Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-08-27 / 35. szám

való megtérülése is jogos kívánságunk a Tekintetos Hatóság támodatása utján elér­hetőnek mutatkozik. Kérelmünk tehát az, hogy a septem­beri és decemberi országos vásárok közzé egy ujabb országos vásár iktattassék be és pedig lehetőleg olyképen, hogy ezen vásár az október hónap utolsó hetének keddi és szerdai napján legyen. Az OMKE pápai kerület választmá- ; nyának megbízásából bátrak vagyunk eb­beli kívánságunkat a Nagyságos Polgár­mester Ur elé bocsátani azzal a kérelemmel : Kegyeskedjék jelen kérelmünket a tekintetes Tanács és közgyűlés elé terjesz­teni és oda hatni, hogy az OMKE által is támogatni abbeli kérelmünk, hogy október hó utolsó hetének keddi és szerdai napjaira országos vásár tartása engedélyeztessék — teljesedésbe menjen. Örömmel vesszük tudomásul az 0. M. K. E. pápai kerületének a vá­sári forgalmunk emelkedésére tett ké­relmét és reméljük, hogy városunk képviselőtestülete ezen kérvényt, mely a csütörtöki közgyűlés napirendjére van kitűzve lelkes fogadtatásban fogja részesíteni és a szükséges intézkedése­ket megtenni arra nézve, hogy a köz­ségben felemlített országos vásár fel­sőbb helyen támogatást nyerjen. ÍKARCZOLAT a mult Hb-é-tzcól. Már abban a tudatban voltunk, hogy kiláboltuk valahogy a „holt idény" kelle­metlenségeit, de sajnosan kell konstatálnom, hogy „visszaestünk" ebbe az unalmas be­tegségbe. Ezen visszaesést nagyban előmozdította azon körülmény, hogy a rendes szokástól eltérőleg a septemberi szini idény teljesen elmarad és kőszinházunkhoz méltó téli év­adba lesz részünk és igy a krónikát jel­lemző- „jönnek a fecskék" cimü bevezeté­sünk ez alkalommal elmarad és ez az oko­zója azon visszaesésnek, meiy a jelenlegi heti krónikát nagyon is befolyásolja. Kárpótlásul legyen mondva, amit vesz­tettünk ez alkalommal a krónikában a ré­ven, nemcsak megnyerjük a jövő hónap végén a réven, sőt ha figyelembe vesszük, hogy színházi életűnkben ezzel az átmeneti „visszaesés"-sel egy korszakalkotó reform­nak nézünk elébe, azt hiszem, hogy teljes kielégítést nyerünk azon téli szórakozással, melyet eddig nélkülözni kénytelenek voltunk. Régi ábrándunk már az ilyen téli se­zon, amely most már tényleg megvalósul. Teljes téli társulat a hozzá tartozó honvéd­zenekarral! Herz was verlangst du noch mehr? Es ha még hozzá vesszük azt, hogy hat hétre terjedő sziniévadot kapunk a szinmü irodalom legújabb termékeivel, azt hiszem nem lesz okunk megbánni, hogy szakítottunk a sablonnal és ezentúl nem leszünk a hozzánk érkező színtársulatoknak „kísérleti állomásai", vagy mint egy kipró­bált szinügyi bizottság tagja szokta mon­dani „probir mamselljei." Ha már a színtársulatunkról szól elő­zőleg is a heti krónika, nem muleszthatom el felemlíteni, hogy Micsey F. György szín­igazgató, ki eddig a iővarosi Népligetben tartott amolyan „nyári" társulattal előadá­sokat, téli társulatát már teljesen szervezte és amint a szinügyi bizottsághoz beküldött névsorból kivehető, a vidék nem egy első­rangú tehetségét találjuk fel. Primadonnától kezdve az utolsó kardalosig a teljes igények ki leszünk elégítve. Ki lesz elégítve a mű­érzék, szépségérzék és minden oly érzék, mely szorosan véve nincs összefüggésben a színpaddal és a társadalmi életben játsza le a szerepet. Talán elég is volt elöljáróban a szin­i társulattal foglalkozni, mivel még esetleg vád érhetne egyesektől, hogy érdeklődésü­ket annyira felcsigázta előleges szinijelenté­sem a krónikában, miszerint alig bírják bevárni „a délutáni három órai vonatot", ; már pedig ezt a legvérmesebb reményű színházi habiíüének és színházi meccenás­nak ha nem is kell, de célszerű bevárni, különben esetleg a „pech"-nek lehet ál­dozata. A „pech u-ről jut eszembe, hogy ebből a szurogátból az idén bőven kijutott min­denkinek rang és felekezeti külömbség nél­kül. Ha az utcán két ember egymással ta­lálkozik biztosra vehető, hogy az ő „pech"­jéről számol be. Ez a „pech" olyan járvány jelenleg nálunk mint a kanyaró sőt épp oly ragadós is. Hónapok óta minden kártyás a „mesés pech" jét meséli el, a gazdaközön­ség a ,,pech"-jét a szárazságban látja, a kávésok a vendégeket okozzák „pechül" és ha végül nem emlitve fel a sok minden­nemű és mindenfelé „a pénz hiányból eredő" pecheket, melyek nem a krónika keretébe valók, csak még azt emlitem fel, hogy saját magamnak is oly „pech"-em van azzal, hogy egyáltalában semmi oly esemény nem adja elő magát, mely anyagot szolgáltatna a heti krónika megírására, azt hiszem eléggé kifejezésre juttattam azt, hogy jelenleg Pápán : Mindenkinek pechje van! Frici. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város jövő évi költségirányzatban a felekezeti iskolákra nincs irányzat. Az hirlik, hogy Pápa városa sok te­kintetben a „sült galamb" repülését várja. Az hirlik, hogy Hoitsy Pál orsz. kép­viselőnktől már kértek előmunkálati enge­délyt, esetleges kérvények beadására. Az hirlik, hogy a polgármester las­sanként megtanul újra járni. Az hirlik, hogy huszárezredünk távol­léte alatt többen azt hangoztatják, hogy „özvegy vagyok özvegy, bánatos kis öz­vegy ..." (Ez sem szégyen. Szedő.) Az hirlik, hogy a rendőrség a Kossuth Lajos-utcában minden este i$endezett „rakéta hangversenyére megadta az engedélyt. Az hirik, hogy a rendőrök több izben oly utcákban ahol „jobbra át"-ot kellene csinálni, jobbnak látják „kehrt euch"-ot csi­nálni. Az hiiilik, hogy Pápán sokan a „hi­degvér és elegancia" szálló igét csak mon­dogatják. de nem sajátítják el. Az hirlik, hogy Pápán utóbbi időben mindenkinek „pech"-je van. Az hirlik, hogy Pápán a „funu" egy­let megalakult. Az hirlik, hogy Pápán a kávéházakban az éjjeli vendégeket még nagyító üvegen sem lehet látni. Az hirlik, hogy a plébánia templom tornya baleset ellen nincs biztosítva. Az hirlik, hogy Győrött a Royal-kávé­ház reggeli főpincére sokat ad a szakálára. Az hirlik, hogy a plébánia templom tornyát nem az isten nyila, hpnem a tüz kerülgeti. AZ hirlik, hogy az Erzsébetligetet nem az öntözőkocsi, hanem a közönség öntözi. Az hirlik, hogy a dohánygyári mulat­ságból kifolyólag egy összeférhetlenségi eset lett bejelentve. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szer­kesztője vacsorára eszi meg az ebédjét. SCIKE ZC. — Városi közgyűlés. Pápa város kép­viselőtestülete f. hó 31-én délelőtt 10 óra­kor rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. A legtöbb állami adót fizető városi képviselők 1906-ik évre szóló névjegyzéké­nek kiigazítására kiküldött bizottságnak je­lentése. 2. Több pápai lakosnak kérelme, a felsővárosi temetőtől a hamu házakig és innen a malmokig vezető útvonalnak jó karba helyezése tárgyában. 3. Jelentés a sertés piac érdemében. 4. Az orsz. magyar kereskedelmi egye­sület pápai fiókjának javaslata egy uj vásár engedélyezése tárgyában. 5. A pápai 4 hitfelekezet kérvénye az eddig élvezett segélyösszegnek ujabbi meg­adása iránt. 6. Városi tanács javaslata Saly István illetősége ügyében. 7. Hoffmann Hermann és Ruzicsek Sámuel pápai lakosok kérvénye az orszá­gos vásártérre megállapított helypénznek törlése tárgyában. 8. Több pápai lakosnak kérvénye víz­levezető csatorna készítése iránt. 9. A képviselőtestületi tagok választó­kerületeinek megállapítása. 10. A szervezeti szabályzat 69 és 105 § ának módosítása, illetve még 8 Írnoki ál­lás szervezése, egyúttal a dijnoki állások beszüntetese. 11. A pénzügyi bizottság beterjeszti az 1906-ik évre összeállított városi költség­vetést. — Szent István napja, Városunk la­kossága a hagyományos szokáshoz hiven, nagy kegyelettel ünnepelte meg első alkot­mányos királyunk névnapját. Az ünnepi mise a plébánia templomban lett megtartva, melyet Kis István káplán tartott és ame­lyen városunk összes hatóságai és huszár­ezredünk tisztikara testületileg vett részt. Az ünnepi szentbeszédet dr. Jankovich Ti­hamér káplán mondotta. — A világítási bizottság csütörtökön délután Mészáros Károly polgármester el­nöklete alatt ülést tartott. A főszámvevőnek azon jelentésére, hogy a szénszállítás el­lenőrzésére egy hídmérleg állitassék fel, a bizottság ennek felállítását egyelőre szük­ségtelennek tartja, hanem utasítja a telep portását a szénkocsik szigorú ellenőrzésére. Felolvastatott Iglauer István főmérnök levele melyben a telepnél viselt szakértői állásáról lemond. A bizottság amidőn sajnálattal veszi tudomásul a lemondást, érdemeinek teljes elismerése mellett megbízza a pol­gármestert. hogy szükség esetén Iglauer főmérnök szívességét továbbra is kérje ki. A villamos telep tisztviselőinek magánlaká­sába bevezetett áram díjmentes használata engedélyezett, de e szerelési költségek fi­zetésére köteleztettek. Téringer József sze­relőnek állandósítása iránti kérelme egy­előre függőben tartatott. A Ganz-cég által szállított mérőkészülékért 2038 K 79 fillér, ugyszinte a telepen elkészített tűzcsap, víz­vezeték és esőviz elvezetésére szükségelt cső vekért 1841 korona kiutaltatott.*' — A sertésvágóhíd ügye. Nemrég fel­szólaltunk ez érdemben és felhívtuk városi hatóságunk figyelmét ezen fontos intéz­ményre. Mint örömmel értesülünk felszóla­lásunk visszhangra talált, amennyiben Mé­száros Károly városunk polgármestare buda­pesti tartózkodása alkahnaval a Nicholson gyári cégnél — ki a terek elkészítését ma­gára vállalta — megsürgette a tervek el­készítését, ahol azon értesítést kapta, hogy a tervek legközelebb a városnak beküldet­nek. — Az állami tanitóképezde köréből. A közoktatásügyi ministerium ügyvezetője Né­meth Sándort a helybeli tanitóképezde se­gédtanárává kinevezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom