Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-05-29 / 22. szám

egyéni rendes tagjainak száma esze­rint eddig 7368. Ekként érlelődött az ügy odáig, hogy az Országos magyar kereske­delmi egyesülés első közgyűlését má­jus 22-én megtarthatta. Mintegy foly­tatását képezte ez a soproni alakuló közgyűlésnek, de minő különbség a kettő között! Sopronban az országos érdekképviselet célja és szervezete tekintetében még lényeges elvi elté­rések mutatkoztak, a budapesti köz­gyűlést azonban az egyetértés jegyé­ben tartották meg. Amott alig 120— 150 kereskedő tanúsított langyos ér­deklődést a nagyfontosságú ügy iránt, most azonban a kereskedők tömege­sen gyűltek össze a fővárosban, hogy lelkesedve tegyenek tanúságot a ma­gyar kereskedők összetartásáról, egy célra való törekvéséről! Református tanárok országos gyűlése. — 1904. május 24. 25. — Városunknak két napon át ünnepe volt. Az országos református tanár-egyesület vá­rosunkban tartotta meg harmadik évi köz­gyűlését. Az ország minden részéből mint­egy 150 tanár jött el városunkba, hogy a magyar állameszme szolgálatában teljesítsék egyesületi feladataikát és tanácskozzanak saját belügyeikről. Városunk érdemes közönsége tradíciói­hoz volt hü, amikor a közgyűlést előkészítő és rendező bizottságot munkájában kezdet­től fogva a legelőzékenyebben támogatta, lehetővé tevén ezzel, hogy a kongresszus valóban országos jellegűvé lett. Ugy fogadta vendégeit, hogy az minkét télhez méltó volt, ezzel feledhetetlenné akarta tenni az ország S nyakába borult vőlegényének. Az megcsókolta. Ámde Anna érezte, milyen hi­deg az a csók. A férfi lesütötte fejét a leány vizsgáló szeme előtt, de Anna átlátott a lelkén. — Oh, most már tudom igazán — sóhajtott magában. Pár nap múlva újra előhozta: — Laczi, bontsuk föl ezt a mi eljegy­zésünket. Nem származhatik semmi jó a mi házasságunkból. — Már megint ? — vágott bele bo­szusan Fejes László. — Megint, — viszonzá csöndesen, szo­morúan Anna. —• Az igazságnak egyszer napfényre kell jutni s jobb előbb, mint ké­sőbb. En nem teszek neked szemrehányást. Te nem tehetsz arról, hogy már nem sze­retsz. Fejes László ingerülten felelt: — Hát mindenkép azt akarod, hogy én olyan gazember hírébe keveredjem, aki hat évig bolondit egy leányt s aztán a fa­képnél hagyja'? Nekem szükségem van az emberek becsülésére. Hát ne beszélj nekem ilyet. Bolgár Anna aztán nem is beszélt többet ilyet, Hanem egy hét múlva egyszer korán reggel szalad a Bolgárék szolgálója a fiatal doktorhoz. — Tessék jönni hamar, Anna kisasszony nagyon rosszul van. Már előtte való este látszott, hogy egy kis láza van s köhécselt. — De akkor azt mondta : — Semmi, semmi. Most azonban nem lehetett már elta­gadni. Az egész család meg volt rémülve. Az öreg házi orvos is ott volt már s fejét minden részéből összesereglett ret. tanárok­nak a pápai napokat és ezáltal ujabb ada­tot szolgáltatni vendégszeretetének országo­san ismert hírének, nevének fokozásához. Szeretettel vettük körül és igyekez­tünk megmutatni, hogy nagy embereinket sze­retjük, érdemeiket méltányolni ós fáradozá­suk jutalmát megadni tudjuk. Fogadtuk igazi magyar vendégszeretettel részt vettünk ün­nepségükön igazi lelkesedéssel, hogy jó em­lékkel távozzanak és kellemesen gondolja­nak vissza Pápa városában töltött napokra. A kongresszus napjairól az alábbiakban számolunk be részletesen. Az érkezés. Hétfőn délután a gyorsvonatokkal ér­kezett meg a tanárok egy része. A gyors­vonat után alig 10 percnyi időköz után egy különvonat robogott be a pályaudvarba, amelyen a vendégek nagyrésze érkezett meg. A vendégek fogadtatására a pályaud­varon a helyi rendező-bizottság tagjai, a tanintézetek képviselői, továbbá Mészáros Károly polgármester, valamint a város elő­kelő közönségének igen nagy száma jelent meg. A megérkezettek között volt Hegedűs Sándor főgondnok, Antal Gábor püspök, Beöthy Zsolt főrendiházi tag, Kolossváry Jó­zsef főispán, dr. Hegedűs Lóránt orsz. kép­viselőnk. Az érkezőket Pápa város nevében Mészáros Károly polgármester, a dunántuli ref. egyházkerület és kollégium nevében Németh István theol. tanár üdvözölte, mely üdvözlésekre Dóczy Imre a ref. tanár-egye­sület elnöke mondott köszönetet, melynek végeztével hosszú kocsisorokban vonultak be a városba. A bevonulást a pályaudvaron daczára az esőzésnek sürü csapatok nézték végig, mely valóban impozáns volt és főleg a ren­dezés mintaszerüségét kell kiemelnünk, — amennyiben a kocsikba való elhelyezést és a lakásokra való kalaulözolás nehéz munká­ját a legnagyobb rendben teljesítették. Este a Griff szálloda nagytermében ösmerkedési estélyre jöttek egybe a taná­rok ós éjfélig a legvidámabb hangulatban csóválta. Nagy a baj, tüdőgyulladás, mell­hártyagyulladás. Senki sem tudta, hogy történhetett. Hol hűtötte meg magát ugy ez a leány ? — Nem tudom, hogy kilábolja-e ? — mondta az öreg. — Meg kell menteni, — mondta a fiatal. S ugy érezte, mintha valami nagylelkű cselekedetet művelne, mikor mindent elkö­vet, hogy megmentse azt a leányt. — Itt fogok virrasztani mellette. A beteg megszorította lázas, forró ke­zével a fiatal orvos kezét : — Köszönöm, Laczi. De, én ugy ér­zem, hogy meg fogok halni. És akkor, La­czi, az a kívánságom, hogy te és Etus egy pár legyetek. — Anna, Anna, micsoda gondolat ez ? — pirongatta Fejes László. — Te jobban ! fogsz lenni és te fogsz lenni az én felesé­gem . . . Harmadnap ugy látszott, hogy már jobban is lesz. — Következő nap virradóra azonban hirtelen nagyon rosszul lett. Most már vége. — Hol hűthette meg magát újra ? — tépelődött a két orvos. Hol ? Hát ki tudhatta volna azt ? Nem volt mellette senki azon éjjel. Csak a min­dentudó Isten látta, mikor kinyílt az ablak a fagyos, téli éjszakában s kihajolt rajta a beteg leány, kitárva meztelen keblét a der­mesztő hidegnek. És mikor egész testében reszketve visszafeküdt ágyába, fölsóhajtott: — Most már boldogok lehetnek. Most ; már egymáséi lehetnek. köszöntötték egymást ugy a régi valamint az ujabb ismerősök Első nap. Kedden reggel kezdődött az Országos Református Tanár-egyesület közgyűlése a kollégium gyönyörűen feldíszített tornahelyi­ségében, mely 9 órára megtelt megyenk és városunk valamint a tanügyi világ előkelő­ségeivel. Ott voltak : Kolossváry József főis­pán. Hegedűs Sándor az egyházkerület fő­gondnoki, Beöthy Zsolt főrendiházi tag, Antal Gábor püspök, Ihász Lajos 'főrendi­házi tag, Gyurátz Ferencz ág. püspök, dr. Hegedűs Lóránt orsz. képviselőnk, Sült Jó­zsef kir. tanácsos, a pápai összes tanin­tézetek küldöttségei és közéletünk számos előkelősége, diszes hölgyközönség és végül maguk a kongresszus tagjai. A közgyűlést Dóczy Imre elnök nyi­totta meg nagyszabású beszéddel. Beszédében az egyesület ellen bizo­nyos részről támasztott vádakkal szemben kijelentette, hogy a református iskolák szel­leme azonos az államiéval. Megemlékezik, Jókai elvesztéséről és megemlítette, hogy épen Jókai volt aki a református isko­lát, mint magyar iskolatypust állította a világ elé. Beszédét a következőkép végezé : Meg vagyok győződve, hogy a mai ref. tanárság, mely a nagy elődök szent nyomaiba lépett, teljesen át van hatva nem­zeti hivatásának tudatától, azért e lelkes tábort itt, hol a Márton, Tarczy, Bocsor, Kerkápolyi nagy tanárainak szelleme lebeg felettünk, ismételten üdvözölve, országos ref. tanár-egyesületünk harmadik közgyűlé­sét ezennel megnyitom. Lelkes éljenzés után Antal Gábor püs­pök a dunántuli egyházkerület nevében üd­vözölte az egyesületet, mint a nagy hagyo­mányos őrzőjét, mely az egyházat és az iskolát egybefűzi a tudomány, a szeretet és a vallásosság által. Hegedűs Sándor, a protestáns irodalmi társaság nevében szólt a vallás és tudomány kapcsolatáról, meggyőzően fejtegetvén, hogy minnél jobban halad a tudomány, annál job­ban dombo ociik ki a biblia és mennél na­gyobb társadalmi forrongások veszélyeztetik az állam életét, annál inkább lép előtérbe az evangelium. Beöthy Zsolt, mint az orsz. középiskolai tanáregyesület elnöke, megerősíti Dóczy elnök szavait és igazolja, hogy a magyar kultura emelését célzó törekvésben és mun­kában az egész tanárság egyetért és a két tanáregylet közt fennálló viszony példátlan. Kolossváry József vármegyénk főis­pánja üdvözölte ezután a közgyűlést és csodálatának adott kifejezést a ref ;- tanár­ság mindenkori hazafiassága felett. Örvend, hogy az egyesület Veszprémmegyét tisztelte meg eljövetelével. Az üdvözléseit után Zoványi Jenő sárospataki tanár tartott felolvasást 1848: XX. t. cz. és a protestáns iskolák cimeti. dr. Antal Géza pápai theologiánk ta­nára, meggyőzően fejtegette a vidéki aka­démiáknak a túlzsúfolt egyetemekkel szem­ben való létjogosultságát. Végül Kis Ernő pápai tanár tartott előadást Veszprém megye református népé­ről és ezzel az elnök a közgyűlés első nap­ját berekesztette. Bankett. Közgyűlés után délután l'/ 2 órakor 150 teritékes bankett volt a Griff szálloda nagy­termében. Az étrend a következő volt: Ragont leves. Fogas tártárral. Bélszín körözve, Poudding chandeauval és túrós retés. Idei libasült salátával és befőttel. Giardinetto. Fekete kávé. A harmadik fogásnál fölállott Hegedűs Sándor és remek felköszöntőt mondott a királyra, beszédet állva hallgatták és utána háromszoros éljennel feleltek. Ezután Antal Gábor a vendégekre, Dóczy Imre Antal Gáborra és Hegedűs Sán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom