Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-07-22 / 29. szám

mérnök hajlamai és felfogásai szerint van engedélyezve ? Indokolja ezt azzal, amenynyiben mintegy 4— 5 éve amidőn Weisz Jónás a Közép-utcában épitett házát kénytelen volt beljebb venni és most a Mattus György által a Fő utcán épülendő háznál megengedtetett, hogy kijöhessen az utca fronttal ? Polgármester válaszában kijelenti, hogy amidőn a Weisz Jónás ház épült akkor még nem volt jóváhagyva az utcarendezési terv és a városi mérnök javaslata alapján adta meg az épitési engedélyt, a jelenlegi esetben a városi mérnök mérte ki az utcavonalat, melyet a tanácsnak respektálni kellett. A választ ugy interpelláló valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Végül Győri Gyula interpellálja.a polpármestert, hogy mit szándékozik arra vonatkozólag tenni, hogy ugy a közönség valamint a postaszemélyzet szamára a mostani tűrhetetlen postaépület helyett a város központján egy modern postahelyiség álljon rendelkezésükre oly módon, hogy ezen épületet a kincstár épitené fel, amit a város joggal kivánhatna. Ha Veszpiémben tudott építeni a kincstár, ugy Pápa városa kétszeres forgalmát tekintve, ezt jogosan követelheti. Polgármester válaszában kijelenti, hogy ez érdemben folytak már a tárgyalások az Igazgatósággal, de eredménytelenül, de azért nincs teljesen elejtve a tervezet és amenynyiben az Igazgatóság újólag nem tenne lépéseket ez érdemben,-ugy legközelebb javaslatot fog tenni a postaépület elhelyezése kérdésében a képviselőtestületnek. A választ ugy interpelláló valamint a képviselőtestület tudomásul vette. Ezután áttértek a tárgysorozatra : 1. Az építészeti bizottság javasolja, hogy Böröczky Lajos és nejének a pápai 1615 sztjkvben felvett 811 sorsz. házát a város vegye meg 36.000 koronáért és a vételárt felveendő kölcsönnel fedezze. Elnöklő polgármester részletesen ismerteti az utcamegnyitási tervezetet és ezen házvételnek módozatait, hiteles számadatokkal igazolja, hogy a városnak ezen utcanyitási terv 27000 koronába kerül ugyan, de 20000 korona megtérül az épülendő házaknál mutatkozó pótadó emelkedésével, ugyszinte a 7000 koronának nagyrésze is elesik, mert az épületeknél kimutatott jövedelmezés a legcsekélyebbre lett fölvéve és idővel jövedelem is várható ezen tervezettel, de főleg tekintettel arra, hogy a pótadó ezzel nem emelkedik, ezen tervet mint közérdekűt ajánlja a képviselőtestületnek elfogadásra. Gyurátz Ferenc hosszas beszédben érvel ezen terv megvalósítása érdemében. Tekintve, hogy ez a város közérdeke, kéri a képviselőtestületet, hogy a polgármester javaslatát nemcsak hogy egyhangúlag fogadja el, de neki ezen hosszas és fáradságos munkájáért elösmerést szavazzanak. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Keresztes Gyula szólalt fel, ki teljes tájékozatlansággal ellenezte a (Tervet és folytonos közbeszólásokkal zavarták felszólalását. Kriszt Jenő szinte ellenes felszól a, ára arra kényszeritette dr. Kőrös Endrét, hogy emlékezetébe hozza Kriszt Jenőnek, hogy ő már első izben ezen utcamegnyitási tervet megszavazta, amire azután Kriszt Jenő személyes kérdésben kijelentette, hogy nézete ezen kérdést illetőleg változott. Hajnóczky Béla is igyekezett a terv ellen argumentálni, de felszólalása nem talált visszhangra Kellner Vilmos szinte ellene szólt. Kis József, Barthalos István, Vágó László és Győri Gyula a terv mellett szólaltak fel. Utóbbi azonban kikötötte, hogy a 7000 korona az idei és jövő évi pénztármaradványból legyen fedezve és hogy az utcanyitással nyerendő tér szabad tér maradjon, amit a határozatba bele is vettek. Gyurátz Ferencz zárószavában újra kérte az egyhangú határozatot, tekintve, hogy közérdek és hogy ezáltal a pótadó sem emelkedik. Polgármester ezután a vitát bezárta és a névszerinti szavazást elrendelte. Az utcanyítás mellett 67, ellene 23 képviselő szavazott, igy a megvétel 44 szavazattal kimondatott melylyel egyszersmind a Kossuth Lajos-utca déli részének megnyitása is határozatba lett hozva. 2. Az építészeti bizottság javasolja, hogy Pápa város 1615 sztjkvben felvett 811 nsrsz. házbiriokból 246 G-ölet a rajta levő házrészekkel 21.513 koronáért, a Lázár közléből 6 LJ-ölet 160 koronáért Bőhm Samu pápai lakosnak örök árban adjon el. Kétszeri névszerinti szavazás után 77 igen, 3 nemmel a javaslat kimondatott. 3. Az építészeti bizottság javasolja, hogy Pápa városa a pápai 1615 sz. tjkvben felvett 811 nsrsz. házbirtokból 55 nsz. ölet 4829 K 55 fillérért Gaál Gyula és neje pápai lakosoknak örökárban adjon el, javasolja továbbá, hogy a Lázár közlének északi részéből 13 nsz. ölet cseréljen el elébb nevezettnek a 600 sztjkvben 849/a hrsz. alatt felvett ingatlanából a Kossuth Lajos-utcához kihasítandó 10'[

2 nsz. öl területért. Kétszeri névszerinti szavazás után 61 igen, 2 nemmel a javaslat elfogadtatott. 4. Az építészeti oizottság javasolja, hogy Pápa város a Lázár közléből fennmaradt 36 nsz. öl területet adja el örökárban Galamb József és neje pápai lakosoknak 720 koronáért. Névszerinti szavazás után 59 igen, 1 nemmel a javaslat elfogadtatott. 5. Az építészeti bizottság javasolja, hogy Pápa város közönsége Adamovich Lázamé szül. Eckstein Ida pápai lakos, mint kiskorú fia Répássy Gyula gyámjától vegye meg örökárban a pápai 641 sztjkvben f 1 sor, 848/b hrsz. és a f 2 sor, 800/a 1 hrsz. alatti kertből 106 nsz. öl területet utcanyitásra örökárban 7338 korona 38 fillérért és a vételári összeget a felveendő kölcsönből íedezze. Kétszeri névszerinti szavazás után 57 igen, 2 nemmel a javaslat elfogadtatott. 6. Pénzügyi és építészeti bizottság javasolja, hogy vegye meg a város közönsége mint a karikacsapás s éppen ezért meglehetősen neheztelő hangon kérdezte : — Talán rosszkor jöttem ? — Sőt — mondta nagyon józanul Bella — éppen jókor. Emlékszik Suly Bélára, a miniszteri titkárra ? Itt volt a házibálunkon. — Persze. Utálja a zenét ! — Az. Engem azonban nem utál. Ma a hivatalban megkérte apától a kezemet. — Ugy ? ~ mondta elhűlve Tamás. Csakugyan jókor jöttem akkor arra, hogy gratuláljak. — Köszönöm — mondta sablonosai! mosolyogva a leány. — És maga megköszöni a gratulácziót ? — kérdezte metszően Tamás. — De hisz akkor csakugyan lehet gratulálni! — Nekem már lehet, mert engem már megkértek. És ezt maga olyan természetesnek találja ? — Csak nincsen benne semmi természetellenes, ha valaki éppen engem akar feleségül venni. — Jó, jó, ezt értem, de magától mégsem szép, sőt talán nem is helyes, hogy ezt olyan természetesnek találja. Végre is, szabad a maga szive? A leány egy pillanatig kérdően nézett Tamásra, azután a lehető legőszintéb hangon válaszolta. — Nem. Nem szabad. Hála Istennek ! — tört ki az őszinteség Tamásból. — Soha meg nem bocsátottam volna magamnak, ha ennyire tévedtem volna magában. Bella csaknem sirva kérdezte : — Hát maga tudta, hogy én szeretem ? De hát akkor miért nem kérdezte mindeddig tőlem ? — Persze — mondta egyszerre rettenetesen zavartan Tamás. — Azaz, hogy hiszen éppen azért nem kérdeztem. — Az igaz, — nevetett Bella — de maga legalább megmondhatta volna. — Én ? — Persze, hogy maga, végre is egy leány csak nem vallhat szerelmet egy fiatal embernek. Ozoray Tamással forgott a világ. A férfias elhatározása hatalmasan tiltakozott ez ellen a váratlan fordulat ellen, de a szive ugy fíczánkolt, csaknem kiugrott a melléből. — No ugy-e, hogy erre már nem talál kadencziát csúf leánykinzó ? Ez a leánykinzó határozottan jólesett Tamásnak. Ebben volt bizonyos hódolat az erő előtt s éppen ezért egyszerre a szemei előtt látta Hollaky grófnőt s csodás modon a másik szempillantásban lelki szemei előtt állott Suly Béla, aki nem szereti a zenét s csendesen elmosolyodott arra a gondolatra, ami végigczikázott az agyán. — Nem, nem, ezzel a leánynyal egészen határozottan már csak én leszek boldog — s hangosan hozzátette: — Vártam, egyszerűen vártam, mert tudtam, hogy ennek igy magától kell kitutódni. Végre is minket egymásnak szánt a végzet. — Hát igazán szeret ? — suttogta a leány. — Örökké ! — suttogta forrón Tamás. — Örökké — mondta meggyőződéssel a leány, de évődve tett hozzá : — De csakugyan örökké fog-e szeretni? Az ilyen művészember. Ozoray Tamás sértődötten válaszolt : — En megállottam már a szerelem tüzpróbáját. Nem mesélte soha Blanka ? — Oh, tudom — mondta boldogan Bella s kön}belábadt a szeme.— Hisz éppen azért szerettelek meg. m m HJ ? Az elsőrendit természetes szénsavas iiatrontartalmu ásványvizet, a mohai ÁGNESforrást, mert föltétlenül hnr\7

ri'7 ! tiszta, kellemes és olcsó lVUUVÜlt ÜUIV1A í savanyúvíz ; dus szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos cívszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő gzere » legkülönfélébb gyomor-, légcső és húgyszervi betegségeknek. Vegyi vizsgálatok s ajánlatok az Ágnes-forrást az orvosok e'Őtt nagyon kedveit gyógyszerré tették s hamarosm óriási szátnb n kerültek ki orvosi bizonylatok: dr. Ketiy, dr. Stambo-szky, dr. Berger, dr. N udorf, dr. Borche dt, dr. Akantisz, űr. Blodig, dr. Fischer, dr. Mosetig, dr. Rust, dr. Werner, dr. Gebhardt, dr. Balogh, t r. Varga, dr. Szabó, dr. Scipiades, dr. Moravcsik, dr. Gbser, dr. Markosfalvi, stb-éktől, a kik az Ágnes-forrást a legmelegebben ajánlották: ideges gyomorbajnknáI, chronikus gYO.norhurutoknál, főleg karlsbadi ku a utá-, csontlágyulásnál, angolkórnál, vese- és hólyagbetegségeknél, étvágytalanságnál, vé szegénységnél, mint óvószert fertőző betegségek ellen (typhus, cholera stb.) Háztartások száraára másfélliteresnél valamivel 11 .gyo'>b üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett viznél, sőt a szó laviznél is olcsóbb; liogy az Agaes-forrás vizét a legszegényebb embjr is könnye.I műszerezhesse, nagyobb vidéki városban lerakatok szerveztettek, ugyanott a f>rrás 1 íirásának ismertető füzete ingben kaplliltí. A forrás teztílösáj. - Kapható Ulladlea filszerUzletben és elsőrangii vendéglőben. Főraktár: O A Z %V A L 1> J A V í> 3 fiUzeriíulelébea lM^áu,