Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.
1906-07-01 / 26. szám
/ rágesőt hintett alá a menetre. Az ut mentén virágokkal és repkénnyel diszitett diadalkapu volt felállítva amelynél ismét megállították a menetet és a város közönsége nevében Szeglethy György polgármester ujóag üdvözölte a főispánt. Hunkár Dezső főispán meleg szavakban mondott köszönetet az üdvözlésért és azután tovább vonulta menet megyeházáig, ahol a vármegye tisztikara fogadta a bevonuló főispánt. Veni-Sancte. Másnap hétfőn volt a főispán hivatalos beiktatása, mely a székesegyházban „Veni Sancte"-nel vette kezdetét. A vármegyeház előtt léi tízkor gyülekeztek a megyebizottsági tagok, melyek között számosan diszmagyarba voltak öltözve. A főispánt érkeztekor lelkes éljenzéssel fogadták és ezután megindult a menet gyalogosan a székesegyházba, mely zsúfolásig megtelt diszes közönséggel. Az ünnepélyes istentiszteletet Jánossy Ágoston li. püspök fényes segédlettel celebrálta, melynek végeztével diszes fogatokon a vármegyeházhoz hajtattak, ahol már a megyebizottsági tagok gyülekeztek és várták a díszközgyűlés megnyitását. A díszközgyűlés. Amidőn Koller Sándor a díszközgyűlést megnyitotta a vármegyeház nagyterme zsúfolásig megtelt és a karzatok diszes hölgyközönséggel. Koller alispán indítványára Esterházy Imre gróf elnöklete alatt egy küldöttség ment a főispánért, kit megérkeztekor percekig tartó éljenzéssel fogadtak. A főispánt Koller Sándor üdvözölte meleghangú beszédben, amire a főispán a hivatalos esküt letette, melyet Véghely Dezső főjegyző olvasott, ^z eskü letétele után a vármegye négy főszolgabirája székestől fölemelte a főispánt és ezután elmondta székfoglalóját. A főispán magas szárnyulatu beszédet tartott, amelyben különösen a gazdasági téren való munkát, az ipar és kereskedelem fejlesztését mondta első sorban szükségesnek. Kiemelte továbbá, hogy főtörekvése lesz, hogy a vármegye németajkú vidékén az elemi oktatás magyar szellemben legyen tartva. A koalíciós alkotmánypárt hívének vallotta magát és reméli, hogy ezen ügybuzgó és kipróbált megyei tisztikar támogatása mellett mint „a munka embere" a becsület és igazság jelszavával törekvését siker fogja koronázni. A becsület és igazságjelszavával foglalja el a főispáni széket. A számos izben tetszéssel és éljenzéssel félbeszakított székfoglalót percekig tartó éljenzés követte, melynek végeztével dr. Véghely Deiső főjegyző a megyei tisztikar és dr. Ováry Ferencz a vármegye közönsége nevében üdvözölte a főispánt. Ezután a főispán törvényadta jogánál fogva, dr. Bibó Károly I. aljegyzőt tb. főjegyzővé és Bezerédy Andor végzett jogászt tb. aljegyzővé kinevezte és a díszközgyűlés befejezést nyert. Küldöttségek fogadtatása. A díszközgyűlés után a főispán mintegy 40 tisztelgő küldöttséget fogadott. Városunk küldöttségét Mészáros Károly polgármester vezette, ki üdvözölve a főispánt egyben kérte városunk érdekének támogatására. A főispán válaszában kijelentette, hogy tudatában van annak, hogy Pápa városa a megyének egyik emporiuma és hal; clásának előmozdításában nemcsak segédkezet fog nyújtani, hanem nemsokára városunkat is meg fogja látogatni és városunk fejlődését hathatósan pártfogolni. Az összes küldöttségek tisztelgése délután 1 órakor ért véget. A bankett. Déli 1 órakor a Korona szálló nagytermében 200 terítékű bankett volt, amelyen az első felköszöntőt Hunkár Dénes főispán mondotta a királyra. Ezután még számos felköszöntő hangzott el. Igen szép pohárköszöntőt mondott Bezerédy Viktor miniszteri tanácsos a főispánra, mellet percekig megtapsoltak. A banketten igen kedélyes hangulat urakoldott és délután 5 órakor nyert befejezést. A beiktatási ünnepélyen városunkból részint mint megyebizottsági részint mint küldöttségi tagok vettek részt: Mészáros Károly, Sült József, Jákói Géza, Barthalos István, dr. Kövy Józef, Galamb József, Bottka Béla, Billitz Ferenc, Steinberger Lipót, Győri Gyula, Bélák Lajos, Körmendy Béla, dr. Koritschoner Lipót. dr. Kőrös Endre, Kis József, Thury Etele és Csizmadia Lajos. KARCZOLÁT a, xnTxlt; li-étiicőlSok minden történt a hét folyamán, a többek között főispáni beiktatás is. Sajnos a beiktatás nem Pápán, hanem Veszprémben történt, de miudazonáltal mert az ily beiktatás esemény számba vehető, igy bizonyos kötelesség háramlik reám, hogy ezt a krónikában megörökítsem. Nem veszi rossz néven talán olvasóközönségem, hogy ily prologot adok az újonnan kinevezett főispán beiktatásáról, de bármennyire esemény számba is megy az ilyen főispáni beiktatás, mégis bizonyos lehangoltság vesz erőt rajtam az a tudat, hogy ezen szenzációt képező eseménynek nem Pápa, hanem Veszprém a színhelye. Nem szükséges ezt talán bővebb komentárral ellátui. Sokszor illusztrálva lett már a helyzet akkor, amidőn arról volt szó, hogy a pápaiaknak Veszprémbe kell utazni. Ez körülbelül annyit jelent, mint végrendeletet esinálnii Meghalni pedig egyszer okvetlenül kell, igy tehát sokszor nolens volens magyarán mondva akarva nem akarva kénytelenek vagyunk Veszprémbe is utazni. Egy ilyen kényezer helyzetet teremtett a főispáni beiktatás. Azok mentek akiknek muszáj volt. Nem mintha szivesen nem ünnepelték volna a főispánt, de valahányszor a pápaiaknak Veszprémbe kell menni, mindig utóizt kapnak és alig várják, hogy onnan haza térhessenek. Erről a beiktatási kirándulásról ís ugyanazt mondhatjuk. Még jóformán Veszprémben sem voltak a pápaiak, már haza kívánkoztak. Ezzel nem azt akarom jelezni mintha a beiktatási ünnepély nem lett volna méltó az újonnan kinevezett főispán méltóságához, csupán illiistrálni kívánom azon hangulatot, melyet a helyzet teremtett. Lehet, hogy a helyzetet maguk a pápaiak teremtették és a veszprémiek revanzsirozni akarták magukat a pápaiakon. Tudva azt, hogy a papaiak nem szivesen jönnek Veszprémbe, a főispán által fogadott küldöttségek tisztelgésére a pápaikat olyan rangba helyezték, mely körülbelül annyit jelent, mint a szinlapon a népség és katonaság. Pápa város küldöttségének tisztelgését már akkor fogadta a főispán, amikor az összes veszprémi krajcár egyleteket, tűzoltói trombitásokat ós a népoktatás összes tényezőinek üdvözletére válaszolt. Meg . kell jegyeznem, hogy meg vagyok győződve, hogy ezen skálának megállapításában nem a főispánt hibáztatom, ép ugy mint nem hibáztatjuk abban sem, hogy a bankettre nem voltak hívott vendégei. Még az újságírókat sem hivta meg akiknek kötelességük lett volna a pohárköszöntők névsorát feljegyezni. Mondom, hogy ezt sem rovom fel hibául, mert hát nem minden ember lehet főispán és ha már valaki főispánná lesz kinevezve, nem tudhatja a beiktatás alkalmával a főispánnak a sajtó képviselőit vendégül kell fogadni. libben a bankett históriában nemcsak az újságíróknak, hanem a pápaiaknak is pechjük volt. Fizettek mint a katonatisztek és gyorsvonaton utaztak a vicinálison. Ettek is és nem is. A dekórum kedveért megjelentek a banketten, de jóformán le sem ültek, már a vonathoz kellett sietniük, hogy valahogy hazaérhessenek, mert ez a fődolog, ami Pápán is lehetne, de Veszprémbe maradni nem lehet, mert hát az ki van zárva. Még a vasúti közlekedésben is pechjük van a pápaiaknak. Szóval a pápai embereknek Veszprémben mégjóizü bankettet enni sem lehet, igy tehát nem is lehet rosz néven venni, ha nálunk veszprémi utazást emlegetnek akkor körülbelül azt lehetne válaszolni hogy „apage sapanos". De gyerünk visza Pápára. A társasélet központja jelenleg a Sportegylet, melyről . . . (Ez nagyon hosszú história, majd a jövő hétre tegyük, és csak a végét szedem Szedő). Üssön belé a menykő a Balatonba! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városa örökös tervezgetésekben szenved. Az hirlik, hogy Pápa városa nemsokára egy frázis gyárat kap. Az hírlik, hogy Hoitsy Pál orsz. képviselőnk a delegátióban jó mór volt, mert megtette a kötelességét. Az hirlik, hogy a polgármester meszszire lát. Az hirlik, hogy a főispáni bankettet a pápaiak csak felébe ették. Az hirlik, hogy a főispáni banketten a sajtó hivatalból üldözött volt. Az hirlik, hogy a főispáni tisztelgés alkalmával Pápa város küldöttségében nem sokan hemzsegtek. Az hirlik, hogy a főispáni beiktatás alkalmával sokan Fenyvessyre emlékeztek. Az hirlik, hogy a rendőrök sokszor házikezalésre vannak vezényelve. Az hirlik, hogy a Sportegyletben leg utóbbi időben nagy a „Jatatajrum"' Az hirlik, hogy a Sportegyletben Péter-Pál napján rögtönzött rántott csirkét ettek. Az hirlik, hogy Pápán a Sportegylet divatba jött. Az hirlik, hogy Pápán sok minden „fogalom". Az hirlik, hogy Pápán sok esküvőről és eljegyzésről csak akkor vesznek tudomást amikor „az égben" már meglettek kötve. Az hirlik, hogy Pápán akkor lehel csak jól mulatni, ha „a menykő belecsap a Balatonba." Az hirlik, hogy a tegnapi városi közgyűlésen közönséges laikus szakértelmet lehetett elsajátítani. AZ hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének hajnalodása kezd alkonyodni. jp ^ra ira y 1 "i r í "T™ 1 1! •LrJL ~L Jt<á J^MJ n— Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete tegnap délután 3 órakor közgyűlést tartott, melyről csak rövid kivonatban adhatunk tudósítást, amennyiben a közgyűlés vége majdnem lapunk zártát érte. Kérjük is ez okból polgármesterünket, hogy ha csak lehetséges a közgyűlések határidejét nem szombat délutánra kitűzni. Mészáros Károly polgármester napirend előtt Ferenczy Bernát dr. városi orvos elhalálozásáról tett jelentést és indítványára emléke j.
