Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-09-03 / 36. szám

magyarázatát, bogy a képviselők tényleg kimerültségüket hangoztatták és többen a költségvetés tárgyalásának néhány napra való elhalasztását javasolták. A képviselőknek ezen kimerültségét jogosultnak kell tekintenünk és bár szomorú tapasztaltak árán, de végre elejét kell vennünk ezen előfordulható ujabb eseteknek és ez érdemben polgármesterünkhöz volna néhány szavunk. Városi képviselőnknek jogos azon panasza, hogy akkor amidőn városunk költségvetése van napirendre kitűzve, akkor a tárgysorozatban ne vétessenek fel oly pontok, melyeknek fontossága ha nem is egy színvonalon áll a költségvetéssel, de — mint előre látható volt — órákig tartó vitára ad alkalmat. Igy történt, hogy a legutóbb tartott közgyűlésen a képviselők reggeltől estig voltak a tanácsteremben és ép a legfontosabb tárgyra — a költségvetésre — délután 5 órára került sor. Ezen tény arra késztet bennünket, hogy polgármesterünk figyelmét ezen körülményre felhívjuk és jövőben a költségvetés tárgyalását egy külön közgyűlés napirendjére tűzze ki, melynek tárgysározatában csakis ezen pont volna felvéve. Reméljük, hogy polgármesterünk ezen felszólalásunknak eleget fog tenni, de egyszersmind reméljük, hogy városunk képviselőtestületének azon tagjai, kik jogosan érzik találva magukat felhozott szomorú tapasztalatainkon, lapunk élére irt „Néhány őzzinte szó" címet, szinte megszívlelik. Pollatsek Frigyes. A hus kérdéshez. Budapest székesfőváros tanácsa erélyes rendszabályok igénybevételével próbálja a húsárakat csökkenteni és a husfogyasztó közönség vitális érdekeit védeni. Oly segéd eszközöket vesz igénybe, melyek eddig szokatlanok, — egyrészt a mészárosok súlyos terhének megkönnyítése — másrészt hatósági intézmények létesítése által kíséreli meg a súlyos helyzet szanálását. Bécs városa járt elől a követendő példával, ott a hogy a mészárosok a hus árát emelték, rögtön intézkedett a városi tanács, hatósági mészárszékeket állított föl, melyek oly tömegben vouzák a közönséget, hogy szűkeknek bizonyultak s ma már azok szaporításáról s kibővítéséről folyik a tanácskozás. A két hatalmas metropolis tnegI mozdult s azok actiója elé teljes bizalommal tekinthet a hét millión felüli lélek, — de bezzeg mi csak pa! naszkodunk és panaszunk elhangzik a nélkül, hogy meghallgatásra találna. Itt, e helyütt már több izben emeltük föl szavunkat; de se meg nem hallgattak bennünket, se semmi mentő, vagy csak enyhítő intézkedést nem láttunk az illetékes hatóságok részéről. Volt alkalmunk a szabad-mészárszék intézményről véleményünket nyilvánítani. Dicsértük ezen intézményt, mert azt láttuk, hogy a szegényebb néposztály élvezhető és olcsó húshoz jut; de mit ér ezen intézmény, ez csak papiroson szolgálja Pápa város közönségét, de nem a valóságban. Bátran merészeljük az igazat megmondani, hogy közvágóhidunkról a mészárszékekbe bekerülő hus 3O7

0-a a szabad-mészárszékre való, a levágott s közfogyasztásra szánt marha 50%-a a hatóság által jogosan megkövetelt 10 klgrn. zsírtartalommal nemhogy nem rendelkezik, hanem egyáltalán hiján van a zsírtartalomnak s csakis vagy ipari célokra, vagy szabadszékre való s mindennek dacára bár ezen szabadszék a tavasz óta él és van, nincs emberfia városunkban, ki onnan hust kapott. Tessék a vágóhíd felügyelőt szi! goruan utasítani a rendőrkapitányság által kibocsájtott rendelet kérlelhetlen végrehajtására, lesz akkor elég hus a szabadszékbeu s lesz tisztességes hus a mészárszékekben. Egyébként városunkban a panasz nem annyira a hus ára, mint inkább minősége ellen hallható. Városuukban a marhahús ára évtized óta 1 kor. 1 kor. 20 fillér közt divergál, mészárosaink a hus árát nem emelték, bár hivatalosan is megállapítható, hogy az élő marha ára 15—25 fillérrel emelkedett klgm.-ként. Husuzsorával mészárosaink épenséggel nem vádolhatók, de vádolhatjuk a hatóságot azzal, miszerint közönyösen veszi, hogy a legalárendeltebb minőségű hus kerül ki közfogyasztásra mészárszékeinkből. Az orvos, a tanácsos kíséretében nesztelenül lép a beteg ágya elé, annak forró kezén az üteret óvatosan kitapogatja, miközben órájának gyorsan haladó másodperc mutatóját kiséri éber figyelemmel. — A páciens kétségkívül lázas állapotban van — jegyzé meg halkan az orvos. A hőfok jelenleg meglehetős magas, s mindazonáltal ez az állapot egy végleges diagnózis megállapítására befolyással knem lehet, miután a lázbeteg embernek hőfoka az éjjeli órákban mindig magasabb mint a nap bármely szakában. A mig oly halk beszéd az alvót álmában megzavarta. Ideges fészkelődés jelezte ébredését. Tétovázó tekintetét a homályos szobában körülhordozva, búzavirágszínű szemeiből a deliriumos álmot kitörölte s csak ezután vette szemügyre az ágy körül állókat. Végső ereje teljes megfeszítésével felül ágyában, szemérmetesen takargatva meztelen bájait, melyeknek szabad szemlélésére a társadalmi erkölcsök alapján csupán egy férfi van feljogosítva. -— Ugy látom asszonyom, — kezdé az orvos — hogy alvása állapotára üdítő hatással volt. rt,pen ezért kímélje magát minden felesleges mozgástól, hogy a jó hatás állandó, tartós maradjon. Az orvos gyöngéd szorítással hanyat fekteti a beteget, alapos vizsgálat alá vévén a szenvedőt. Rövid gondolkodás után az orvos hirtelen a tanácsos felé fordul, jelentőségteljes pillantást vetve az ágy szélen ülő, teljesen megtört férfiúra. — Igy ni! Nagyjában, körülbelül tisztában volnék neje állapotával, most még csak arra kérem, hogy orvosi gyakorlatom alatt szerzett meggyőződéseim alapján, bennünket egy kis időre magunkra hagyni szíveskedjék, miután több oly kérdést kell feltenni, melyekre kizárólag nejének feleletét kell hallanom. Ezen felteendő kérdéIsek t. i. részint olyan természetűek, melyeknek megválaszolása egy jóizlésü nőnél harmadik személyek jelenlétében bizonyos tartózkodást kell hogy maga után vonjon, már pedig teljes őszinteség nélkül helyes diognozis megállapítására nem válíalkozhatom. Ígérem azonban, hogy vizsgálatom eredményét azzal az őszinteséggel fogom önnel közölni, a mily bizalommal ön nejének sorsát reám bízta. A férj ezen őszinte szavak hallatára helyeslőleg bólintott fejével és néma megadassa] a beteg szobáját elhagyta. # — így már most egyedül lennénk asszonyom, beszélgetésünket kettőnkön kivül senki nem hallja. — Mint már előbb is emlitém, betegsége iránt körülbelül tisztában vagyok, csakhogy — megvallom — nagy fába vágtam fejszémet, amennyiben az ön betegsége asszonyom teljesen individuális természetű. Az a főkérdés most, vájjon megakar-e gyógyulni vagy sem, mert annak elősegítésére vagy hátramozditására a mi tudományunk csődöt mond. A lelki betegség ellen nekünk nincs orvosságunk, jó tanácsokon kivül. Belső, szervi megbetegedéseknél, ha a beteg még oly makacs is, — egy kevés erőszak alkalmazásával kényszerithetjük a szenvedőt csillapító szerek bevételére, melyek végre is legtöbb esetben teljes felépülésre vezetnek. De önnél asszonyom semmi szervi megbetegedést nem észleltem hanem igen a léleknek egy oly megbetegedését tapasztaltam, melynek kezelése tisztán a beteg egyéniségétől tétetik függővé. Ha ön akarja, hamar felépül, ellenkező esetben lassú, hosszantartó sorvadás áldozatául esik, melynek természetes és végső eredménye a — kérlelhetetlen hálál. Most tehát arra feleljen őszintén, igaz hittel, vájjon megakar-e gyógyulni vagy sem V Ezen szavak után az orvos karosszékébek hátradűlve feszült figyelemmel várja a történendőket. — Őszinte szavait — szólalt meg a beteg remegő hangon — nagyon köszönöm. Megakarok gyógyulni, de nem azért mintha talán a halál gondolatával kapcsolatosan akaratlanul fellépő borzalmak elől hátrálnék meg, hanem más, igen fontos szempontok kényszerítenek arra, hogy uralkodjak magam fölött és felépüljek. ^ beteg itt félbeszakitá egészen normális beszédét, melyből lázas tünetnek még csak halvány nyoma "sem vehető ki. Rövid megfontolás után, nagy elhatározással tovább szövi a beszéd fonalát. —

L Doktor ur, ha jól emlékszem, orvossá avatása alkalmával önnek fogadalmat kellett tennie arra nézve, hogy betegeinek bajait csupán törvényes beavatkozással árulja el. Legyen nyugodt doktor ur, erre semmi szükség nem lesz. Most csak fogadalma megtartására külön figyelmeztettem, mivel ezen szent órában lelkem szivem legféltetebb titkát fogom ön elé kitárni. Én önben nemcsak az orvost, hanem egyúttal gyóntató szent atyámat is akarom látni. Feladatát megkönnyíteni doktor ur. Jól jegyezze meg, nékem nincs semmi szervi bajom. A lelkem szenved három álló év