Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-07-08 / 27. szám

hez, vásári készítményeit kis mérvben képes értékesíteni, a kereskedés terén pedig a szó szoros értelmében oly pangás állott be, aminőre az utolsó huszonöt év alatt alig emlékszünk. A. kereskedőnek árui ott hevernek boltjában s a szezon cikkek pe dig vevőkre nem találva értékükben a beszerzési áron jóval alul csökkentek. Hitelüket nagyobbára kimerítve nagy részök rettegve várja a mindjobban közeledő fizetésképtelenség bekövetkeztét, hogy mint szárnyatépettek aláhulva, többé föllélegzeni se tudjanak. Mikor jöhet a szegény kereskedő vagy iparos az adófizetés negyedében oly helyzetbe, hogy a rátánkint esedékes adóit — teszem 40 koronát — kifizetni képes legyen ! Nem jó dolgok ezek, ha maguk előtt látják még azt is, miként kilátás sincs ahhoz, hogy a helyzet e tekintetben a közel jövőben javulna. Nem az eddigi kereseti adóösz szeg föntartása, vagy főképpen emelése kell itt, hanem azt tetemesen le kell szállítani, hogy be ne következzék az adózók teljes bukása. Igaz, nagyok az állam szükségletei, annak fedezéséről gondoskodni is kell. De ez a törekvés ott nyerjen érvényesülést, a hol az adóösszeg meg nem támadja a forgalmi tőkét és munkaerőt. Mert különben tönkre jut az adózó s városunk lakosságának kereskedők és iparosokból álló zöme megsemmisül. Akkor azután annyira alászál az adóalap, hogy az államkincstár közegei hasztalanul fogják forgatni a főkönyv lapjait. A szá mok be lesznek ugyan oda vezetve, l de üres lesz az adókassza, mert az emberek nem fognak fizetni tudni. Reméljük, hogy a pénzügyek tisztelt közege mélyebben betekint a kereskedők és iparosok anyagi hely; zetébe s a tiszta valóságról meggyőződést fog szerezni, arról tudniillik, hogy társadalom eme számottevő eleme Pápát csak nagy erőfeszítéssel képes napról napra tengődni és hogy Pápán évtizedek óta alig van olyan kereskedő, a ki sok évi buzgalma és fárodozása dacára, vagyonnal vonult volna vissza, de sőt öreg napjaikra annyijok sem maradt, hogy szerény föntartásuk biztosítva lenne, ugy bizonyára adóemelés helyett adókevesbitést hoz javaslatba. I)e ezen javaslat tárgyolásoknál a város részéről kiküldött bizottság tagjaitól is elvárjuk, hogy lelkiisme retüket fogják megszólítani, midőn a javaslatok ellen tett észrevételeket bírálatuk alá veszik. Az ő lelkiismeretük tisztasága annak, hogy a föle melt adójavaslat mellőzésével a három évi adó olyan lesz, mely a tényleges viszonyoknak valóban megfelel. Népünnepély és kóstoló. —• 1900. julius 1. — A pápai jótékony nőegylet a minden évben szokásos kóstolóval egybekötött népünnepélyét mult vasárnap tartotta meg a kollégium udvar- és tornahelyiségében. Általánosságban el volt terjedve azon nézet, hogy ezen ünnepély az előbbi évekhez képest siker tekintetében c.sökkent, de ez csak látszólagos volt, mert jóllehet kevesebben voltak és talán kevesebb étel állott rendelkezésére a nagyközönségnek arai talán az anyagi sikert erintette, de erkölcsi siker tekintetében ha nem is multa felül az előző években megtartott mulatságokat, de határozottan megállta a nívóját. Ami hangulatot, ünneplő kedvének hangját és képet egy város produkálhat, az mind látható és hallható volt ezen az eleven panorámában. Délután 4 órára volt kitűzve a népünnepély kezdete, de ekkor még gyéren jelentkeztek, mert tényleg hűvös volt az időjárás, de annál sürübb csoportokban érkeztek alkonyat és az esti órákban, amidőn rendkívül kellemes időjárás volt. A kapu bejáratánál volt elhelyezve a pénztár ahol Bermüller Alajosné és Steinberger Lipótné fogadták a közönséget és árusították a belépőjegyeket és a kiváltságos „panoráma" jegyeket, melyek külön 20 fillért jövedelmeztek a jótékony czélra. Az udvarban volt a „Confetti sátor"' ahol Langraf Zsigáné, Galamb Böske, Pentz Eliz és Geiger Edith alig győzték a közönséget kiszolgálni. Valóságos ostromnak volt kitéve a sátor és a tüzelést már ott a sá| torban levőkre kezdték meg első sorban. | Ugyancsak ott volt tőszomszédságban a sör csapolás is, melyet özv. Kutrovácz Józsefné vendéglős vállalt magára, a közönség teljes ; megelégedésére. Az udvarhelyiségben volt a tágas tánctér és az asztalok megszámithatatlan menynyisége, ahol Árvay Flóri devecseri zenekara húzta a nótakat. A fedett tornahelyiségben voltak a különböző asztalok felállítva. Itt volt a legnagyobb forgalom és a kiszolgáló hölgyek alig győzték a folyton szaporodó közön— Pedig tudnod kell mindent. Volt egy kékköves kis gyürüm. — En adtam azt. — hZ elsőt igen. De amit viseltem, azt más húzta ujamra rá. — Ki volt az ? — kapta fel tejét hevesen az ember. Szól a halott fáradt mosolygással: legyen mindegy neked. Nem csaltalak meg vele. Csak szerettem a lelkemmel, az álmaimmal. Vele volt körülöttem átitatva az egész világ. Sohase tudtam: van-e öröme, fájdalma, gondja vagy teljessége az életemnek, mert mindig csak a mosolygását láttam. Az a mosoly odafordult a szivemhez, azt kerestem, azt lestem mindig a magányban is. A gyűrűje volt minden földi kincsem között a legbecsesebb. Az tudott mindenről, ami szivemből ajkamra, szememre szállt. Az tett jóvá, szelíddé, csöndessé, mert hiszen az az élet, amit élnem kellett, nem ért a lelkemig. — És én ? — Idegen voltál nekem. Senki más nem voltál, csak az az ember, akit boldogítani kötelességemmé vált. Es én boldogítottalak. Beismered-e ezt? Mintha a sírból jött volna, ugy tört fel a férfi hangja: — Beismerem. —Nincsen más, amit bevallanom kellene. Hogy amikor már leszállt az est és ti elmentetek, eljött a koporsómhoz virágaival, arról már én nem felelhetek. Gyöngyvirágot tett ujjaim közé és imádkozott értem. A virágját is, gyűrűjét is elvettétek tőlem. — Es te visszajöttél értük. — Nem azért. A bocsánatodért jöttem. Hiszen te is vétettél ellenem. — Oldozz fel, hogy nyugodt legyen a pihenésem. — Mondd meg előbb, kié volt az a titok hallgatag ajkadon ? — Egy más emberé és nem a tied. Érd b<; ennyivel. Es a férfi elfeledte a maga száz bűnét, hogy meg ne bocsáthassa az egyetlen egyet az asszonyának. Elfordult tőle. A gyűrűjét pedig a földre akarta dobni, hogy rátapasson, de abban a perezben valami vad fájdalom szorította össze a szivét és — felébredt álmából. Kábultan gondolt mindenre vissza, nem hitt az álmából semmit se, de gyűrűt nem húzta az ujjára soha, hanem egyik templomban a csodatevő, a fájdalmakat gyógyító Mária többi drágasága közé adta. * Egy kékköves kis aranygyűrűt láttam a f . . . iek templomában a Madonna kincses szekrényében. Egyik májusi estén — mikor már csak magam voltam a templomban fülkéjében — egy férfiú jött be harmatos, fehér gyöngyvirágokkal, s azokat a kékköves kis aranygyűrű üvegszekrényére tette. Megilletődött szomorúsággal állt meg ott, aztán lassú lépésekkel távozott. Amikor igy tanuja voltam e jelenetnek, akkor jutott eszembe, hogy igy történhetett minden, amit most papírra vetettem. Képzeletem megsejtette ott közöttük a szomorú arczu, lehunyt szemű halottat, amint engesztelve kér, könyörög a bocsánatért, hogy nyugodt lehessen a pihenése. Es elgondolkodtam a furcsa világrend fölött, tünüdve rajta, ha férfiönzés alkotta-e meg azt, vagy mélyreható erkölcsi okok szülték: hogy mig a férfinak — szerető szivvel — csalni is szabad, addig az aszszony — bárha csak a lelkével, az álmaival szeret anélkül, hogy csalna — már vétkezik. \/Tit TfYVnn 1/ 9 egészségünket megóvÍV11L Jg JULIK í juk, mert csakit a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Elsősorban az I-sőrendü természetes szénsavas naírontartalmu ásványvizet a MOHAI Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számara másfél literesnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is csóbb, hogy az ÁGNES forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, ár a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismer- ]30rVÍZ ^ forrás-t, mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdőgyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel használtatik és ragályos betegségektől, tyhus, cholera megkíméltettek azok, kik közönséges ivóviz helyett a mohai AGNES-forrás vízzel éltek. olcsóbb m tető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. Kapható minden füszerüzletben és vendéglőben. Főraktár: Oszvald János füszerüzletében Pápán,