Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-03-12 / 11. szám

Ugyancsak napirendre térés előtt Kovács Sándor azon interpellációt intézi a polgármesterhez, hogy a szőllőbirtokosok által a borfogyasztási adójuk elengedése tárgy, ban benyújtott kérvényt mikor szándékszik a közgyűlés napirendjére kitűzni ? Polgármester azon kijelentését, hogy ezen kérvényt a legközelebbi közgyűlés napirendjére kitűzi, ugy interpelláló, valamint a közgyűlés tudomásul veszi. Dr. Löwy László azon indítványát, hogy a tárgysorozatban felvett Kossuth Lajos-utca megnyitása kérdése, tekintve annak fontosságát, első sorban tárgyaltassék, a közgyűlés nem fogadta el és áttértek a tárgysorozat rendes megvitatására. 1. Rupp Károlyné pápai lakos kérvénye a város tulajdonát képező 847 számú ház bérbevétele iránt. Ezen határozat egyhangú névszerinti szavazásai hozatott. Minthogy a kérdéses ház csak a thatósági jóváhagyás után megy a város tulajdonába, ennélfogva a bérbeadás felett ez idő szerint jogosan nem intézkedhetik és ezen kérelmet napirendről leveszi. Egyben pedig, minthogy ezen ház igen rossz karban van, közbiztonsági célból annak megvizsgáltatására a rendőrkapitányság utasittatik. 2. Városi tanács jelentése a képviselő testület számának megállapítása érdemében. Vágó László az áll. vál. javaslata mellett s.'-'óla* i, amennyiben a létszám szaporítását íele.dejjos:.. k tartja. Győri Gyula hivatkozik a törvényre és hosszas beszédben a létszám szaporítás elő • nyei mellett érvel. Gyurátz Ferenc püspök ugyancsak a törvényre hivatkozik és nézete szerint a jogiknak nem szorítására, hanem annak terjesztésére kell iparkodni. A létszám szaporítását ajánlja. Miután még dr. Hoffner az áll, vál. javaslata mellett igyekezett felszólalni a közgyűlés majdnem egyhangúlag elfogadta a létszám szaporítását és ezt a következő határozattal mondotta ki: Minthogy a törvény szerint minden 100 lakos után 1 képviselő választása van előírva s tekintettel arra, hogy Pápa városának jelenig 17426 lakosa van, igy a tör^ -'méhen 174 képviselő válasz,fása ui jogosítva, a képviselőtestület a képviselők számát 174-ben állapítja meg, igy tehát 32-vel szaporítja, amennyiben eddig 142 képviselője volt Pápa városának. Egyben pedig a szervezetí"szabályzatn:ik ily értelemben való módosítását elrendeli. Utasítja továbbá a városi tanácsot, hogy a virilisták 1906. névjegyzékének kiegészítésénél már 16 rendes taggal többet vegyen fel és a póttagok számát is arányosan szapc itsa. 3. Városi tanács javaslata a Kossuth Lajos-utca déli végének megnyitásához szükséges terület és házaknak a szegényalap terhére leendő megvétele, esetleg azoknak ujabbi eladása tárgyában. Mészáros polgármester adta elő az utca megnyitási tervezetet. Nagv elaboratumát a képviselők nagy érdeklődéssel kisérték és mindenre kiterjedő felvilágosításait általános helyesléssel fogadták. Vághó László köszönetet mond a polgármesternek fáradozásáért, kéri azonban, hogy a kocsiközlekedésre ez utcában különös figyelem forditassék. dr. Orosz ;nem ellenzi a megnyitást, de az ezzel kapcsolatos anyagi áldozatokkal nincs tisztában. Kéri egyben, hogy a Kossuth Lajos utcában lakó képviselők ez ügyben ne szavazhassanak. (Altalános ellentmondás.) Gyurátz Ferenc szinte elösmerést szavaz a polgármesternek ez érdemben l:'fejtett fáradozásaiért és eze' ttca megír- í.asát nemcsaK közszükség]etne . ha. ím városunk életelemének tartja. Hajnöcky, Győri Gyula, 2\ '>mann Gábor a megnyitás ellen Billitz Férc. mellette szólal fej, dr. B eh Vilmos egyik leglelkesebb hm • ,en ea megnyitásának, de nem látja eléggé elveszítve ezen kérdést financiális szempontból, indítványozza ennek elhalasztását addig mig ezen hiány teljesen preczirozva lesz. Miután még dr. Hoffner indítványoza, elfogadtatott hogy a szavazás nem az áll. vál. javalata, hanem a pénzügyi bizottság javaslata alapján történjék, a polgármester a vitat bezárta. A halasztási indítvány n igy többséggel elvetetett és ezután a polgármester elrendelte a szavazást, melynek eredménye volt, hogy 52 szavazat a javaslat mellett és 39 szavazat ellene volt s igy 13 szavazat többséggel a Kossuth Lajos-utca megnyitása a következő határozattal mondatott ki : A Kossuth Lajos-utca déli végének megnyi 'ria kimondatik, olyképen, hogy r GrAl Gyula és neje Horváth Erzsébet tulajdonát képező ház területből szükséges 10:5 LJ-öl területért a ház mellett levő ,,Kózlé"-böl 13'5 , >öí terület cserébe átcngecUetik és a csereszerződést felolvasottnak tekintetik. A képviselőtestület a Répási Gyula tulajdonát képező ház telkéből szükséges 106 "!-öl területet megveszi 7338 korona 38 fillérért és a felolvasott adásvevési szerződést elfogadja. Megveszi a Gulyás Mildósné tulajdonát képező házat örök áron 25000 koronáért ugyszinte a Böröcky Lajos és neje Varga Zsófia tulajdonát képező úgynevezett Keltz házat örök árban 36000 koronáért és mindkét adásvevési szerződést elfogadja. Kiköti Pápa városa a Gaál Gyula szerződésében, hogy a cserébe adott terület alatt a város által készítendő csatornán a szennyvizet az általános csatornázásig levezethesse. Kimondja a képviselőtestület, hogy ezen megvett két házat azok eladásáig illetve az utca megnyitásáig mint bérházakat kezeli. Ezen ingatlanok megvásárlására szükséges 61000 koronát a szegény alapból fedezi. Minthogy időközben a Gulyás Miklósnétól megvásárolt házra ugyanily árban vevők jelentkeztek, ezen ház eladásra egy 30 napos közgyűlés április hó 10 határidőre már most kitüzetik. 4. Róm. kath. hitközség iskolaszékének kérelme az alsóvárosi elemi iskola épületnek tulajdoni joggal díjtalanul leendő átengedése iránt. vább — nagyon kérem, váljunk el mint jó barátok. Amig a férfi beszélt, az asszony arcán rettenetes kétségbeesés tükröződött. — De én nem lehetek a barátod — mert szerelemmel szeretlek. Aztán kis kezeit összekulcsolva, rimánkodva nézett Jacquesra, mialatt szép nagy szemeiből sürün peregtek arcára a könnyek. Jacques meg akarta nyugtatni. Szelíden leültette s maga helyet foglalt vele szemben s ugy beszélt hozzá hatk, hízelgő hangon : — Pedig barátoknak kell maradnunk, — lássa, gondolja meg, mit mondana a világ, a férje, ha egyszerre kimaradnék, ha haraggal mennék szét ? — Mit bánom én ! Nekem te vagy minden világom, éltető napom, oh ne hagyj el, ne hagyj el! — Renée, ennek meg kell lenni. — De hát miért, miért ? Jacques csak néhány percig tűnődött, aztán őszinte, szép szemeit az asszonyéba kapcsolta, s nyugodt hangon felelt. A becsületes lelke súgta, hogy hazudnia nem szabad. — Azért, mert mást szeretek. Egy kis leányt, aki —ha ő is ugy akarja, a folesé gem lesz. Renée holtsápadtan, mérgesen szö kött fel : — Hazudsz ! Ha egyszer engem szerettél, szeretsz most is. Engem nem lehet elfeledni. Kis kezei görcsösen szorultak össze, Szemeiből vad harag tüze csillogott és ugy állt Jacques előtt, mint egy boszuálló démon. V A főhadnagy nagyon nyugodtan, hidegvérrel állt fel: — Asszonyom, értse meg végre, a helyzetet. Ugy-e, mikor leánykorábban szivem minden szerelmével vettem körül, egy roué koronájáért engem eldobott? Ma én búcsúzom öntől s higyje meg, hogy haragja minden konzekvenciáját el fogom viselni. Adieu! Jacques eltávozott és Renée a szőnyegre dobta magát s vergődve, mint a haldokló párduc, zokogott, mint egy szíven vert asszony. * A herceg pontosan megérkezett az ebédre. A felesége alig evett valamit, csak izgatott, ideges kezeivel dobolt a tányéron. A fekete kávét a Belovszky dohányzójában szolgálták fel. A herceg kiürítette csészéjét, a hercegné'összeroppantott ideges ujjai között néhány cigarettet. Bolevszky folyton nézte a kandallóra helyezett órát, s egyet ásítva felállt. — A viszontlátásig, kedvesem ! Az asszony letette szivarkáját: — Kérem, várjon meg egy pillanatig. Csak azt akarom mondani, hogy J?cques Amadis szeretője vagyok! Bolevszky mosolyogva nézett a feleségére : — Azt én már régen tudom — s aztán ment felölteni felső ruháját, hogy szokása szerint csak hajnalban jöjjön vissza a klubból, s a felesége tűnődhetett, micsoda fából van faragva a férje ? Akkor érkezett hozzá fivére. Guy . . . Reggeli hét órakor Guy Tellemond és Jacques Araadis főhadnagyok egyszerre jelentkeztek Beaulieu ezredesnél, hogy bejelentsék párbajukat. Az ezredparancsnok szörnyű bajuszai veszedelmesen mozogtak: — Ks mi az oka a párbajnak ? — Kártya közben nagyon erős kifejezéseket használtam Tellemond főhadnagy ellen, miket vissza nem vonok — felelt Araadis. — Ez nem igaz! Egyikőtök se kártyás. A két fiatalember hallgatott. — Az igazi okot akarom tudni! — mennydörgött az ezredes. — Tiszti becsületszóra mondjátok meg azt. Jaques lehajtotta a fejét és halvány ajkait összeszoritotta, mintha félne, hogy azokon kiröppen az igazság. Guy sem válaszolt s az ezredesnek újra kellett rivalni, hogy megkapja a választ. A tiszti becsületre való hivatkozás után Guy kivallotta az okot: „Amadis szerelmi ajánlatokkal üldözi nővérét, aki szavai vérig sértettek, s neki a bátyján^, panaszolta el sérelmeit." — Igaz ez ? Amadis holtfehér arcát felemelte. Egy kicsit habozott, aztán halkan — mint a hazugságot suttogta: — Igaz ! Két óra sem telt bele. Jacques Amadist halva hozták haza. Guy Tellemond szivén lőtte . . .