Pápai Közlöny – XV. évfolyam – 1905.

1905-04-16 / 16. szám

sét, de kívánja, hog\ erre nyilvános pályázatot hirdettesssék. Számos felszólalások történtek még ez érdemben mig végre elrendeltetett a szavazás és a következő határozat mondatott ki : A város villamos telepére szükséges harmadik gőzgép és dynamó beszerzést elrendeli, ennek felszerelésére szükséges 80000 korona erejéig felveendő kölesönt a villamos telep pénztara terhére megszavazza. Egyben utasítja a felügyelő bizottságot, hogy a gépek beszerzésére nyilt pályázatot hirdessen, valamint a szükséges kölcsön telvételéről gondoskodjék. Ezen határozat névszerinti szavazással hozzatott és pedig 50 szavazattal 17 szavazat ellenében, igy tehát ó

}3 szavazat többséggel. 6. A városi tanács jelentése az uj no kórház állapotáról. Tekintettel arra, hogy ez az utolsó év a melyben a kórház építését a városnak megkezdeni kell, hacsak ezen jutányos telket a város kezéből kiengedni nem akarja, a képviselőtestület utasítja a polgármestert, hogy a kórházépítése ügyében hozott képv. határozatot a legközelebbi megyegyülés tárgysorozatába felvétesse, jobban mondva ezen ügyet a vármegyénél sürgesse meg. 7. Több pápai szőlőbirtokos kérvénye az általuk fogyasztott bor után járó fogyasztási-adó elengedése és szőlőbirtokaiknak községi pótadó alól leendő felmentésére érdemében. dr. Antal Géza indítványára az áll. vál. javaslata némi módosítással, következőleg fogadtatott el : Tekintettel arra, hogy a bortermelők, nemcsak hogy fogyasztási pótadót nem fizetnnk, hanem még a bejelentett bormenymiségük után is kedvezményes adótetelben részesüllek, a folyamodók kérelmét elutasítja. Utasítja azonban a városi tanácsot, hogy intézzen felterjesztést a pénzügyminiszterhez, melyben a szőlőtulajdonosokat az állami adótól mentse íel egyben kérelmezze a fogyasztási adóknak minden ellenszolgáltatás nélkül a város kezelésébe leendő bocsátását. 8. A v. ügyész javasolja, hogy a gyámés alapítvány pénztárban kezelt értekek kamatja 5%-ra szállitassék le. Minthogy a kamatláb leszállítása, illetve megváltoztatása maga után vonná a gyámtári pénzek kezelésére vonatkozó szabályzat megváltoztatását, de különben is ezzel a kiskorúak tőkéi jobban nem volnának gyümölcsözőleg kamatoztatva, éppen ezen indokoknál fogva a képviselőtestület a városi ügy és: javaslatát ez idő szerint a napirendről leveszi. 9. Bottka Jenő és társainak kérvénye alagcsatorna kiépítése iránt. Heves vita után, melyben Bottka Jenő, Lippért Sándor, Mayersberg Salamon, Szentbe ügyász, dr. Hoffner, dr. Kende, dr. Antal G<v i Hteinberger vettek részt, az áll. vál. i. .ttsiaca fogadtatott ei, mely igy hangzik: Tekintettel arra, hogy a talajvízzel telitett pincéknek csak kis része volna vízteleníthető alagcsövezéssel, a többi 170 pince pedig a Cínca árok mélyebb fekvésénél ez nem volna elérhető, igy tehát ezen pince víztelenítése nem tekinthető oly közérdeknek, hogy a város viselje az alagesövezésnek több mint felét és községi pótadó révén azok is hozzájárulásra köteleztessenek, akikn k pincéje továbbra is vizzel volna eltvelve, mégis tekintettel arra, hogy adóalap feutartásaról van szo a, képviselőtestület a főcsővezeték költségeihez a vizvezetek pénztár terhére Vs részben hozzájárul s annak elkészítését elrendeli, ha az érdekelt háztulajdonosok a költség 2/

3 rész viselésére maguk kötelezik és ezen összeget a városi pénztárba letétbe helyezik. 10. A városi tanács jelentése a húsárak szabályozásáról. dr. Antal Géza szükségesnek tartja a húsárak szabályozását, de ellenzi, hogy a városi mészárszék állitassék fel s ily módosítással el is fogadtatott az áll. vál. javaslata : A képviselőtestület utasítja a városi tanácsot, hogy ha szükségét látja a marhahús árát próbavágás utján állapítsa meg. Ezen húsárak meghatározására illetve kiszámítására egy bizottságot választ, mellnek tagjai: Wittmann Ignác, Klein József csókot, amit valahol megszerezhetsz! De az asszony ... az asszony mindörökre ott viseli a homlokán az ilyen törvénytelen csók nyomát . . . * Pajzs ur még körülbelül félóráig lovagolt föl s alá az ebedlóben, három óra után pedig tompa fájdalommal rohant el a kaszinója játékszobájába, anélkül, hogy a feleségétől bucsut vett volna. Négyhetes házasságuk óta most történt először, hogy Klárika nem kisérte ki az urát az előszoba ajtajáig és az erkélyről nem lobogtatta feléje csipkés zsebkendőjét . . . Pajzs ur visszanézett az erkély felé, de a csipkekendő nem lobogott ezúttal a napsugaras levegőben. Az útba oly kihaltnak tetszett előtte és a gyümölcsárus kofa mintha szánakozva mérte volna végig a Klárika szerencsétlen férjét. Pajzs ur, amíg a csöndes utcán végighaladt, igy sóhajtott föl apatikus lélekkel: — Tegnap még a világ legboldogabb embere voltam — és ma . , . Nem fejezte be a mondatot, hanem a vállán kétségbeesve vont egyet. Meggörnyedve haladt föl a kaszinó lépcsőjén és tönkretett életére gondolva, tette le a pálcáját a ruhatárba. A kaszinóban épp lámpával kerestek egy negyedik vtarokkistát, s Pajzs ur nagyot sóhajtva ült le a zöldposztós asztalhoz. Amikor a legelső ultimókaszszát szerencsésen besöpörte a partnerei elől, igy szólott magában lesujva : — Természetes, hogy szerencsém van a kártyában, mikor :a szerelem megmérgezte az életemet. Nem játszható ti n c §szen egy óráig, mikor a pincér sietve jel- tette, hogy Mari az előszobáján várakozik Mari a felelős miniszterelnök szerepét tön tte be Klárikáék háztartásábai - és Pajzs ur komor arccal ment i, hog

i

f felesége ministerelnökét fogadja. Mari egy kicsi levelet nyújtott át halavány gazdájának. — A nagysága küldi, — mondta ünnepiesen és Pajzs urnák ugy tetszett, hogy a Mari nevető vonásai is komolyakká, szomorúkká változtak . . . Izgatottan tépte föl a levelet, melyből a következő megdöbbentő sorokat olvasta : Édes kicsi uram, igaza van, — magam is tudom, hogy igen nagyot vétettem magam ellep, mikor Tárnoki urat megcsókoltam. En is azt hiszem, hogy magát csaltam meg akkor — és a szivem megszakad a szomorúságtól, hogy magának, kicsi uram, oly nagy fájdalmat okoztam. Tudom, hogy nem szerethet ezek után és nem nézhet többé a szemembe, mikor arra gondol, hogy mást is megcsókoltam, magán kívül. De minek éljek én, ha maga nem szeret ? Mit keressek még, ha maga haragudni tud rámm? Oh, kicsi uram. ne átkozzon, de a maga kis bolondja nagyon-nagyon szomorúnak találná ezek után az életét, oly szomorúnak, hogy inkább a sir sötétségét választja, mint az ő egyetlen uracskája neheztelését. Meg fogok halni, mert meg kell halnom — és mire maga e sorokat olvassa, én már ott leszek, ahol sem boldogság, sem boldogtalanság nincs többé . . . Idáig tudta olvasni Pajzs ur a felesége levelét, de az utolsó szónál már forogni Ács Ferenc, Giczi Gábor, Deutsch Dávid, dr. Steiner József, Bognár János és Freund Ferenc főszámvevő. Egyidejűleg utasítja a városi állatorvost, hogy csak oly marhát engedjen közfogyasztásra levágni, amelyben a vágóhídi szszabályrendeletben megállapított fagyu tartalom van. 11. Építkezési ügyek. dr. Körös Endre ellenzi a Weltner Manó epitkezési engedélyét az áll. vál. javaslata alapján, mig ellenben dr. Kende az áll. vál. javaslatát pártolja és ily értelemben hozatott is a határozat. A képviselőtestület Weisz József, Weltner Manó és Hochhold Ferencné pápai lokosok részére kiadott építési engedélyt jóváhágyja. Webz József építési engedélyét azzal, hogy köteles a Csatorna és Kard utca sarkát házának mindkét oldalon l'/

2 méterrel tompítani. Bauer Henrik építkezési ügyében az utcavonalat Billitz Ferenc uj háza és az u. n. Adamina ház sarka közötti egyenes vonalat állapítja meg, megengedi, hogy ezen vonalig uj 1 zával kijöhet, köteles azonban az elfo

o.alt utcaterületén a várost kártalanítani. 12. Jelentés az átvonuló katonaság száraára emelendő épületekről. A képviselőtestület mielőtt a barakk kaszárnyát a bemutatott tervek alapján megépíteni elhatározná, a terveket a hadbizottsághoz felterjeszteni rendeli. Utasítván a tanácsot, hogy ennek visszaérkezte után terjessze újra a képviselőtestület elé. Több tárgy nem lévén napirenden a közgyűlés befejezést nyert. Színészet Pápán. Még két előadás és Micsey F. György színtársulata befejezte nálunk a tavaszi évadot. Mi már több izben kifejtettük nézetünket a társulat felöl s igy szükségtelennek ! tartjuk ezt újólag felemlíteni. Nemcsak mi ösmertük el ezt, hanem színházlátogató közönségünk is és ezt azzal igazolta, hogy az kezdtek a levél belüi és Pajzs ur hajadonfővel rohant le a kaszinó lépcsőin. A jó isten tudja, miképp vetette magát egy üres fiakkerbe, miképp ért haza s mikép jutott be az előszoba ajtaján, — de tiz perc múlva már ott térdelt a kék plüsskanapé előtt, amely körül Julcsa, a szakácsné sürgölődött mindenféle vizbe áztatott juttatörülközőkkel, — Oh, kis gyöngyvirágom, zokogta Paízs ur magánkívül, óh bolond kis madaram, hát mi jutott az eszedbe? Ezt,tenni, de ezt . . . Óh, édes istenem . . . Én ne szeretném, én, aki minden percben meghalnék magáért? . . . Meghalni, mert gyerekkorában megcsókolt valakit ... Ki látott ilyet, jó isten, ki látott? . . . — Hát nem gyűlöl . . . nem vet meg? — suttogta Klárika asszony félénken. — Gyűlölni . . . megvetni. . . araiért maga is csak gyerek volt, mint a többi lány! Nem volnék-e rosszabb a fenevadnál, ha ezért az ártatlan kalandért neheztelni tudnék ? . . . És akkor kiderült, hogy Klárika foszfortalan svédgyufát oldott föl egy pohár vizben, s igy ijedtségen kívül nem történt semmi baja. Annyira nem, hogy két óra múlva diadalmenetben vonult föl a férje karján a Svábhegyre. A vendéglőben megvacsoráztak és pezsgőt ittak és a második pohárnál, mikor Klárika szeme bájosan csil • lógni kezdett, igy szólott Pajzs ur kacagvr.: — Oh, maga naiv kis bolondom . . . Komolyan venni azt az ártatlan csókot, a melyet az eleven babájának adott tizenöt éves korában . , ,