Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-01-08 / 2. szám

tés végett, hanem saját banküzletében hitelmüveletekkel gyümölcsöztetné. Az intézmény célja lenne: tagjainak a kölcsönösség alapján nyugdijat és árváiknak neveltetési járulékot biztosítani. Az intézet tagjai lehetnek kereskedők, kereskedelmi alkalmazottak, vállalkozók, nagy iparosok, kik nyilt üzlettel bírnak és a kereskedelmi és ipari vállalatok tisztviselői. Felhívjuk tehát helybeli kereskedőinket. a kereskedelmi alkalmazottakat és kereskedő ifjai tik egyesületét, hogy saját érdekükben tömörüljenek a saját jövőjüket és jólétüket biztosító intézmény létesítése érdekében. Pártoljanak és lelkesen támogassanak minden ily irányú mozgalmat, sőt ha ;kell, lépjenek önmaguk sorompóba és bízvást hisszük, hogy nem lankadó, kitartó és vállvetet fáradozásuknak meglesz a kívánt üdvös eredménye. Ne áltassák magukat a jelennel, mert lehet ugyan, hogy most életerősek, munkaképesek és egészségesek, de sekinek sincs homlákára írva a holnapi nap. Gondoljanak a bekövetkezendő öreg napjaikra, gondoljanak családjaik jólétére, boldogságra és akkor hisszük, hogy nem riadnak vissza az üdvös intézmény megvalósításáért való akcióba lépéstől. Ezt parancsolja valamennyiünknek jól felfogott érdeke. tán felkapva a tehetetlen tetemet, lecipelte a gyárba, abba a nagy terembe, ahol a szappan készítéséhez szükséges marólúgok állanak. Odament vele a legerősebb lúghoz azutan előkeresve egy vascsáklyát, felakasztotta rá Pal testét és beledobta a kádba. Tudjátok, ez a lug fura kis jószág. Megeszik mindent, a mi nem agyagból vagy kvarcból van, még e vasat is kikezdi, a rezet meg épen falja, az ércek közül a platina tud neki ellenállni. Hárshágyi Pali csontvázáról is olyan szépen letisztogatta tíz perc alatt a ruhát, a bőrt," meg a' hust, hogy a csontvázát akár a múzeumban leheiett volna mutogatni. -- Nos ós nem is kérdezitek, honnan tudom én mindezt? Nem akarjátok tudni, miért lett Dénes öngyilkossá ? A hangjára feleszmélt a sokaság is és kérdés kérdés után repült a doktor felé. A felszabadult nyelvek zsibvásárja cs ik akkor ült el, amikor a doktor belenyúlva a mellény zsebébe, kivett belőle valami apróságot s feltartva a levegőbe, így szólt: — Tudjátok mi ezV Dehogy is tudjátok. Ne is törjétek a fejeteket, megmonaom: ez egy műfog. Még pedig a legújabb amerikai találmány — üvegből van : csakhogy vulkanizált üvegből. Keményebb a gyémántnál és szívósabb a kaucsuknak Hogy ne kelljen sokáig törnötök a fejeteket a törté netem csattanóján, azt is mindjárt megmondom, hogy vagy két hónappal ezelőtt én illesztettem bele ezt a műfogat a Hárshágyi Pál állakapcsába . . . — Erről jöttél rá a nyomra ! — kiáltott ekkor közbe Párdányi Gyuri. — De hát az öngyilkosság! Pápa Yáros egyetemes leírása, — A dr. Kapossy Lucián szerkesztésében megjelent monografía ismertetése. — Egy bennünket nagyon közelről érdeklő munka hagyta el a napokban a sajtót: Pápa város egyetemes leírása, m.dyet a.pápai Jókai kör megbízásából annak érdemes főtitkára, dr. Kapossy Lucián szerkesztett. Annak a nagy munkának becsét, melyet az olyan mü létrehozása' igényel, csak az tudja kellőképen méltányolni, aki maga is volt már. abban a helyzetben, hogy nagy, egy tágas, irodaimi színvonalon álló müvet kellett a nagy közönség elé vinnie akár a legkiválóbb munkatársak közreműködésével is. Magának az anyagnak összeválogatása is rendkívül nagy körültekintést igényel, hát még a munkatársak megválasztása. 8 ha ez már meg van, mennyi gondot okoz a munkatársak dolgozatai elkészülésének megvárása. Az önzetlen munka szekere sokszor a legjobb akarat mellett is legfeljebb csak döcögős. Annál jobban esik, hogy dr. Kapossy Lucián müvének szemlélése alkalmával igazán jó lélekkel elmondhatjuk, hogy minden tekintetben büszke lehet a kiváló tudós alkotására, mert az ilyen munkával a „szerkesztés" szó nem fejezi ki hiven a valóságot. A tulajdonképeni mor.ografia Pápa város természeti viszonyainak ismertetésével kezdődik. A váios földrajzi helyzetéről, határairól, alakjáról, kiterjedéséről, magassági, domborzati, földtani viszonyairól és vizeiről Mohácsy Pál, éghajlatáról Pető Menyhért, növényvilágáról Barcsy József, állatvilágáról Wachsmann János és Mohácsy Pál irnak olyan szakavalottsággal, melynek komolyságában már a nevek puszta említésénél sem lehet kételkedni. A természeti viszonyok ismertetése után következnek a történeti viszonyok, melynek megírására Kis Ernő, főiskolai tanár tehetségének igazán legjavát szentelte. Minden lehetséges adat fel van itt kutatva s, a legszebb, legvonzóbb előadásban gyönyörködhetünk. A monográfiának ez a része egy önálló becsű történeti mü, melynek minden egyes fejezete azt a páratlan szeretetet tükrözi vissza, melylyel a tudós szerző tárgyáyal foglalkozott. A szerkesztő mellett kétségkívül Kis Ernőt illeti meg e siker oroszlán része. Különös érdeklődésre tarthat számot az a két fejezet, mely Pápa városának az 1848—49-iki szabadságharcban való részvételéről szól. Alkalmasabb módon pedig nem is fejezhette volna be munkáját, mint annak a jelenetnek megörökitésével, midőn a pápaiak gróf Batthyányi ! Lajos özvegyénél gróf Teleky László előtt megjelennek 1861-ben. A munka harmadik s egyúttal legnagyobb része a helyrajzi es társadalmi viszonyok ismertetésével foglatkozik. A városnak és vidékének rajza Barthalos István I ügyes munkája, a népesedési statistikát dr. Lőwy László irta meg s állította a legalaposabb tudással s a legpáratlanabb lelkiismeretességgel igazán ugy, hogy a száraz számok igazán megelevenednek, beszédessé válnak. A népéletről ifj. Martonfalvay Elek ír mindvégig ötletesen, gyönyörűen, az ő sajátos rokonszenves modorában. A „vagyoni viszonyok és keresetmód" cimü s nagy alapossággal megirt fejezet szerzője Harmos Zoltán. Ugyan ő ir ugyanigy a szegényügyről és emberbaráti intézményekről is. Most az egyházak ismertetése következik. Az ág. bitv. ev. egyház történetét röviden és mégis tömör alapossággal Payr Sándor, a soproni ág. ev. theologia tanára, az ev. ref. egyház történetét ugyanigy Thury Etele, a pápai ev. ref. theologiai akadémia tanár irta meg, a zsidó hitközség történetéből pedig Schor Ármin közöl felette érdekes adatokat. Kár, hogy éppen a legtöbb hivőt számláló rkath. egyház történetéről szó sincs. A dunántuli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának történetéről ismét Kis Ernő veszi át a szót, a ki tudvalevőleg erről a tárgyról a raillenium évében az egyházkerület megbízásából nagy és értékes köteter irt, a rkath. gimn. történetét Pető Menyhért irta meg, az állami tanitóképzőintézetét Répay Dániel, a ki ugyancsak nagyobb müvet irt erről a tárgyról, az állami polg. leányiskola történetét Nagy Gabriella, a földmives iskola történetét néhai Székely Istvánba városi kereskedő tanonciskola történetét dr. Kapossy Lucián, a város ipariskola történetét Herz Dávid, — Bravó, fiam, — helyeselt a doktor,' — helyesen következtettél. Hallgassatok csak ! Csütörtökön hivatott Dénes magához a gyárba, hogy beteg. Tudjátok én voltam a házi orvosuk. Azt mondta nagyon ideges. Mialatt vizsgálgattam, feljött a gyárból a munkavezető s jelentette, hogy a csontiisztörő malom elromlott, az egyik hengerén, ezen a rettenetesen rugalmas acélI hengeren valami karcolás, vagy repedés tá madt s oda beszorulnak a csontszilánkok. Tudjátok, engem nemcsak az orvosi : dolgok érdekelnek, hanem mindenféle fizikai I kérdés. Az is szeget ütött a fejembe, hogy 1 mi sebezhette így meg azt az acélhengert. Rögtön ajánlkoztam Dénesnek, hogy én is lemegyek vele a gyárba, megnézni az érdekes esetet. Lementünk s amint vizsgálgattuk a gépet, a gépmester ezt a megjegyzést tette véletlenül: — Olyan ez a törés épen, mintha valaki a fogával harapta volna. Ebben a pillanatban Dénes elsápadt s ha meg nem togom. a földre zuhan. — Ujabb idegrohammal mentegetőzött s ugy kisértem fel karonfogva a szobájába, A többit most már könnyű kitalálnotok. Én legalább már a Dénes elalelása pillanatában kitaláltam. Visszatérőben újra lementem a gyárba s azt mondva a gépmesternek, hogy a gép vizsgálgatása közben a gyűrűmből kiesett a kő, kértem, hogy szitáitassa át a csontlisztet. A gyűrűm kövét természetesen nem találtuk meg, de megtaláltam ezt a togat ni. Uraim, ez az amerikai fogteknika diadala. A vulkanizált üveg ellentállt a lug marásának, a tűz hevének és csorbát ütött a csontot lisztté őrlő henger acélján. Mondhatom nektek, hogy szükségem volt kis szabad levegőre. Azért, mielőtt felmentem volna újra Déneshez, nagyot sétáltam és séta közben összeállítottam magamban, visszafelé kombinálva, azt a történetet amelyet az imént mondtam el nektek s amely az utolsó betűig valóságnak bizonyult Amikor azután kissé kiszellőzött a fejem, ismét felkerestem Dénest, aki ekkor máisokkal nyugodtabban dolgozott az irodában. Hamar felvettem a nyugalmát, mert ezzel a szóval nyitottam rá az ajtót; — Megtudtam, hova tűntél a bátyád, Dénes. Véletlenül beleesett az egyik lúgos kádba. S elmondtam neki mindazt, aminek a nyomára jöttem. A szerencsétlen ember a hippokráteszi halálmerevedés tekintetével nézett rám s csak a feje egy-egy bóhntásával ismerte be, hogy helyes volt a következtetésem. Amikor a végére értem a dolognak, akkor leültem és recipét írtam sztrofantusz és morfium keverékére. — Nagyon ideges vagy, Dénes, itt irtain fel a szamodra egy kis morfiumot. De vigyázz, hogy egyszerre be ne vedd mind, mert az akkora adag, hogy egyszerre bevéve gyors és fájdalom nélkül való halált okoz ... A doktor elhallgatott s a kabátját begombolva elindult az ajtó felé. Onnan szólt vissza szinte csikorgó hangon : — Nyugodalmas jóéjszakát kívánok* uraim.