Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-04-02 / 14. szám

volt Somogyi x^int Brazovics és ugy ő vala­mint neje M. Nagy Mari közderültséget kel­tettek. Némethy Jolán (Teréza) és Gergely (Kadisa) az összjáték sikerében osztozkodtak. Este egy rendkivül dallamos zenéjü operettben „Pesti nők"-ben gyönyörködött közönségünk. Nem sokan voltak a színház­ban, de akik végig hallgatták az előadást kellemes benyomással távoztak a színház­ból. Nagy sikere volt Szigeti Andornak, ki Pedál szerepében elemében volt. Ugyan­csak ezt mondhatjuk Mátray-ról, ki rendkí­vüli sikerült alakítást nyújtott mint zenede­tulajdonos. Nagy Gyula és Káldy Mariska duettjeikkel méltán kiérdemelték azon több­szöri tapsokat, melyekkel közönségünk őket elhalmozták. Igen hercigek és fessek voltak Haraszti Mici, Jakabffy Jolán és Rózsahegyi Sárika a huszár uniformisban. Az előadás rendezése és a zenekar precíz játéka kifo­gástalan volt. Pénteken a Nemzeti színház egyik je­les tagja Beregi Oszkár vendégszerepelt színházunkban Romeo szerepében. A szín­ház zsúfolásig megtelt diszes közönséggel igazolva ezzel, hogy irodalmi színvonalon álló diáma iránt raüérzéke van. Beregi mű­vészi tehetsége országszerte el van ösmerve. Szerepét fokozatos lendülettel és hévvel játszta és összes jeleneteiben művészetét teljes fényében ragyogtatta. Nagy hatást ért el midőn Tybaldot a párbajban leszúrja. Méltó partnerje volt Haraszti Mici Júlia szerepében, ki ez alkalommal oly kvalitású tehetséget árult el, melyet csak elsőrangú drámai művésznőktől várhatunk. A szere­lem, fájdalom a félelem rettegése és felál­dozása különböző árnyalatait művészileg interpretálta, főleg pedig dicsérendő nála, hogy mindezeket a természetes igazságban tárta eleuK. A közönség nagy érdeklődéssel .kisérte az előadás menetét és ugy nyílt je­lenetekben valamint felvonások végén zugó tapsokkal jutalmazták Beregit és Harasztit. Az előadás végén szűnni ^nem akaró tap­sokkal hivták őket több ízben a lámpák elé. Dicséretet érdemel még Benedek, ki Mer­cutio szerepében igen rokonszenves volt. a közzenét sűrűn megtapsolták. Szombaton rendes helyárakkal negyed­ízben került színre „János vitéz" telt ház előtt. Az előadás kifogástalan jó volt és a szereplőknek a tapsból t ibőven kijutott. A király szerepét ez alkalommal Virágh Jenő játszta, ki jóizü humorával folytonos de­rültségben tartotta a közönséget. KARCZOLAT a, m-uLl-t iLÓtről­Ktilönös az eset! Még ig nem jött ki! A hagyományos szokáshoz híven a heti kró­nikának a színtársulat tagjainak privát műkö­déséről kellene szólani, de őszinte megvallva, a jelen alkalommal erről megemlékezni nem lehet, mert tényleg nincs. A szó szoros ér­telmében véve a társadalmi érintkezésüket tényleg v fogalom "-nak lehet jelezni. Hogy mi az ka ennek n limunádés hangulatnak az megmagyarázhatatlan. Azt sem tudom, hogy hol kapott tust, vagy hol kell keresni az érintkezési hibát, annyi tény, hogy nem ugy van, mint volt régen. Pedig anyag van, még pedig a javából. Annyi bo­hémvér mint jelenleg, még nálunk időző szín­társulat tagjainál nem volt konstatálható és ennek sajnos parlagon kell heverni. Alkalom volna elég hozzá, hogy bo­hémségükről fényesen tanúskodjanak, de nincs mozgató erő, amely vagy jobban mondva, akik a vért keringésbe hozzák. Nem mondom, hogy nem akad itt-ott egy próba kísérlet, de mi ez a tenger sima tükréhez képest ? Az ilyen kísérletezés csak izgatja a kedélyeket és beválik az német közmondás, hogy „regt sich auf, und hat nichts davon" ! De nézzük magát a helyzetet ! A szín­társulat jelenleg teljesen decentrálizálva van. Nincs központ mint régente volt és hogy ez igy van annak tudandó be, hogy nincs akik a központot megalkossák. Erre-arra vannak elszéledve és ha hébe-hóba össze is jönnek, hát azon veszik észre magukat, hogy Pápán kihaltak a régi firmák, akiknek jóhirüket messze elvitték azok a tagok, kik azzal tá­voztak tőlünk, hogy „aki a Tapolca vizét issza, az vágyik ide vissza". Az igaz, hogy nem a „viz" miatt, de az mellékes, hogy mit ittak, annyi tény, hogy pezsgős életet éltek nálunk még a somlói bor mellett is. Most — jobb reá sem gondolni. Szóval pang az üzlet! Nincs kínálat, nincs vétel. Ez a helyzet signaturája. Ré­gente a Hungária és Griff éttermében erős kapcsalkódzások ós bohém estélyek lettek rendezve, jelenleg a társulat tagjai ezeket csak mint reminiscentiákat emlegetik. A Hun­gáriában van ugyan kapcsalkodzás, de csak egymás között és rövidre szabott időtartamra. Ezelőtt nem ösmertek zárórát, most még be sem várják azt, hanem az éjfélt otthon alusz­szák át. Ez nem tarthatja magát soká ! Hangoz­tatni hallom, hogy valami készül az évad utolsó napjaira, de hogy mily alakban, az még nem szivárgott ki a nyilvánosságra. En­nek a készülődésp k lehet betudni azt is, hogy ? honvédze ,ar hangversenyt rende­zett Griff nagyte. lében, ami a kapcsalkod­zás ele ökének lehet b-tudni. Szóval, ha Mohámén m megy ix .egy, ez, akkor a hegy­nek kell h 101 Iht menni. Nem agyé optimista és azt hiszem, h !y lagymatagon nem végezhetjük be a szmiévadot. Aki ugy ösmeri a viszonyokat mint én, annak teljes tudatában kell lenni, hogy valaminek kell történnie, ami ezt a helyzetet radikálisan megváltoztatja. Annyit már most is jelezhetek, hogy nem lesz ne­héz a kibontakozás, csak vállalkozási szel­lemre van szűkség. Én bizom az ősi erényben ! Frici Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa városának számos közügye a kórházban épül fel. Az hirlik, hogy a csatornázás ügye csörepedést kapott. Az hirlik, hogy Bauiiy Dezső baró orsz. képviselőnk a szegedi jelöltsé­get már meg„Mn"ta. Az hirlik, hogy a polgármester jelenleg a Lukács fürdőben hirlik. Az hirlik, hogy Pápán a rendőr­séget ritkán izgatják. Az hirlik, hogy Purim estélyén egy órás segéd elfelejtette, hogy hány az óra. Az hirlik, hogy a színtársulat né­hány tagjának rossz az akusztikáj: Az hirlik, hogy a sziuiaiWiát egyik női tagja jól van hangsúlyozva. Az hirlik, hogy Pápán vannak több asszonyok, kiknek nem ártana a nyelvüket guvrirozni. Az hirlik, hogy Pápán egy fiatal embernek izgatott az ^.ctja. Az hirlik hogy Micsey színigaz­gató János vitézzel vitézkedik. Az hirlik, hogy a színtársulat tagjai várják a csatlakozást. Az hirlik, hogy Pápán sok kel­lemetlen szagú ember van. Az hírlik, hogy Pápán egy régi esküvőt majd csak a menyországban fognak megkötni. (Az sem lesz szé­gyen ! Szedő.) Az hirlik, hogy a darutollas le­gények teljesen letörtek. Az hírlik, hogy az esteli korzón sok előkelő nem idegen mutatkozik. Az hirlik, hogy Pápán a füszer­kereskedésekben a sonka-csánkokat elárverezik. Az hirlik, hogy a libatollas legé­nyek a Hal-piacon tauácskoznak. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjének a sziniévad alatt az éjjeli menetrendje nem változott. (Pang az üzlet! Szedő.) Jm mLm -LTw J^nJ J^'^a. „ — Személyi liirek. Koller Sándor vár­megyénk alispánja, dr. Csenkey Géza, a veszprémi kir. tőrvényszék elnöke, Záborszky István ministeri titkár a hét folyamán vá­rosunkba időztek és a vármegyeház átala­kítása ügyében tanácskoztak. — Polgármesterünk betegsége. Mészáros Károly városunk polgármesterének lábbajá­ban nem állott be javulás és ennek folytán csütörtökön délelőtt Budapestre utazott és ott Dollinyer egyetemi tanár által megvizs­gáltatta magát. Az egyetemi tanár taná­csára polgármesterünk néhány hetet a Lu­kács fürdőben fog tölteni. A fürdő-kura re­mélhetőleg a teljes felgyógyulást fogja ered­ményezni. amit szívből óhajtunk. — Huszáreziw.. !'ü. Havas Gá­bor százados, ki a n.-várad.' ' >ru -kólá­tól ezredünkhöz lett áthelyezve, tegnap váro­sunkba érkezett és a mai napon szolgálat­tételre jelentkezik. — Sibrik Sándor hadnagy, urlovas, Meránba utazott és az ottani lóver­senyeken Nagy Ákos lovait lovagolja. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk thatósága holnap rendkívüli közgyűlést tart Veszprémben, melyen városunkból számos megyebizottsági tag fog résztvenni. — A dohánygyár köréből. Zuna Gyula dohánygyári igazgató 3 hónapra szabadságol­tatott, mely időtartam alatt az igazgatói te­endőkkel Hutthay László aligazgató, az al­igazgatói teendőkkel Kupétz Gyula gyártási tiszt lett megbízva. — A Sportegylet közgyűlése. A pápai Sport-egylet — ma — délután 8 órakor tartja a Sportpavillonban Fürst Sándor el­nöklete alatt évi rendes közgyűlését. — A Kossuth Lajos-utca meghoszabitása ügyében hozott képviselőtestületi határozat ellen fellebbezés lett beadva. Erre a feleb­bezésre lesz néhány szavunk. — Újra a negyedik gyógytár. Babics István szombathelyi gyógyszerész, ki mái­több ízben folyamodott városunkban egy negyedik gyógytár létesítése végett, újból kérvényezi ezt a ministeriumtol. A minister véleményezés végett beküldötte a városi tanácsnak. A városi tanács nagyon helyesen „ette amidőn a kérvényt nem pártolja, amennyiben a törvény világosan kimondja, hogy egy uj gyógytár csak akkor engedé­lyezhető, ha az utolsó gyógytár-kérvény el­utasítása óta a város nagy mértékben fej­lődött és esetleg közszükségletet képez, mety eset városunkban nem forog fenn. A képviselőtestület határozata szinte nem le­het más. — Eljegyzés. Stern Gyula kis-podári földbirtokos, fiatalságunk egyik rokonszen­ves tagja, eljegyezte Oppenheim Paula úr­hölgyet Hőgyészről. Gratulálunk ! — A vármegyeház átalakítása. A vár­megyeház átalakítása már évek óta közbe­széd tárgyát képezi, amennyiben ugy a fő­szolgabírói hivatal valamint a járásbíróság helyiségei szűknek bizonyulnak. Ez érdem­ben március hó 27-én egy vegyes bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom