérni óhajt. Igenis a térképet vizsgálva, azt hiszem hogy ez az a vasútvonal, melyre sajnálkozva emlékezünk viszsza, hogy annak idején városunk szükkeblüsége miatt el kellett ejteni. Ezen mulasztás okozta, hogy nem Pápára, hanem Kis-Czellbe helyezték a központi vasúti forgalmat. Ez volt Pápának megölő betűje, ezt óhajtjuk mi most kireperálni ezen uj vasútnak kiépítésével mely által városunk jövőjét fejlődését, haladását biz:ositjuk. Ennek a vasútvonalnak kiépítése oly kiváló fontosságú, hogy az elől városunknak •—mégáldozatak árán is — kitérni nem szabad. A pápa—devecser- ukki vasútvonal tervét is cncedálom, hogy helyes, de nézetem szerint ezen vasútvonal tervvel nagyobb előnyöket bizbeszéli de Courtot — vagy ötven mindenféle rendű személy, férfi, nő, sőt még gyermekek is tartózkodtak. Művészek és tudósok, nemesek, mindenféle rendű és rangú hölgyek, a nép papjai és tanítói, le a cselédekig, mindenk, aki csak összeköttetésben volt az udvarral és a született arisztokracziával találkozott ott össze. Körünkben ülnek a szellemi hősök, mint Condorcet, Flórian és Roucher költők, Vic d'Azyr, a királynő orvosa. Olyan módon társalogtak ott, ami gyilkolást és rémületet feledtetett ve I lünk. A nemeslelküségnek és lelki nagyságnak milyen vonásait láttam azokban a nanapokban ! A házastársak, szülők és gyermekek igyekeztek egymást vigasztalni. Nem egyszer történt meg, hogy a hóhér hivására a fiu atyja helyett, a barát barátja helyett jelentkezett, hogy helyette a halálba menjen. Mi többiek azonban gondatlanul éltünk tovább. Hisz ideien majdnem ugy éltünk, mint egy szigeten, amely körül a tenger hullámai csapdosnak. Ezt az életet csak néha zavarták meg, mikor a hóhér keze körünkbe nyúlt, hogy valakit közülünk a halálba vigyen. Ugy éltünk ideien, mint egy egészen idegen világban. Az életet díszítő tulajdonságokat, mint a grácziát, előNe vegyünk mást mint a legjobb