Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-04-09 / 15. szám

Hétfőn premierünk volt az „Aranypatkó" én< .js vígjáték előadásával. Az előadást nagyszámú közönség élvezte végig és ugy a rendezés valamint az összjáték tekintetében a legnagyobb elismerés illeti meg a rendezőt és szereplőket. Különösen tetszett Benedek Gyula (Ludolf) és Mátray (tábornok), kik teljes tudatában voltak szerepkörüknek és annak minden egyes részleteit érvényesítették. Virágh (Ruschke) ez alkalommal mint jellemszinész mutatta be magát szép sikert aratva alakításával. Rokonszenves volt Haraszti Mici és Gergely a szerelmes pár szerepekben, kisebb szerepeikben Bogyó Ilona, Torday Etel, Jakabffy Jolán, Nagy Gyula, Nagy Mari és Hollósi Róza az összjáték kitűnő menetelét hathatósan előmozditották. Kedden a bájos zenéjü „Baba" operette került előadásra telt ház előtt. A címszerepet Jakabffy Jolán játszta, kiről csak a legnagyobb dicséret hangján szólhatunk. Hálás de nehéz szerepét könyedséggel játszta és ugy énekszámaiért, valamint baba mozdulalataiért nyilt jelenetekben is sürü tapsokat aratott. Méltó partnerje volt Káldy Mariska, ki Lancelot szerepében csak fokozta a róla már több izben elösmerő és dicsérő nyilatkozatunkat. A közönség élvezettel hallgatta remek koloraturáját és több izben megújuló tapsokra méltán rászolgált. Igen ügyes volt Hilarius szerepében Somogyi, kiről már megírtuk, hogy ezen a téren jövőt jósolunk neki. Szigethi Andor és Virágh Jenő pár jelenése igen tetszett, kik a két grófot játszták. Nagy Mari színtársulatunk elösmert komikája Hilárusné szerepében több izben megnevetette közönségünket. A barátok kara remek volt Nagy Gyula vezetése mellett. A kiállítás és rendezés kifogástalansága mellett még a zenekart, kell megdicsérnünk, mely Bihari karmester vezetése alatt a megszokott virtuozitással működött közre. Szerdán délután ifjúsági előadásul „Tündérlak Magyarhonban" telt ház előtt került színre. Ráthonyi Stelfi (Marcsa) és Csolnakossy (Gyuri), ugy énekszámaikkal, valamint temperamentumos játékukkal a közönséget zájos tapsokra késztették. Kitűnő alakítást nyújtott Benedek a tábornok szerepében. Este premierként (?) „János vitéz" ment. Dacára, hogy ez évadban hatodszor került színre, a színház nézőtere teljesen megtelt és a minden tekintetben kitűnő előadást produkáló szereplőknek ugyancsak kijutott a tapsból és kihívásokból. Csütörtökön a Király színházban oly nagy sikert aratott „Én, te, ő" operettet volt alkalma nagyszámú közönségünknek láthatni. A darab igen pikáns sőt egyes helyeken a drasztikummal is határos. A fővárosban az ily darabok iránt érdeklődhetnek, de a vidéken még az ily erős kaviárt nem vagyunk képesek megemészteni. Az előadás kitűnően ment és a szereplők igyekeztek minden lehetőt legdiskrétebb alakban feltalálni, do oly pikáns módon van megírva, a legjobb akarat mellett sem voltak képesek az „oázisokat" áthidalni. A szereplők között Mátray kitűnő volt, ugyszinte szép siker volt Káldy Mariskának, Rózsahegyi Sárikának, kinek kupiéját megújrázták, Haraszti Micinek és Szigeti Andornak. Pénteken szép számú közönség előtt játszódott le „Szentnornáti bárunk" színmű, mely darabtól az előzetes híre után többet vártunk. Van ugyan a darabban egy néhány szép jelenet, de ez is csupán a kolostori élet bemutatására vonatkozik, különben a darab egyáltalán nem tett hatást a közönségre, ami nem a szereplők igyekezetén mult, amennyiben mindegyike kifogástalan alakítást nyújtott. Különösen kiváló alakítást mutatott be Mátray egyik szerzetes szerepben. Mély érzés és igazság jellemezték játékát. Ugyanezt mondhatjuk Benedekről is. 'Néhány sikerült jelenete volt Csermjnek Pál szerzetes szerepében. Virágh komikuson fogta fel drámai szerepét. A két női szerepet Bogyó Ilona és B. Némethy Jolán kifogástalanul játszták. Igen értelmes színésznek bizonyult Erödi a prior szerepében. Szigeti, Somogyi és Gergely és Pap a sikert nagyban előmozditották. Ez alkalommal a súgót is meg kell dicsérnünk. Szombaton „Trobadour" opera került színre zsúfolt nézőtér előtt, melyről lapunk jövő számában referálunk. KARCZOLAT a m-alt Ixé-fczrőX. Már majdnem végére érünk a tavaszi sziniévadnak, de mindeddig nem történt , semmi olyasmi, amit csak közelítőleg lehetne mint „kapcsalkodzást" jelezni. Elösmerem, hogy reményemben csalatkoztam és jóslásom, hogy „noch ist Polen nicht verloren" nem vált be. Sajnos, hogy igy van és tényleg beválik az amit a „szekeres" szokott mondani, hogy „ahol nincs, ott ne keress". Nincs fiatalságunk és ami van abban sincs vállalkozási szellem, jobban mondva müérzék „szin-társulásra". Volt ugyan a hét folyamán egy kis „színházi láz" de ebben nemcsak a fiatalságnak, hanem a nagy közönségnek is volt része. Nem tartott ugyan soká, de elég ideig arra, hogy a krónika is szóljon róla. Nem kertelek soká, hanem röviden kimondom, hogy ez a láz, személyes láz volt és teljes joggal 'vez.:e jm ezt „Sziklay láz"-- k. Színházi cörben elegendő volna már L ?ában véve ezen megjelölés és tudnák, hog

t miről szól az ének, de tudva azt, hogy ír - ka: járnak mostanában a színházban 'lege. dó bennfentességgel azonban nem bum , krónikái hivatottságommal nagyon is összeegyeztetőnek tartom, hogy az énekhez partiturával is szolgáljak. Tehát szóljon a melódia! Sziklay Szerena, mint a színtársulat szubrette primadonnája lett bejelentve és hogy eddig fel nem lépett, betegségét hangoztaták. A közönség várt-várt, mig egyszerre elterjedt a hir, hogy „Sziklay Szerena megjött." Es tényleg megjött. Mi mást várhatott a közönség, minthogy Sziklay most már fel fog lépni ? Két napi lázas várakozás után kitudódott, hogy Sziklay itt volt, de el is utazott. Tehát „jött és ment". Hogy győzött-e azt talán ő maga sem tudná megmondani, mert ezt egy magasabb fórum, az orsz. szinészegyesület fogja eldönteni. Nem vélek indiskretiot elkövetni, ha ennek is megadom a magyarázatát. A színigazgató és Sziklay Szerena között holmi szerződési diffj: wiiciák merültek fel, melyeket békés uton és anyagi megterheltetések nélkül nem voltak elintézhetők és ennek tudandó be, hogy bár a közönség elég hangosan követelte Sziklay Szeréna fellépését, sőt ő maga is hajlandó lett volna erre, de az igazgató elvei fenntartása mellett kijelentette illetékes helyen, hogy a színigazgató meghal, de meg nem adja magát egy társulati tagnak és ezt töredelmesen és anyagilag be is vallotta. Igy történt ez Pápán, a városházán. Azt hiszem eléggé illustráltam a helyzetet és eléggé okadadolt volt a Sziklay ! elnevezés, amely nemcsak k"... et, hanem a színtársulat számos tagját is érintette, amennyiben híresztelve lett, hogy ha a „láz" ellen nem tudnak kellő orvoslást szerezni, ugy annak továbbterjedésére minden eszközt még ha kell színtársulat mozgósítást is meg fognak próbálni. Szerencsére a láz megszűnt és igy a „féltett" mozgósítás is elmaradt. Mozgósításról lévén szó, eszembe jut, hogy színtársulatunk majdnem összes tagjai virágvasárnapon nem mozgósítva, hanem a szélrózsa minden irányába lesznek elbocsájtva, jobban mondva saját akaratukból elszerződtetve és ez alkalmat felhasználom arra, hogy nekik az uj otthonukban kapcsalkodzás tekintetében, hacsak az utolsó napokban nem történik valami : „Több szerencsét kívánjak" ! Frici Az hírlik . . . Az hírlik, 'hogy Pápa városának feje jelenleg lábbajban szenved. Az hirlik, hogy Pápa városában a számadásokat jelenleg a mester nélkül csinálják. Az hirlik, hogy Bánffy Dezső báró képviselőnk szegedi jelöltsége még mindig talány előttünk. Az hirlik, hogy a polgármester nem annyira lábbaját mint a holnapi közgyűlésen való meg nem jelenését sajnálja. Az hirlik, hogy a rendőröknek a rendőrségi szolgálat a legkevesebb bajt okozza. Az hirlik, hogy a színtársulat jövő vasárnap „Toloncz"-oltatik el. Az hirlik, hogy az En-te-ő szinielőadáson „mi-ti és ők" szégyelték magukat. Az hirlik, hogy a színházi páholyok sokszor szűkeknek bizonyulnak. Az hirlik, hogy az Én, te, ő előadásán még azok is tanultak, akik már amúgy is sokat tudtak. Az hirlik, hogy a „János vitéz" még a pápai publikummal sem tudja magát lejárattatni. Az hirlik, hogy a színtársulatnak néhány tagja, ha akarna, még akkor sem tudna. Az hirlik, hogy a színtársulat néhány tagjának nem sok gondot okoz podgyászának szállítása. Az hirlik, hogy Micsey színtársulata a téli évad alatt többrendbeli primadonnát nevelt. Az hirlik, hogy a „P K-zlöny" szerkesztője a tavaszi sziniévadban nem kapott megfelelő szerepet. i B E jsz ssaa tamm ww «BSEB *» COTBMM FÜÜKB — Városi közgyűlés. Nagy érdeklődés mutatkozik a holnap délután 3 órára egybehívott képviselőtestületi közgyűlés iránt, amennyiben a tárgysorozatban számos városunk érdekét célzó fontos ügyek vannak felvéve. — Polgármesterünk betegsége. Mint örömmel értesülünk polgármesterünk ki a Lukács fürdőben tart kúrát, oly annyira jobban érzi magát, hogy naponta kisebb sétákat végezhet és orvosa véleménye szerint három hét lefolyása alatt lábbajából teljesen felépül, amit szívből óhajtunk. — Huszárezredünk urlovasa. Sibrik Kálmán hadnagy, kiről megírtuk, hogy a meráni lóversenyeken vesz részt, mint értesülünk eddig 3 győzelmet és 2 helyet nyert Nagy Ákos lovaival. — A Sport-egylet közgyűlése. A Sportegyesület folyó hó 2-án d. u. 3 órakor tartotta meg a pavillonban F ü r s t Sándor elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. A titkári, pénztárosi és háznagyi jelentéseket i közgyűlés tudomásul vette és az egész tisztikarnak a fölmentvényt megadta. A régi tisztikar és választmány közfelkiáltással újra megválasztatott. L a n g r a f Zsiga azonban elfoglaltságára való tekintettel, a pénztárosi állásról lemondott, Lemondását a közgyűlés sajnálattal vette tudomásul és eddigi buzgó működéséért neki köszönetet szavazott. Helyébe K o 1 b e Nándor választatott meg. Jankó László választmányi tag helyett pedig, aki városunkból való eltávozása miatt, az egyesületből kilépett, S z o k o l y Ignác választatott meg. Ezután még a közgyűlés a tagsági dijak egységessé tétele céljából, Szokoly Ignác választmányi tag elnöklete alatt, — az alapszabályoknak újból való