Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-10-30 / 44. szám

Nem az izgalmas mozgalmak talajában teremnek az egyéni és a köz jólét gyümölcsei, valamint hogy nem a borgőz és füstfelhők kábitó és fojtó légkörében haszontalanul elfecsérelt idő érleli meg azokat. Kemény Béla. A kendertermelés érdekében, Mint örvendetes tényt konstatáltuk lapunk legutóbbi számában, hogy a szegedi kenderfonógyárral kapcsolatosan városunkban egy kendertelep létesítése lett elhatározva. Hogy ezen kendergyár létesülhessen a szegedi fonógyár igazgatósága kikötötte, hogy ezen városunkban létesítendő gyár részére legalább is 800 katasztralis hold kendertermelés biztositassék. Városunk agilis polgármestere, ki ezen gyár létesítése körül már eddig is buzgó tevékenységet fejtett ki. fáradságot nem kímélő módon igyekszik a kikötött termelést kimutatni és ez érdemben a vidéki gazdaközönséget igyekszik a kendertermelés előnyére felhívni és a következő felhívást intézte a vidék tanítóihoz terjesztés végett; Igen tisztelt tanító ur 1 A m. kir. fdldmivelésügyi miniszter, a legújabb időben a kender és jentermelést ajánlja a kis gazdák figyelmébe, — melynek termelése a mellett, hogy aránylag kevés told munkával jár, — olyan szép anyagi hasznot biztosit a termelőknek, — mely á búzatermelést tetemesen meghaladja. Közel 200 millió korona értékű kender és len arut hoznak be még mindig küifoidról évenként a magyar állam területére, arra kell tehát törekednünk, hogy a szükséges mennyiségű kender és len mennyiséget hazánkban termeljük, hogy az a rengeteg millió és millió korona értékű haszon, a mit eddig a külföldiek zseaeibe raktunk, — édes hazánkban maradhasson. magát, őt se üsse meg többé. Nem, soha többé. Bármi történjék, nem adja oda többé a pénzt, melyet keservesen keresett, hogy az ura részeges czimborákkal elpocsékolja, el kártyázza, talán még holmi kifestett képű uri czifráknak is szétosztogassa. Láztól égett az arczr, remegett egész teste, a bekövetkezendő viharra gondolva, mikor majd az az ember hazajön s dühöngve fogja megrázni a bezárt ajtót. Talán betöri az ablakot s azon mászik be. És akkor . . . — Akkor, — suttogta a kétségbeesett asszony, — akkor Isten legyer. irgalmas mindnyájunknak. Pillantása a konyhakésre esett, melylyel kenyeret szelt az este a gyerekeknek s mely még most is ott hevert az asztalon. Ha beledöfné azt a kést abba az emberbe, aki nekik átkuk és megrontójuk, hát nem volna az igazság ? Elszörnyedt attól a gondolattól, ami végigfutott agyán. Annak a késnek villogása mintha csábította volna. Mintha beszélt volna hozzá: — Markolj meg, ne félj. Az az ember elpusztítja a ti életeteket, pusztítsátok el ti az ő életét. Olyan volt ez, mint valami őrület. Semmi egyébre nem tudott gondolni, csak arra : — Vagy ő, vagy ti. Kinyújtotta kezét s közeledett az asztalhoz, majd eliszonyodva tántorgott vissza. Nem tudta, mennyi idő mult el ebben a rettenetes lelki állapotban. De éjfélen tul lehetett már, mikor nehézkes, rendetlen Ez az oka annak, hogy teljes bizalom • mai fordulok igen tisztelt tanító úrhoz, a midőn arra kérem, hogy a kender és lentermelést, hathatós befolyásával a kisgazdák körében támogatni, a termelés hasznos voltáról őket felvilágosítani, — termelőket gyűjteni, a jelentkezőket mellékelt szerződési mintára 2 tanú jelenlétében aláíratni, és azokat hozzám mielőbb beküldeni szíveskedjék. i Tájékozásul a következőket van szerencsém közölni. 1. A kender és lenkészitő telep Pápánj fog megépülni és pedig már a jövő év taj vaszán. 2. Termelésre eddig 573 hold jelentetett be. 3. Termelni lehet 400 L D-öl területből kezdve feljebb, korlátlanul. 4. A kendert aratás és szárítás után (áztatni nem kell) a telepen métermázsáját 4 kor. 50 fii. áron azonnal beváltják és a vételári összeget kifizetik. 5. Megbízható kis gazdák holdanként 40—50 korona előlegben is részülhetnek, a mely előlegeket a gyár fogja az illetőknek már kora tavasszal folyósítani. 6. Szakemberek állítása szerint egy hold földön 35-től 60 métermázsáig remélhető a termés. 7. Kendermagot a gyár bocsát kora tavasszal a termelőnek rendelkezésére. 8. A termelendő kendert a gyár már 1905 évi aug. hó folyamán beváltja. 9. Kendertermelésre leginkább televényes, kövér porhanyós, esetleg iszapos talaj, — továbbá rét vagy erdő irtás különösen alkalmas. Nemcsak reméljük, de bizton hisszük, hogy a vidéki gazdák ezen előnyös és kedvező feltételeket szívesen fogadják és kész örömmel ragadják meg az alkalmat a kendertermelesre. melynek eredménye az lesz, hogy mar a tavasszal városunkban a kendergyár építése kezdetét veheti és jövő őszszel a gazdák kendertermelése be lesz váltható. lépések kopogását hallotta, ahogy dülöngöző ember jön a keménynyé fagyott udvaron. Kint a Ferenczváros végén laktak s nem volt a rozoga kis háznak más lakója, csak ők meg egy süket vén asszony, akinek a fia pinczér volt valami éjjeli kávéházban s csak reggel szokott hazajönni. Nem volt hát senki, aki hallotta volna a dörömbelést a konyhaajtón s a rekedt káromkodást: — Az ördög vigye el, hát nem ébred fel az az álomszuszék ? Megállj csak, bemenjek, leszakítom mind a két füledet. Az asszony elfújta a lámpát s ott állt a szobában az asztal mellett, keze a kés nyelén. Ugy érezte, mintha minden vére az agyába tódulna. Még hangosabb lett a dörömbölés. A gyerekek felriadtak álmukból és sírni kezdtek. — Csak bőgjetek — szolt az apjuk — viszket már a kezem, hogy jól eldöngesselek avval a lusta dög anyátokkal együtt. Az asszonynak lázasan kalapált a szive s iszonyúan zúgtak a fülei, azért mégis meghallott minden hangot. Hallatszott, a mint a tántorgó ember a fal mellett tapogatózva odább megy. Talán az ablakot keresi. Most elcsúszott a végigvágódott a földön. Hallatszott vad szitkozódása, mely azonban mindegyre rekedtebb lett s nemsokára csak egy-egy szaggatott szó, vagy nyögés hallatszott. Bizonyosan nem tudott fölkelni a földről s ott elnyomta az álom. Már csak tompa hortyogását lehetett hallani. Az asszony eleresztette a kést, melynek nyelét szorongatta idáig. Már nem Városi közgyűlés. — 1904. oktöUr 24. — Nagy érdeklődés ellett tcrtotta meg Pápa város képviselőte üete hétfőre egybehívott közgyűlését. A képviselők rendkívül nagy számban jelentek meg, mintha valami választás céljából gyülekeztek volna, jóllehet nagyobb vita csak a sertéspiac áthelyezése kérdésében volt. A sertéspiac a Korona-térre lett áthelyezve — az állandó választmány javaslatával szemben mely az országos vásárteret jelölte ki. Nagy lelkesedést keltett a közgyűlésen a polgármester azon kijelentése, hogy a csatornázás kérdése a legközelebbi közgyűlés napirendjére kerül, mely kijelentését a korvin-utcai lakosok alagcsövezés iránti kérvénye kapcsolatával tette meg. A közgyűlés lefolyását adjuk a következőkben : Mészáros elnöklő polgármester üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és a jkv. hitelesítésére Kalmár Károly, Jilek Ferenc, Mátz József, Kolera Károly és Mayersberg Salamon képviselőket kéri fel. A mult ülés jkve felolvastván, az észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Felölvsstatott Martonfalvay Elek levele, melyben édes atyja elhunyta alkalmával hozzá intézett részvétiratra köszönetét nyilvánítja. Napirend előtt Harmos Zoltán kijelenti, hogy a helyi lapok egyikében azt olvasta, hogy a Tűztorony-utcában 2 ház leégett, melyek utcarendezési vonalba estek. Ezeket a házakat most igen könnyen meg lehetett volna venni és a tervezett utcát megnyitni. Miután a hatóság ezt elmulasztotta, a cikk szerzője azzal végzi közleményét, hogy „szégyelje magát Mucsa és Rátót, mert Pápa nagyobb rekordot csinált ezen a téren és tullicitalta őket." Ezen hírlapi közleményből kifolyólag interpellálja a polgármestert és kérdi, hogy a cikkben foglaltak megfelelnek-e a valóságnak s ha igen, a városi tanács mivel indokolja mulasztását. Polgármester rögtöni válaszában kijelenti, hogy feltéve, miszerint a városi takellett félni, hogy bejön az ura. Az ott fekszik mámoros mély álomba merülve. Csak most eszmélt föl az asszony, mintha ő is valami álomból ébredne. A láz még égette agyát s teste még didergett, de már nem állt annak a mindent elkábító érzésnek a hatása alatt. Már tudott gondolkozni, megfontolni. Borzadva gondolt arra, hogy férje reggelig megfagy ott kint. Hát uem gyilkosság az, ha ő elnézi, hogy az a boldogtalan megfagyjon ? Önkénytelen pár lépést tett előre, aztán megállt. Megmentse ? Behozza ? Hogy holnap újra folytatódjék az a szörnyű élet, amit eddig éltek ? Es akkor ugy érezte, hogy szive újra mogkeményedik. Hát legyen gyilkosság. A gyermekeiért teszi. Őértük. Odament hozzájuk. A két kisebb már akkor újra elaludt, a legnagyobb, a fiúcska még ébren volt s remegve ölelte át anyja nyakát• — Anyácskám, ne hagyj. — Nem hagylak, nem, édes kis fiam, — suttogta csókjaival borítva el a gyermek arczát —- nem hagylak bántani. Sokáig tartották egymást átölelve az anya és a kis fiu. Aztán elaludt a gyermek és az asszony egyedül maradt ébren a sötét éjben. Reggelre megfagyva találták az embert. Es most azt kérdezem : ha esküdtszékben ülnének önök, elitélték volna azt az asszonyt ?