Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-09-24 / 39. szám

1905. szeptember 24. PAPAI KÖZLÖNY 3. 1. Zombor város törvényhatóságának megkeresése, — néhai József főherceg emlékére felállítandó szobor költségeihez hozzájárulása végett. A képviselőtestület Zombor város megkeresésére József kir. herceg emlékére Budapesten felállítandó szobor költségeire 50 koronát megszavaz és utasítja a pénztárt, hogy ezen összeget illetékes helyre küldje el. 2. Városi tanács bemutatja a dunántuli ev. ref. egyházkerülettel ideiglenesen megkötött — az ó kollégiumi épület I. és 11. emeletének bérbeadására vonatkozó szerződést. Névszerinti szavazás utján a képviselőtestület elhatározza, hegy a dunántuli ev. ref. egyházkerület tulajdonát képező 0-kollégiumnak első és második emeletét és pince faraktárát 1905. évi november 1-től 1911 september l-ig évi 1100 korona bérösszegért kiveszi, azon kikötéssel, hogy ugy bérbeadó, mint bérbevevő a szerződést 6 hónappal előbb felmondhatja. 3. Városi tanács beterjeszti Heller József pápai lakos kérvényét a pápai felső mezei városi puszta és jegyzőföldeknek 12 évre leendő bérbeadása iránt. Heves vita folyt ez ügyben, amennyiben a képviselők nagy része ezen birtok kiadását nyilvános árlejtés utján óhajtották bérbeadni. A nyilvános árlejtés mellett Heckler János, Pados József és dr. Antal Géza, mig ellene dr. Hoffner Sándor, Billitz Ferencz szólaltak fel. A képviselőtestület 16 szavazat 14 ellenében a birtoknak árlejtés mellőzését mondta ki és egyben névszerinti szavazás rendeltetett el. Névszerinti szavazás után a képviselőtestület többsége elhatározta, hogy a város tulajdonát képező felső mezei pusztát á jegyzőföldekkel együtt 1906 évi september hó 29-től 1918 évi september hó 29-ig, tehát 12 évre Hqller József pápai lakosnak évi 5340 korona bérösszegért bérbe adja és a felolvasott szerződést tudomásul veszi. 4. Steinberger Lipót városi képviselő lemondásával a villamos bizoitságban megüresedett tagsági helynek betöltésére vonatkozó tanács határozat, nemkülönben ugyancsak Steinberger Lipótnak ez érdemben beadott ujabb előterjesztése. A "-áoviseíőtestület a lemondást tudomásul vette éo a bizottságba a városi tanács javaslata folytán Győri Gyula képviselőt jelölte ki. Áz előle. jesztésre nézve a képviselőtestületet, nvitán bt inberqer Lipót és dr. Antal Géza személyes polémiája folytán a félreértések kimagyarázva lettek, annak napirendre való térését határozta el. 5. Városi tanács javaslata az utcarendezési tervek hatályon kívül leendő helyezése tárgyában. Ezen tanácsi javaslat érdekes vitát j provokált. Fischer Gyula tréfás felszólalásában a szabályzat teljes törlését kívánja. dr. Hoffner Sándor utasitani véli a városi mérnököt, hogy a város igényeinek megfelelő uj utcavonalat állapítson meg, de az építkezési szabályrendelet mindaddig fenntartartassék. dr. Grosz Lajos szinte ily értelemben szólal fel. dr. Kende Ádám fontos ervekkel igazolja a szabályrendelet teljes eltörlését, mert ez nagyban is gátolja az építkezési kedvet. Indítványozza ennek hatályon kívül helyezését. dr. Antal Géza hosszas beszédben a szabályrendelet szükségességét okolja és csakis ezen szabályrendelet sérelmes pontjait kívánja revíziója tétetni és utasitani véli a tanácsot, hogy ezen módosított szabályrendeletet záros határidő alatt a közgyűlés elé terjessze. dr. Löivy László az építkezési szabályrendelet fenntartása mellett érvel. Böhm Samu ezen szabályrendelet által az építkezési kedv gátolását es egyetemben az iparosok és kereskedők hátrányát látja, dr. Kende indítványához csatlakozik. Billitz Ferenc, mindazokat kik ezen szabályrendelet fenntartását óhajtják ideálistáknak tartja. Győri Gyula reflektál Billitz Ferenc felszólalására és általános helyeslés között kijelenti, hogy a közügy ídeálizmust követel és a szabályrendelet módosítása mellett érvel. Besbítbach Károly a módosított szabályrendeletnek sürgős voltára apellál. Révész Arnold városi mérnök dr. Antal indítványa elfogadásával még azt javasolja, hogy az utcavonalak fix pontjainak megállapításával egyes háztulajdonosok véleménye is kikéressék. Miután még dr. Kende Ádám a zárszó jogával élve, kijelenti, hogy a felszólalások révén meggyőződött, hogy az utcavonalak megállapítása szabályoztatni fog, •— tehát ezen pontok kivételével óhajtja csak a szabályrendelet teljes törlését és ezzel a vita befejezést nyert. A képviselőtestület nagy többséggel a következő határozatot hozta : A képviselőtestület utasítja a városi tanácsot, hogy az építési szabályrendelet sérelmes szakaszainak mikénti módosítására valamint az utcavonalak fix pontjainak megállapodására nézve 60 nap alatt tegyen a képviselőtestületnek jelentést. Az utcavonalak fix pontjainak megállapításául, az építészeti bizottságot a városi mérnökkel egyetemben utasítja, hogy ezen kijelölő ténykedéséhez a bizottság minden utcából egy-két háztulajdonost is hívjon meg közreműködésre. 6. Konovszky István illetőségi ügyében a városi tanács beterjeszti javaslatát. A képviselőteslület a városi tanács javaslata alapján Konovszky István pápai illetőségét nem Ösmeri el. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. Tanfelügyelői jelentés, Veszprémvármeqye népoktatásiiggi állapota. A lefolyt augusztus haváról van izerencsém jelentésemet a kővetkezőkben előadni : A gazdasági munkás-nép gyermekének józan nevelését és oktatását szivemen viselve, ujabban is foglalkoztam egyes puszták iskola állítási ügyének rendezésével, bár ez a ki szivből szerette. Nem egy álmatlan éjszakát virrasztott át érte, kisirt szemekkel, a melyekből a „drága gyöngyök" lehulottak a patyolat keblére, arra a kebelre, melynek a katlanát egy lángoló sziv hevítette. Hiába küzdött, epedett, a boldogság révét el nem érhette. A módos asszony hideg szivét nem lágyították meg a forró könyek. Nem akart tudni a „koldus" emberről : a szép Barabás Pistáról. Pedig az a két keze munkájával becsületesen megkereste volna a maga és az imádottja mindennapi kenyerét. És ahol két egymást értő sziv dobog egy fedél alatt, akar kunyhóban, akár palotában, ott a fekete kenyérből is puha kalács lesz, az üröm is örömmé válik, ott a boldogság üti föl a tanyáját, a mit pénzzel meg nem lehet venni, pénzért el nem lehet adni, mert a boldogság a sziv virága, e virág gyümölcse a szeretet a szeretetből pedig a legszebb erény : a boldog megelégedés fakad. Hanem a ki már tul van a nyíló szerelmen, a kinek szivét parázs már nem izzasztja, az nem tud visszaemlékezni arra az időre, a mikor még előtte is rózsaszínben állt a világ, a mikor az ő szive is dobogott a legényért ; az nem tudja, hogy csillag van az égen, pacsirta a légben, dalos madár az ágon, a mi mind a szerelmet hirdeti . . . Hát Bodor Andrásné, a módos özvegy ezt nem tudta, vagy nem akarta tudni. Ó csak arról ábrándozott, hogy urat kapjon a leányának. Urat, csak akkorát is, mint a kis ujja, a kivel ő könnyen bánhat. Hiszen öt-hat malma kelepelt a Dunán, volt tehát mit a garatról lehozni a konyhára. A lánya meg olyan szép volt, mint a feslő májusi rózsa és olyan szerény, mint a harmatos ibolya, azért nevezték el a szentjánosiak is szentjánosi rózsának. De hát ur nem akart kopogtatni az ! ajtaján, nem a gyönyörű szép Rózsika végett, hanem a nyelvelő anyja miatt, a ki már születésétől fogva kérlelhetlen ellensége volt a csendes házi békének. Olyan Xantippe- féle volt, mint Szokrátesz felesége. Mondják, hogy a szorgalmas, jó urát is ő kergette a sírba sok prédikácziójával. Mert a vagyonánál csak a nyelve volt nagyobb. De Barabás Pista nem félt ettől a nyelvtől. Hiszen tüzes nyelvek is röpködtek már körülötte egy véres háborúban és ha ezekkel megbirkózott, horogra tudta volna ő akasztani az anyósa nyelvét is. Hanem Bodor Andrásné hajthatatlan maradt. A szegény halászt nem akarta látni a házánál. Ez a makacsság annyira megtörte a szerelmes Rózsika szivét, hogy lassan fogyott mint az égő gyertyaszál és a dolgában ideoda kapkodott, mint a ki eszelős. Egy csöndes nyári estén egészen hallgatásba merült, aztán kiosont a házból és sietett a „Vajas" partjára. Jó messzire haladt már a zöld bársonyos réteken, a zizegő nádasok között ós a rezgő nyárfák '' ^íbjai alatt, a mikor egyszerre hirtelen megállott egy tisztásán. És elgondolkozott. Milliárd csillag tündöklött az égen a sápadt hold fényesen ragyogott le a folyóra, melynek a tiszta tükréből egy leányarcz tekintett föl Rózsikára, némán, szelíden. A saját r^rcza volt. Úgy tűnt föl Rózsika előtt, mintha az a néma arcz megszólalt volna és azt mondta volna : — Jöjj le hozzám, itt van a boldogság, itt van a szerelem ! Es Rózsika levette bársony nyakáról a könnyű selyemkendőt, kibontotta a márványfehér, pihegő keblét és nézte azt a szelíd arczot, a mely oly csábítóan tekintett feléje a viz tükréről, aztán elborult a lelke és belevetette magát a folyóba, hogy megcsókolja a saját arcát. Egy pillanat alatt elmerült a puha habokban . . . Mire a halászok a távoli halászkunyhókból a mentőcsónakokkal odaérkeztek, Bodor Rózsika lelke már ott fohászkodott az Úr zsámolyánál. Azon a márványfehér keblen már akkor a halál ülte a diadalát. Az orvos tudománya, az anya jaj veszsklése és kedvesének forró könyei nem önthettek többé életet a kihűlt szívbe. Most már odaadta volna a módos asszony a leányát a koldus halásznak, de késő volt! * Hát mi a szerelem ? Melegházi szép virág, mely csak akkor nyílik a maga pompájában, ha hozzáértő kertész öntözi. Ekkor lesz a szerelemből : édes Szerelem. Ha azonban avatatlan kezek érintik. ha meleg helyett a dór fagyasztó lehet szívja be az ártatlan kelyhe, elsatnyul elhervad és lesz a szerelemből : kesergő szerelem. De anyák, szívtelen anyák! Tudjátok meg, hogy van még egy harmadik szerelem is, a szentjánosi rózsa szerelme : észbontó szerelem !