Pápai Közlöny – XVI. évfolyam – 1906.

1906-05-13 / 19. szám

magukra a felsőbbség esetleges haragját. Az Önálló vámterület meg lesz. Hogy még csak 1917-ik évben lesz, a/, most már csak részletkérdés, fő a/,, hogy a nagy változásra elkészüljünk és berendezkedjünk. A biztosított önálló vámterületnek már a legközelebbi jövőben éreztetnie kell jótékony hatását közgazdaságunkban, amelynek már most kell fellendülnie. Körülbelül 700 millió korona értékű ipari terméket hoznak be hozzánk Ausztriából. Az önálló vámterülettel íudyalevően azt a célt akarjuk elérni, hogy Ausztria ipari importját Magyarorszagba megnehezítsük s igy lehetővé tegyük, hogy a hazai produktumokra költse el a nép az eddig Ausztriába vándorolt milliókat, illetve azoknak egy igen nagy részét. Ezt pedig első sorban csakis a gyáripar hatalmas fejlesztésével ér hetjük el. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a kisiparnak nem kell kivennie a maga részét az osztrák ipart kiszorító munkában, de miután az osztrák import nyolctizede gyáripari termék, természetes, hogy ezt csak gyáripari termékekkel tudjuk pótolni. Gyáriparunkat tehát fejleszteni kell. De már most kell ezt a munkát megkezdeni. Mert ha akkor kezdjük csak meg az uj gyárak építését, amikor az önálló vámterület életbe lép, rosszabb lesz a helyzet mint mos— folytatá az asszony — nem vagyok-e én most is szebb, mint a város valamennyi leánya. Nézd ezeket a fekete szemeket, ezt a puha, fényes, aranyszürke hajat és mondd, láttál-e ezekhez hasonlót? Maradj az üdvösség házában és ne keressed a boldogságot ott, ahova nem a szived vezet, hanem urad. pártfogód akarata. És Lászlót megingatta ez a besszéd. Nem habozott, hanem határozott. Még aznap estenden tudatta Boeskayval, hogy szivét nem hajlandó szerelem nélkül eladni. Sőt azt is értésére adta a fejedelemnek, hogy nem megy vissza szolgálatába, hanem elmegy idegen emberek közé szive választottjával. aki nélkül nem élhet . . . Pár nap múlva az égész város a Rimaszombathyné eltűnéséről beszélt. Otthagyta házát, nem búcsúzott el senkitől, se leányát meg nem ölelte, sem kicsiny unokáját meg nem csókolta. Vele együtt tűnt el a vidékről ÜrögdiLászló is. Máriát érintette ez a botrányos eset és az amúgy is törékeny asszonykát a bánat és szégyen csakhamar sirba vitte. Hiába ölelte körül jó férje szeretetenek gyöngédségével, nem tudta megtartani az életnek. Nem eltitkolt, később legyőzött és elfeledett szerelme vitte sirba ezt a nemes lelket, hanem az édesanyjának bűne emész tette fel életerejét. tan. Ugyanis nem fogjuk tudni födözni az ország gyáripari szükségletét, minél fogva továbbra is csak Ausztriára fog szorulni a közönség azzal a lényeges kiilómbséggel, hogy a magas vámokat rá kell fizetnie. Látható ebből, hogy ha a magyar állam és az egész társadalom össze nem fog, bogy az Önálló vámterület szo líd bázisra fektessék, akkor ebből nem előny, hanem órási hátrány fog keletkezni. Gyárakat, ipartelepeket kell tehát létesíteni a termelés mindazon ágában, amelyben ezidejüleg osztrák bevitelre szoruluuk. Biztosra vehető, hogy az önálló vámterület folytán Magyarországból kiszorított, illetve kiszorítandó osztrák gyárosok nagy számban fognak nálunk gyárakat építeni, hogy a piacot ilyen módon megtart sák maguknak. Ez el'en nekünk mégis mostanában nem lehet kifogásunk. Elvégre az osztrák gyáros csak a hasznot viheti ki innen, a befektetési és forgalmi töke itt marad Magyaroszágon. De az osztrák gyárosokra az uj vállalkozásoknak csak egy kis részét szabad biznunk, mert ellenkező esetben kockáztatnánk iparunk magyar je'legét. A legtöbbet, csaknem mindent magyar tökétől, nem baj, ha külföldivel együtt s magyar vállalkozási szellemtől várunk. Igen, a vállalkozási szellemnek kell első sorban felébrednie kábulatából, melybe közgazdaságunk évek óta tartó pangása folytán esett. Van heverő, kamatozó nagy tőke elég Magyarországon, ennek most váudorutra kell indulnia a Wertheim kasszzából. Nem kell félni, aki célszerűen rendezi be gyárait és jó árut produkál, az mindig meg fogja találni a maga percentjét magyar fogyasztó közönségénél. Kétségtelen, hogy az önálló vámterület nagy felelőségterhes munkát rótt a mai nemzedékre, de bizunk benne, hogy a munkáuak meg fogunk tudni felelni, hisszük, hogy egy szebb jövő hajnala dereng felénk. Állatorvosi előterjesztés — A vidéki Inis behozataláról. — Városunkban tudvalevőleg a vidékről a husbehozatal el lett tiltva. Ezen tilalomi határozatot a városi tanács néhány hónappal eí előtt hozta, mely helybeli izr. hitközség anyagi megkárosítását okadatolta. Ezen tilalomra vonatkozólag Thury Nagy János járási és városi állatorvos egy előterjesztést nyújtott be a városi tanácshoz, melyben a vidékről behozandó husnemüekre hozott határozatnak visszavonását véleménye J. Tekintve ezen előterjesztésnek közérdekű voltát, közöljük azt egész terjedelmében, megjegyezve, hogy ezen előterjesztést ugy Bognár Gábor városi állatorvos, valamint Szoholy lgnácz rendőrkapitány a városi tanácsnak véleményezi. Az előterjesztés következőleg hangzik : Tudomásom szerint Pápa város tanácsának határozata érteimében a községeksagaos? 1618-ban nevezetes bünpör tárgyalására gyűlt össze a debreezeni megisztrátus. Egy asszony volt a vádlott, kit midőn elővezettek. elnémult a tisztes gyülekezet. A vád arról szólt, hogy Rimaszombathi Péterné, olim exiraia femina — bűbájos mesterséggel sokakat megrontott és Ürögdi László nevű vitézt, Bocskay fejedelem egykori bizalmas futárát kemény méreggel elemésztette. A dolog ugyanis ugy etet, hogy a messze földre elbujdosott szerelmes pár nem sokáig élt boldogan. László megunta az asszonyt, ez pedig, midőn a haladó idő és a lelkiismeret megőszitették, még jobban ragaszkodott kedveséhez. Ekkor László durva lett az asszonyhoz és neki adta magát a kicsapongó életnek. Mikor aztán Rimaszombaíhyné megtudta, hogy László egy török leánynyal kötött viszonyt, valahonnan mérges italt szerzett és azzal elemésztvén kedvesét, megszökött és hazajött Debreczenbe. Itt már senki sem ismert az egykori szép és jámbor asszonyra és talán örökre homályban marad bűne és gyalázata, ha kenyérkeresetből nem üz b bonaságu;, r olvasást, megrontást és bübájo. ágot. Eze.^ miatt meggy ült a baja a ma sztrátussal és miután nem akadt igazolasár iz akkori időben szükséges mentő tanú, elkeseredésében azt is bevallotta, hogy ő ölte meg ŰrÖgdi Lászljt emésztő méreggel. Ekkor tudódott ki. hogy a bűnös asszony nem más mint az a Rimaszombathyné, ki évekkel azelőtt Debreczen város legpélclásabb életű asszonya volt. A magisztrátus mindent egybevetvén és mentséget nem találván, megégetése Ítélte a boldogtalan teremtést és az Ítélet végrehajtását 1618 október 21-ikére tűzte ki. A bűnös asszony ugy tett, mintha a büntetést bűnének kiengesztelése gyanánt tekintette volna. Alázatosan hallott meg birát előtt és midőn lassú léptekkel kiment a terembői, az őt virágjában ismerő szenátorok egyikének-másikának szeméből köny csilant elő. Rimaszombathyné visszatérve börtönébe, kedvet kapott az élethez. Az éj csöndjében szóba állott a porkolábbal, ki részvéttel hallgatta szavait. Mi történt köztük, sohasasem derült ki, de midőn másnap Ítéletre vitték volna az asszonyt, a börtön ajtaja nyitva volt és annak küszöbén ott találták megfojtva a porkolábot, A hóhér hiába várakozott az elitéltre az égő csóvával, nem akadt dolga azon napon . . . Rimaszombat/iyné eltűnt, nem találták meg sohasem . . . Mit irrVlirik 9 egészségünket megóvjj uiii\ . juk, mert csakit a-természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Elsőporban az I-sőrendü természetes * z «' ii s v a » naírontaríalmu ásványvizet a fórrá s-K mely ideges gyomorbaj, légcső-, tüdőgyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel használtatik és ragályos betegségektől, tyhus, cholera megkíméltettek azok, kik közönséges ivóviz helyett a mohai ÁGNES forrás vizzel éltek. Számos orAosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartásoh számán raásfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telitett viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ÁGNES forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok terveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismer- X^'/^pl T7"£kl 4- V I tető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. Kapható minden füszerüzletben és vendéglőben. JA.tJU.Vt/lu LJwA V XZi , Főraktár : Oszs sr a 1 d. Já n o s füszerüzletében Pápán.