Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.
1905-10-15 / 42. szám
zönségünk teljes mértékben méltányolja miiködésüket. Ugyancsak a színigazgató is konstatálhatja, hogy ha oly műsort állit össze, amely a vidéki közönség igényeit kielégítheti, ugy a mi közönségünkfis tudja méltányolni és készséggel keresi fel a színházat. A színigazgatótól függ most mán hogy közönségünknek ezen érdeklődését és pártolását továbbra is megtartsa. Amidőn még örömünknek adunk kifejezést, hogy a társulatnál eddig betöltetlen operette buffót a vidék egyik erőségével Ligeti Vilmos szerződtetésével betöltötte, áttérünk heti referedánkra. Szombaton telt ház előtt került újólag előadásra „János vitéz" a címszerepben Margó Zelmával, kinek ez alkalommal újra fényes estélye volt. Színtársulatunk primadonnája meggyőződhetett, hogy közönségünknek dédelgetett kedvence, mert egész esten át tüntetett mellette és méltán, mert ugy énekszámaival, valamint művészi játékával azt teljes mértékben kiérdemelte. A francia leány szerepében Székdy Anna remek koloraturájában gyönyörködtünk. Kóvi Juliska napról-napra kedveltebbé lesz, Iiuska szerepében bájos és kedves volt. Káldormk egyik legjobb szerepe Bagó. Somogyi a király szerepében a régi jó volt. A kar és zenekar kifogástalanul működött közre. Vasárnap délután „A gyermekasszony" népszínmű ment, a címszerepben Kövi Juliskával, ki ezen uj szerepkörben is beigazolta, hogy talentumos színésznő. Tűzről pattant menyecske volt és dalaival nagy hatást keltett. Halász a férjet indisponálva játszta. Deák a molnár szerepében igen jó siheder komikusnak bizonyult. Káldor, Jávor Aranka és Timár kisebb szerepeikben az összjáték sikerében osztozkodtak. Este „A piros bugyeláris" népszínmű került szinre telt ház előtt. M. Bácskay Julcsa a biróné szerepében elmében volt és elénk varázsolta a valódi Török Zsófit, ugy játékban, |valamint hetást keltő dalaival. Kijutott is bőven neki a tapsból és az ujrázásokból. Halász az őrmestert játszta igen ügyesen csak sajnáljuk, hogy énekszámaiban nem élvezhettük szép baritonját, mert teljesen rekedt volt. Timár a káplár szerepét jóizü humorral játszta. Káldor mint Kósza Gyurka nem élte be magát kitűnő szerepébe. Kisebb ének szerepeikben Somogyi és Deák több izben megnevetették a közönséget. Hétfőn zónaelőadásban „Hajdúk hadnagya" került előadásra. A címszerepet Halász játszta, küzdve még mindig rekedtségével. Igen hercig és kedves volt Kövi Juliska a kadét szerepében, ugyszinte Hajós Elza, ki Barbarinát sikkel játszta. Timár lcig szerepében igen jó volt, nemkülönben Somogyi Hájas alakításával. Székely Anna Jadviga szerepét gyönyörűen énekelte, de játéka fogyatékos volt. Káldor az ezredes szerepében kifogástalan volt. Kedden Offenbach remek zenéjü operettje „Szép Heléna" telt ház előtt játszódott le. A címszerepet Margó Zelma játszta ki ez estén teljesen elbájolta a közönséget. Fenséges szép, bájos és elragadó volt. Gyönyörűen előadott énekszámaival tüntető tapsokra késztette a közönséget, melyekből egész estén át bőven kivette részét. Méltó partnerje volt Németh, ki Párizs szerepében csengő tenorját teljesen érvényesítette. Menelans szerepében Ligeti a társulat újonnan szerződött buffója mutatkozott be, ki kitűnő vénáju komikusnak bizonyult ós egész estén jóizü mókáival derültséget keltett. Deák nem elégített ki bennünket Calchas szerepében. Igen hercig volt Kövi mint Orestes. Kisebb szerepeikben Tarnal Lídia, Bátossy igen ügyesek voltak. A kar és zenekar Bihari karmester vezetese alatt ez estén különös dicséretet érdemel és főleg a finálékban remek eusemblét nyújtottak. Szerdán délután ifjúsági előadásul „A bor" adatott elő. Margittal teljes tudatában volt szerepének és Imre szerepét kitűnő alakításban mutatta be. Ugyancsak ezt mondhatjuk Tordai Ételről, kinek színpadi tehetségéről már több izben fényes tanújelét adta. Káldor és Kövi Juliska a fiatal szerelmeseket játszták teljes sikerrel. Igen helyes volt Révész Helén az özvegy szerepében. Somogyi mint Durbints sógor több izben megnevetette a hálás közönséget ugyszinte Deák Kátsa alakításával. Bátossy (biró), Timár (Mihály bácsi) és B. Polgár Fánny kisebb szerepeikben az előadás teljes sikerét minden tekintetben emelték. Este igen sikerűit és nagy érdeklődést keltő előadásban láttuk „A föld" életképet. A darab maga eléggé ismeretes a Nemzeti színházból. Erős hatalmas érzések és lüktető akarat viszik a cselekvést impozáns jelenéseken át a kifejlésig, nagy erkölcsi diadala a magyar színpadnak, hogy a közönség végre elismeri ennek a darabnak becsét. Az est hőse Bátossg volt, ki markáns vonásokkal és nagy tudással játszta a zsellér paraszt szerepét. Oly kabinet alakítást mutatott be, melyre valóban büszke lehet. A közönség zajos tapsokkal ösmerte el valóban kiváló tehetségét. Klári szerepét Jávor Aranka játszotta annyi meleg közvetlenséggel, művészi nüanszokkal zománcozva, amennyi csak belefér ebbe a szerepbe. Gergely az ügyvéd szerepében igen rokonszenves volt, de erősen trémázott. Somogyi rendkívül rokonszenves volt és sokoldalúságáról tett tanúságod Marosi alakításával. Csendes Alice és Káldor a fiatal .szerelmes pár hálás szerepeikben igen simpatikusok volrak. Ugyancsak ezt mondhatjuk Tordai Etel és Margittay páros jeleneteiről. Mindketten snajdigak voltak, amint azt a szerep megkívánja. A többi szereplők közül nagyon kivált Tarnai Lídia és B. Polgár Fánni. Közönségünk nagy érdeklődéssel íogadta a darabot, bizonyságául annak, hogy még sem s kánkán-düh és a danse de ventre az igazi műizlés hőmérője. Csütörtökön egy oly darabot kellett végig hallgatnunk, melyet Micsey a nyár folyamán „Az őrmester ur" cimen a Népligetben adott elő, amely tényleg oda való, de nem kőszinházba. ízléstelen párbeszédek, lehetetlen jelenetek és trágár viccek jellemzik a darabot. A közönség kénytelen volt egyes jeleneteken nevetni, de boszankodva távozott a színházból. A szereplők igyekeztek tőlük telhetőleg a közönséget szórakoztatni, de eredménytelenül. Somogyi igen jóizü mókáival derültséget keltett. Fessek voltak Révész Helen és Kövi Juliska a huszártiszti ruhában. A közönség óhaját tolmácsoljuk, amidőn a darabra azt mondjuk, hogy „spongyát reá." Pénteken fényes estélye volt Margó Zelmának, ki „Lysistrata" címszerepében brillírozott. A közönség egész estén át ovációkban részesítette és minden egyes énekszámáit tüntető tapsokkal illette, sőt a szerelmi dalát kétszer kellett megújráznia. Közönségünk dédelgetett kedvence méltán kiérdemelte ezen elismerést bájos énekével és játékával és remek toilletjeivel. Gerqely a főhadnagy szerepéhen igen simpatikus volt, de nem való énekpartikre. „A János bogár" énekszámnál Székely Anna és Vidor Gitta nagy tetszést arattak. Deák a hadvezér hálás szerepében nem tudott érvényesülni. Jóizü mókáival Somogyi általános derültséget keltett ugyszinte Tarnai Lidia groteszk alakításaival. Igen hercig volt Kövi Juliska Amor jelmezében. A kar remek finálékat produkált. Általában véve fényesen sikerült előadásban gyönyörködött közönségünk. Szombaton • „Hunyadi László" opera került előadásra, melyről lapunk jövő szá! mában referálunk. KARCZOLAT a -ro.-ULlL.-b 1zlö±ÍX ,ŐILSzintársulatunkról szól az ének. De hát miről is szóljon ? No hát nem szól ? Legutóbb már jeleztem, hogy a színtársulat a Griff-szálloda éttermében van centrálizálva, a Hungária éttermében csupán két tagból álló őrszem teljesít szolgálatot. Jeleztem már azt is, hogy a helyzet igen kedvező és hogy már legközelebb kisebbnagyobb evulótiók várhatók. Nem csalódtam. A helyzet nemcsak hogy kedvező, hanem várakozáson felüli eredmények várhatók. > csoportosítások is már szép látványt nyújtanak és már az úgynevezett „Plánkier Feuer" már egyes helyeken kezdetét is vette sőt az előőrsök is találkoztak, de csak jegyzéket váltottak egymással és barátságosan visszavonultak „a legközelebbi viszontlátás" reményében. A főhadiszálláson tulajdonkép kétszer van kirukkolás, délben és este. A déli foglalkozás csak ugy markírozva lesz, de annál lelkiismeretesebben teljesitik a színház utáni szolgálatot. A gyakorlatokkal már aunyira előre vannak haladva, hogy a „kiképzést" teljesnek lehet mondani és már előre jelezhetem, hogy nemsokára nemcsak a „regruták" hanem a „póttartalékosok" — mert ilyenek is vannak — beállhatnak a glédába. Az elmondottakból szükségtelen talán megjegyeznem, hogy a mozgósításra minden intéskedések meg vannak téve és ha rövid időn belül nem is kerül a sor döntő ütközetre, de kisebb-nagyobb csatározásokra a terep már teljesen „fitt". Apropos terep ! Még soha oly kitűnő terep nem állott rendelkezésre, mint ez alalkalomraal. Nincs gát, nincs akadály és az előőrsök nyílt szinen találkoznak. Gyalogság, lovasság, tüzérség mindannyinak konveniálnak a terepviszonyok és most már nincs egyébb hátra, mint kitartás, bátorság és amit Monteccucoli már anno dazunmal folyton hangoztatott, hogy elsősorban „pénz" másodsorben „pénz" ós harmadsorban ismét „pénz" kell. Ez a helyzet jelenlegi signaturája. Ha a jelenlegi taktika teljesen beválik, ugy a manőverek igen kellemes és kedélyes lefolyásuaknak igerkeznek. Bizonysága ennek, hogy előkelő idégen attassék is jelentkeztek a főhadiszálláson sőt mint hallom többen a várakozási állományból is bejelentették részvételüket tájékoztatás és talán „kémkedés" szempontjából. Apropos kémkedés ! Hogy is képzelhető színtársulat kémkedés nélkül. Színész nyelven ezt intrikának nevezik, de bármiként nevezik is minden színtársulatnál kisebb-nagyobb mértékben ez oly kellék mint a színházi kellékesnek á kellék. Ez a — nevezzük intrikának nemcsak a színpadi érintkezésre, de kiterjed ez a társadalmi életre még pedig sok tekintetben káros befolyással a helyzetre. A jelenlegi helyzetben még nem konstatálható, de amint mondani szokás már érezni a szagát. Eddig még csak mint jeleztem, erősebb kapcsalkodzások nem voltak és igy az intrika nem vallott nyíltan szint, de a tapasztalat igazolia, hogy amidőn a „front" végleg meg lesz állapítva és „rótták" meg lesznek számozva, szóval a nagy tüzelés kezdetét íogja venni, akkor dacára, hogy füst nélküli lőpor használtatik, az intrika tüzolés szaga nagyon is érezhető lesz. De melyik jó gárdistát lehet intrikával megfélemlíteni ? A bohóra gárda tűzbe megy, meglöveti magát, meghal, de az intrikának nem adja meg magát. Most is a régi jelszót használja a mi gárdáink, hogy : Előre ! Frici,