Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-09-24 / 39. szám

1905. szeptember 24. PAPAI KÖZLÖNY 3. 1. Zombor város törvényhatóságának megkeresése, — néhai József főherceg em­lékére felállítandó szobor költségeihez hoz­zájárulása végett. A képviselőtestület Zombor város meg­keresésére József kir. herceg emlékére Bu­dapesten felállítandó szobor költségeire 50 koronát megszavaz és utasítja a pénztárt, hogy ezen összeget illetékes helyre küldje el. 2. Városi tanács bemutatja a dunán­tuli ev. ref. egyházkerülettel ideiglenesen megkötött — az ó kollégiumi épület I. és 11. emeletének bérbeadására vonatkozó szer­ződést. Névszerinti szavazás utján a képvise­lőtestület elhatározza, hegy a dunántuli ev. ref. egyházkerület tulajdonát képező 0-kol­légiumnak első és második emeletét és pince faraktárát 1905. évi november 1-től 1911 september l-ig évi 1100 korona bér­összegért kiveszi, azon kikötéssel, hogy ugy bérbeadó, mint bérbevevő a szerződést 6 hónappal előbb felmondhatja. 3. Városi tanács beterjeszti Heller Jó­zsef pápai lakos kérvényét a pápai felső mezei városi puszta és jegyzőföldeknek 12 évre leendő bérbeadása iránt. Heves vita folyt ez ügyben, amennyi­ben a képviselők nagy része ezen birtok kiadását nyilvános árlejtés utján óhajtották bérbeadni. A nyilvános árlejtés mellett Heckler János, Pados József és dr. Antal Géza, mig ellene dr. Hoffner Sándor, Billitz Ferencz szólaltak fel. A képviselőtestület 16 szavazat 14 el­lenében a birtoknak árlejtés mellőzését mondta ki és egyben névszerinti szavazás rendeltetett el. Névszerinti szavazás után a képvise­lőtestület többsége elhatározta, hogy a vá­ros tulajdonát képező felső mezei pusztát á jegyzőföldekkel együtt 1906 évi septem­ber hó 29-től 1918 évi september hó 29-ig, tehát 12 évre Hqller József pápai lakosnak évi 5340 korona bérösszegért bérbe adja és a felolvasott szerződést tudomásul veszi. 4. Steinberger Lipót városi képviselő lemondásával a villamos bizoitságban meg­üresedett tagsági helynek betöltésére vo­natkozó tanács határozat, nemkülönben ugyancsak Steinberger Lipótnak ez érdem­ben beadott ujabb előterjesztése. A "-áoviseíőtestület a lemondást tudo­másul vette éo a bizottságba a városi ta­nács javaslata folytán Győri Gyula képvi­selőt jelölte ki. Áz előle. jesztésre nézve a képviselő­testületet, nvitán bt inberqer Lipót és dr. Antal Géza személyes polémiája folytán a félreértések kimagyarázva lettek, annak napirendre való térését határozta el. 5. Városi tanács javaslata az utcaren­dezési tervek hatályon kívül leendő helye­zése tárgyában. Ezen tanácsi javaslat érdekes vitát j provokált. Fischer Gyula tréfás felszólalásában a szabályzat teljes törlését kívánja. dr. Hoffner Sándor utasitani véli a vá­rosi mérnököt, hogy a város igényeinek meg­felelő uj utcavonalat állapítson meg, de az építkezési szabályrendelet mindaddig fenn­tartartassék. dr. Grosz Lajos szinte ily értelemben szólal fel. dr. Kende Ádám fontos ervekkel iga­zolja a szabályrendelet teljes eltörlését, mert ez nagyban is gátolja az építkezési kedvet. Indítványozza ennek hatályon kívül helye­zését. dr. Antal Géza hosszas beszédben a szabályrendelet szükségességét okolja és csakis ezen szabályrendelet sérelmes pont­jait kívánja revíziója tétetni és utasitani véli a tanácsot, hogy ezen módosított sza­bályrendeletet záros határidő alatt a köz­gyűlés elé terjessze. dr. Löivy László az építkezési szabály­rendelet fenntartása mellett érvel. Böhm Samu ezen szabályrendelet által az építkezési kedv gátolását es egyetemben az iparosok és kereskedők hátrányát látja, dr. Kende indítványához csatlakozik. Billitz Ferenc, mindazokat kik ezen szabályrendelet fenntartását óhajtják ideális­táknak tartja. Győri Gyula reflektál Billitz Ferenc felszólalására és általános helyeslés között kijelenti, hogy a közügy ídeálizmust köve­tel és a szabályrendelet módosítása mellett érvel. Besbítbach Károly a módosított sza­bályrendeletnek sürgős voltára apellál. Révész Arnold városi mérnök dr. Antal indítványa elfogadásával még azt javasolja, hogy az utcavonalak fix pontjainak megál­lapításával egyes háztulajdonosok véleménye is kikéressék. Miután még dr. Kende Ádám a zár­szó jogával élve, kijelenti, hogy a felszóla­lások révén meggyőződött, hogy az utca­vonalak megállapítása szabályoztatni fog, •— tehát ezen pontok kivételével óhajtja csak a szabályrendelet teljes törlését és ezzel a vita befejezést nyert. A képviselőtestület nagy többséggel a következő határozatot hozta : A képviselőtestület utasítja a városi tanácsot, hogy az építési szabályrendelet sérelmes szakaszainak mikénti módosítására valamint az utcavonalak fix pontjainak meg­állapodására nézve 60 nap alatt tegyen a képviselőtestületnek jelentést. Az utcavo­nalak fix pontjainak megállapításául, az építészeti bizottságot a városi mérnökkel egyetemben utasítja, hogy ezen kijelölő ténykedéséhez a bizottság minden utcából egy-két háztulajdonost is hívjon meg köz­reműködésre. 6. Konovszky István illetőségi ügyé­ben a városi tanács beterjeszti javaslatát. A képviselőteslület a városi tanács javaslata alapján Konovszky István pápai illetőségét nem Ösmeri el. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. Tanfelügyelői jelentés, Veszprémvármeqye népoktatásiiggi állapota. A lefolyt augusztus haváról van ize­rencsém jelentésemet a kővetkezőkben elő­adni : A gazdasági munkás-nép gyermekének józan nevelését és oktatását szivemen visel­ve, ujabban is foglalkoztam egyes puszták iskola állítási ügyének rendezésével, bár ez a ki szivből szerette. Nem egy álmatlan éj­szakát virrasztott át érte, kisirt szemekkel, a melyekből a „drága gyöngyök" lehulot­tak a patyolat keblére, arra a kebelre, mely­nek a katlanát egy lángoló sziv hevítette. Hiába küzdött, epedett, a boldogság révét el nem érhette. A módos asszony hi­deg szivét nem lágyították meg a forró kö­nyek. Nem akart tudni a „koldus" ember­ről : a szép Barabás Pistáról. Pedig az a két keze munkájával becsületesen megke­reste volna a maga és az imádottja minden­napi kenyerét. És ahol két egymást értő sziv dobog egy fedél alatt, akar kunyhóban, akár palotában, ott a fekete kenyérből is puha kalács lesz, az üröm is örömmé válik, ott a boldogság üti föl a tanyáját, a mit pénzzel meg nem lehet venni, pénzért el nem lehet adni, mert a boldogság a sziv virága, e virág gyümölcse a szeretet a sze­retetből pedig a legszebb erény : a boldog megelégedés fakad. Hanem a ki már tul van a nyíló sze­relmen, a kinek szivét parázs már nem iz­zasztja, az nem tud visszaemlékezni arra az időre, a mikor még előtte is rózsaszín­ben állt a világ, a mikor az ő szive is do­bogott a legényért ; az nem tudja, hogy csillag van az égen, pacsirta a légben, da­los madár az ágon, a mi mind a szerelmet hirdeti . . . Hát Bodor Andrásné, a módos özvegy ezt nem tudta, vagy nem akarta tudni. Ó csak arról ábrándozott, hogy urat kapjon a leányának. Urat, csak akkorát is, mint a kis ujja, a kivel ő könnyen bánhat. Hiszen öt-hat malma kelepelt a Dunán, volt tehát mit a garatról lehozni a konyhára. A lánya meg olyan szép volt, mint a feslő májusi rózsa és olyan szerény, mint a harmatos ibolya, azért nevezték el a szentjánosiak is szentjánosi rózsának. De hát ur nem akart kopogtatni az ! ajtaján, nem a gyönyörű szép Rózsika vé­gett, hanem a nyelvelő anyja miatt, a ki már születésétől fogva kérlelhetlen ellensé­ge volt a csendes házi békének. Olyan Xantippe- féle volt, mint Szokrátesz felesége. Mondják, hogy a szorgalmas, jó urát is ő kergette a sírba sok prédikácziójával. Mert a vagyonánál csak a nyelve volt nagyobb. De Barabás Pista nem félt ettől a nyelvtől. Hiszen tüzes nyelvek is röpködtek már kö­rülötte egy véres háborúban és ha ezekkel megbirkózott, horogra tudta volna ő akasz­tani az anyósa nyelvét is. Hanem Bodor Andrásné hajthatatlan maradt. A szegény halászt nem akarta látni a házánál. Ez a makacsság annyira megtörte a szerelmes Rózsika szivét, hogy lassan fogyott mint az égő gyertyaszál és a dolgában ide­oda kapkodott, mint a ki eszelős. Egy csöndes nyári estén egészen hall­gatásba merült, aztán kiosont a házból és sietett a „Vajas" partjára. Jó messzire haladt már a zöld bárso­nyos réteken, a zizegő nádasok között ós a rezgő nyárfák '' ^íbjai alatt, a mikor egy­szerre hirtelen megállott egy tisztásán. És elgondolkozott. Milliárd csillag tündöklött az égen a sápadt hold fényesen ragyogott le a folyóra, melynek a tiszta tükréből egy leányarcz te­kintett föl Rózsikára, némán, szelíden. A sa­ját r^rcza volt. Úgy tűnt föl Rózsika előtt, mintha az a néma arcz megszólalt volna és azt mondta volna : — Jöjj le hozzám, itt van a boldogság, itt van a szerelem ! Es Rózsika levette bársony nyakáról a könnyű selyemkendőt, kibontotta a már­ványfehér, pihegő keblét és nézte azt a sze­líd arczot, a mely oly csábítóan tekintett feléje a viz tükréről, aztán elborult a lelke és belevetette magát a folyóba, hogy meg­csókolja a saját arcát. Egy pillanat alatt el­merült a puha habokban . . . Mire a halászok a távoli halászkuny­hókból a mentőcsónakokkal odaérkeztek, Bodor Rózsika lelke már ott fohászkodott az Úr zsámolyánál. Azon a márványfehér keblen már akkor a halál ülte a diadalát. Az orvos tudománya, az anya jaj veszsklése és kedvesének forró könyei nem önthettek többé életet a kihűlt szívbe. Most már odaadta volna a módos asszony a leányát a koldus halásznak, de késő volt! * Hát mi a szerelem ? Melegházi szép virág, mely csak akkor nyílik a maga pompájában, ha hozzáértő ker­tész öntözi. Ekkor lesz a szerelemből : édes Szerelem. Ha azonban avatatlan kezek érin­tik. ha meleg helyett a dór fagyasztó lehet szívja be az ártatlan kelyhe, elsatnyul elhervad és lesz a szerelemből : kesergő sze­relem. De anyák, szívtelen anyák! Tudjátok meg, hogy van még egy harmadik szerelem is, a szentjánosi rózsa szerelme : észbontó szerelem !

Next

/
Oldalképek
Tartalom