Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-09-18 / 38. szám

X9V. évfo'yam Fápa, 1904. szept. 18. 38. szárii. I 1 FÜGGETLEN HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyed­évre 3 kor. Egyes szára ára 30 fillér. LAPTULAJDONOS és KIADÓ : gmiU&W&EM »BH&Y3ES. H1RDETESEK os NYILTTEREK feivótetüek a kiadóhivatalban és NOBEL A R M S H konyvkereskedésáben. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. KÖZERDEKÜ Néhány őszinte szó. Városunk képviselőtestülete meg állapította a jövő évi költségvetését, mely alkalommal azon tapasztalatokra jutottunk, hogy képviselőtestületünk körében, vannak, ha nem is sokan, de elegen, kik hivatásuk tudatában városunk ezen fontos aktusánál a lehető legnagyobb érdeklődést tanú­sítanak és városunk háztartásának minden egyes legkisebb tételeivel számolnak. A költségvetés tárgyalása alkal mával oly jelenségeket tapasztaltunk, melyekből a következő konzekvenciát vontuk le : A tárgyalás folyamán tapasztal­ható volt, hogy városunk vezérfiai a haladást követelik és hogy egyöntetű a mozgalom, városunk minél gyorsabb és nagyobb mérvű fejlesztésére, tö­kéletesítésére. Ez a mozgalom a közelmúlt nagyszerű haladásából, fi­gyelmet érdemlő fejődéséből s abból a jogos feltevéséből indult ki ; hogy TÁRCZA. Szerkesztő ur ! Szerkesztő ur! Rég nem látott Az Ön lapja engem; Nem tudhatom, mi az oka, Nem teszi ki versem ! Szerkesztő ur! Mért haragszik, Mért neheztel reám, Versein} már ön előtt is — Megvetettek talán? Szerkesztő ur! Egy éve már Lesem, várom lapját, Mégse hozza provincbeli Szegény költő dalát! Szerkesztő ! Szánjon meg hát. Tegye ki a versem, Elégítse ki egyszer már Rég óhajtott kedvem ! városunkban a fejlődés megkívántató feltételei teljes mértékben megvan­nak, s ok kai-móddal eltudjuk érni, hogy azok rövid idő alatt rendelke­zésünkre is álljanak. Nagyon helyes s elismerést ér­demlő a képviselőknél ezen mutat­kozó élénk érdeklődés, mely fényes bizonyságul szolgál arra, hogy Pápa város intéző férfiai mennyire szivü­köu, leikükön viselik annak megér­demelt baladását, fejlesztését. A költségvetésben számos ujabb tétel igazolja, hogy a pénzügyi bi­zottság lelkes munkát végzett s min­dent elkövet, hogy a haladás, a fej­lődés szükségszerű feltételeit minél teljesebb mértékben — a polgárok lehető igénybevétele nélkül — meg­teremtse. Reméljük is, hogy ez csak­hamar be fog következni, s Pápa városa — mely eddigi haladásával is követendő példaként áll a vtdéki városok között — nemsokára teljesen lefogja vetkezni a mult idők kopott, toldott-foldott köntösét. Szerkesztő ur! Ha igy teszen, Jussa lesz az égben: „Pápai Közlöny" lesz ugy Minden honfi kézben ! Szerkesztő ur! Hallgassa meg A kérésem nékem, Ha beküldőm, közölje is, Vagy egyszer a versem ! leányhüség. Az őszi futtatások után, a versenyek egyik főnyertese, Szentpétery báró hajtó­vadászatra hívta össze a vidéken lakó tár­saság tagjait. A vadászterület szomszédságában emelkedő kastély hires volt vendéglátásáról. Bár az idő romboló hatalmától megviselt falak évtizedek őta elhanyagolt állapotban fogadják a mulató társaságot és mégis soha. sem történt, hogy csak egy is hiányzott volna a meghívottak közül, mindannyian ismerték a hires sportmán életnézeteit, ki egyfelől semmit sem kímélve szórta pénzét a különböző szórakozások érdekében, mig Nagyon helyeseljük néhány kép­viselő azon felszólalását, hogy a haladó kor meg nem állapodik a korszellem követelő, megállapodnunk tehát nem szabad, ha Pápa város felvirágzását tűztük ki célul s hogy ez célja Pápa város minden egyes polgárának, — ahhoz kétség sem férhet. 8 éppen ezért a munkából ki kell venni részét, minden városunk iránt komolyan érdeklődőnek és első sorban természetesen a városi ta­nácsnak és képviselőtestületnek. A képviselőtestületi közgyűlése­ken kell feltárni őszintén, nyíltan, leplezetlenül városunk helyzetét. Ott kell azt minél szélesebb körű és alaposabb megbeszélés tárgyává tenni; mert csak igy kelthető fel a köz­érdeklődós az aktuális kérdések iránt, s csak ily körülmények között szá­mithatuuk a közvélemény támogatá­sára is. A képviselők ne resteljenek szót emelni a közgyűléseken, hogy rá­másfelől egyetlen fillért sem áldozott, hatá­rozott ellensége lévén a javításoknak. Nyolczat ütött a kastély toronyórája. A bentlakók és vendégek lassanként ébre­deznek, néhányan már fel is keltek. A ház minden irányban megélénkül. A folyosóra vezető ajtók megnyílnak, kérdezősködnek, mindenkinek van valami kívánni valója. Az erkélyen négy-öt fiatal ember áll egy csoportban teljesen felkészülve a va­dászathoz, a többiek késedelmét a hölgyek­nek tulajdonítva; pompás anyagot találtak abban a kedélyes szórakozásban, melynek emberszólás a neve. —- Tudjátok-e, hogy Kőrösy Juliska is itt van? Zalaméry Dezső, kiben a vadásztár­saság egyik legkiválóbb tagját mutatjuk be olvasóinknak, nem állhatta meg, hogy el ne mosolyodjék. — Lám-lára, még az a kis elbizakodott jószág is utánunk jött; jól mondják, misze­rint a tizenkilenczedik szazad hölgyei ma már a férfiak különleges időtöltéseiben is állást foglalnak. Helytelen nevelési irány, még helytelenebb szokások, végtére is nem volna szabad ily feltűnően keresni a férfiak társaságát . . . FERENCZ JÓZSEF KESERŰ V ===== az egyedüli elismert kellemes izü természetes hashajtószer. =====

Next

/
Oldalképek
Tartalom