Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-05-01 / 18. szám

ján minél inkább meggyökereztessük azo­kon a vidékeken, a hol a nép még mindig makacs szivósságal ragaszkodik a közéleti társalgásban, a bevándorolt megtelepedett ősei otthoni idegen száj és nyelvjárásához, e tekintetben a helyesebben vezetett ismétlő iskoláktól is igen sokat várok. E helyütt ki kell emelnem a legutóbb megjelent orsz. magyar közoktatásügyi sta­tisztika alapján Veszprémvármegye magy. anyanyelvűének előnyös beiskolázását és dacára annak a körülménynek, hogy 4 olyan vármegyével szomszédos a mi megyénk, me­lyek területén a magy. anyanyelvűek be­iskolázása rosszabb mint az idegen nyel­vüeké, Veszprémvármegyében a magy. anyanyelvűek beiskolázása mégis jobb. mint az idegen anyanyelvüeké. Ez a körülmény nyilván a valamennyi iskolánkban divó ál­talános magyar tanítási nyelvűnek is tulaj­donitható, megjegyzem, hogy eddig még hazánk 22 törvényhatósági területén rosz­szabb a magy. anyanyelvűek beiskolázása, mint az idegen anyanyelvüeké az a négy szomszédos vármegye, melyek területén ez a körülmény szintén mutatkozott: Győr, Komárom, Fehér és Tolna ezeken kívül még a dunántuli Baranya. iskolai jótevőül jelenthetem az ajka­csingervölgyi kőszénbánya részvénytársasá­got, ez 4000 korona költségen uj iskolát épített a bánya, — telepen lévő munkások gyermekei számára a társaság ezen áldo­zatkészségét a vallás és közoktatásügyi m. kir. minister ur is megköszönte. Biró Gyula, polg. iskolai tanítót áthe­lyezte a vallás és közokt. m. kir. minister ur a veszprémi áll. polg. iskolához, amint már most is látszik, komoly fiatal és tö­rekvő tanerőt nyertünk benne, ki tanintéze­tünk fejlesztéseinek ügybuzgó tényezőjévé v ál and. Dr. Mártonffy Márton orsz. iparosta­noncz iskolai főigazgató meglátogatta a veszprémi kereskedelmi tanulói iskolát s az abban észlelt jeles tanueredmény, rendtar­tás és igazgatás iránt elismerését fejezte ki. Dr. Gőőr József székes-íóváros ipar­iskolai igazgató pedig a pápai állami tanító képző intézetben tartott uj tanítási módsze­réről előadást, mely a tantestület és növen­dékek nagy érdeklődése mellett folyt be. Nyugdíjigény emelést nyert II, korona pótlók beszámítása folytán márezius hóban 55 tanuló. Tanszerekben részesült az ihászi és herendi állami iskola. Fájdalommal kell azonban említenem, hogy a lefolyt hóban vármegyénk négy de­rék tanulóját ragadta el a halai, n. m. Stark Károly felső-perei, Mészáros János és Lak­ner Mihály lepsényi és Haszty József ba­kony-magyar-szombathelyi tanítót, kiket a nép ő szintén megsiratott. Színészet Pápán, Mezei Béla színtársulata kedden tar­totta utolsó előadását és ugyancsak az elő­adás után éjjeli vonattal N.-Kikindára uta­zott ahol csütörtökön „Aranyvirág" operettel megkezdte n hat hétre tervezett évadot. Mezei Béla szinigazgatónak azon eljá­rását, hogy be sem fejezve a tavaszi éva­dot, itt hagyta városunkat, megjegyzést nem füzünk, de igenis szóvá kell tennünk ezt azon okból, mert ezen távozását közön­ségünk rideg közönyével indokolta. Nos ezt hát határozottan tagadásba kell vennünk. Nem mondjuk, hogy az évad kezdetén volt ok némileg a panaszra, de az utolsó két héten a közönség oly párto­lásban részesítette a társulatot, melyet éve­ken át nem volt alkalmunk tapasztalni. Ne a közönségünkben keresse a színigazgató a hibát, hanem abban, hogy túlszervezte magát, jobban mondva erősen „bevásárolt". Máskülönben, hogy Mezei igazgató mit ért el azzal, hogy a tavaszi évadot igy fe­jezte be, annak ő lássa a következményeit. Nézetünk szerint ezen távozásával közönsé­günk simpatiáját teljesen elvesztette és aligha remeiheti, hogy a septemberi évadot városunkban töltheti. A három utolsó előadásokról röviden a következőkben referálunk. Vasárnap zsúfolt nézőtér eiőtt „ Arany­kak" bohózat ment, melyben Németh reme­kelt Dachselmayer szerepében. A vendég­lősnő Kállay Jolán kitűnő hangulatban játszta Ágotái a pincér szerepében igen jó volt. Hétfőn másodszor került szinre Egyen­lőség" Peterdy Etus jutalmára. Gyér közön­ség volt a színházban, de ez előre volt látható, amennyiben a premiere sem tudott közönséget vonzani. A jutalmazottnak bő­ven kijutott a tapsokból. Kedden volt a bucsuelőadás, mely al­kalommal „Csókon szerzett vőlegény" került előadásra Kállay Jolán jutalomjátékául. A jutalmazottól közönségünk nagy ovációkkal búcsúzott el. Tisztelői két remek csokorral kedveskedtek neki, a közönség egész estén át tapsok egész özönével árasztotta el, me­lyet remek játékával méltán kiérdemelt. A többi szereplők Remete, Halassy és Mezeiné kifogástalanul játszták és a bucsuelőadás fényes sikerét nagyban emelték. KARCZOLAT Eh xn/ixl-t lxó-tírről. Finita 1a. comedia ! Hogy mit jelent ez, azt talán szükségtelen bővebb komentárral ellátni. Itt hagytak bennünket Thalia pap és papnői, és ha nem is a szó-szoros értel­mében véve, mint Szt. Pál az oláhokat, de végeredményébeu még is ugy történt. Szóval igy még nem jött ki! Mezei praecedenst alkotott a mostani tavaszi évad­ban. Nem sokat teketóriázott, hanem ugy magyarosan mondva, összeszedte sátorfáját és elutazott társulatával Kikindára — állí­tólag pénzesebb közönséget keresni. Mert hát nem is kellene megemlítenem, hogy ezen elhatározását a „deficit"-tel indokolta, , jóllehet az utolsó hét kassza raportjában a ! telt és zsúfolt házak napirenden voltak. A társulat tagjai nem szívesen vették j tudomásul a hirtelen költözködést, mert hát ők bizony Pápán nagyon jól érezték magu­kat, de hát az üzlet, de főleg a szerződés kötelezettségének engedelmeskedve pakol­gatták ők is a cókmókjukat és készülődtek a búcsúzásra. Búcsúzás! A régi hagyományos szo­káshoz hiven ez a kifejezés ez alkalommal már csak „fogalom" volt. Hideg volt ez, mint az egész évadban az érintkezés. Az igazgatónak a folytonos sirása, nyöszörgése és panaszkodása ugy a közöuségre valamint a társulat tagjaira it szuggerálódott és en­nek tudandó is be, hogy az a szokásos ke­délyes érintkezés, mely a búcsúzás alkal­mával érvényesítésre szokott jutni, hanem is teljesen, de hiányzott. A régi jó idők bucsuestélyei, melyek a Hungária és Grift ettermében játszódtak le, teljesen elmaradtak. Voltak ugyan egyes végjelenetek megtartva, de ezek amolyan hideg felvágott félék voltak és teljes lehan­goltság színezettel bírtak. Ami még bucsuzásszámba vehető volt, az a vasúti állomásnál játszódott le, de ennél a jeleneteknél is hiányzott az úgyne­vezett „Generalsaft". A szokásos érdekes jelenetek is teljesen elmaradtak, jóllehet kisérő alakok voltak szép számban, kik ré­szint mint bejelentett részint mint titkos imádók szerepeltek a társulat egyes női tagjainál. A vonatba való elhelyezésnél voltak ugyan egyes részletes epizódok, melyek a nyilvánosság teljes kizárására szorítkoztak, de ebben is amolyan ,mondva csinált lel­kesedés" volt konstatálható. Bucsucsók. hosszas kézszoritások, ablakon keresztül való csókhintések nem maradtak el, sőt az utolsó pillanatokban ugy a távozók vala­mint a kísérők az Ígéretekben nem voltak smucigok. Az utolsó kasírozott csókhintés után elrobogott a vonat a „viszontlátás reményé­ben". Ez a remény eddig bevált, alig hi­szem hogy a történtek után újra beváljon, mert amint hallom Mezei Béla színigazgató ezzel a stiklijével a szinügyi bizottságnál eljátszta kisded játékát, és alig kívánja őt őszre viszontlátni. Máskülönben mit lehet tudni. Rabbi Akiba szerint: Alles schon dagewesen ! Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város vil­lamos telepén a szakértők egymást vizsgálták felül. Az hirlik, hogy Pápa varos vil­| lamos telepe végleg megtelepedett. Az hirlik, hogy Hegedűs képvi­! selőnk a kivándorlás ügyével foglal­, kőzik. Az hirlik, hogy a polgármester í betegsége után, tegnap kezdte meg | (h) ivatalát. Az hirlik, hogy a villamos ban­ketten a Ganz-gyár mérnökei stráj­I koltak. Az hirlik, hogy a villamos ban­| kett villamos gyorsasággal bevég­ződött. Az hirlik, hogy Pápáról a Mezei­hadak elvonultak. Az hirlik, hogy Pápa városát so­kan pápa szemmel nézik. Az hirlik, hogy a szinügyi bizott­ság Mezeitől véglegesen elbúcsúzott. Az hirlik, hogy Mezei színigaz­1 gató Pápán rövid zárlatot kapott. ! Az hirlik, hogy a villamos ban­| ketten a fogások ellen nem volt ki­logás. Az hirlik, hogy a Sportegylet ma­| jálisáról attyaW&g gondoskodnak. Az hirlik, hogy a villamos ban­ketten a tosztokban pózoltak. Az hirlik, hogy az estéli korzón nem sétálnak hanem csak járnak. (Hát nincs a zsebükben 200 forint ? Szedő.) Az hirlik, hogy a szinügyi bizott­ság Mezei színigazgatót letárgyalta. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztőjét május 1-én nem kell ! felébreszteni. i , . , m •• . — H-ieez:. — Személyi hirek. Esterházy Pál gróf, ki néhány nap előtt érkezett Tatáról, a mai | délelőtti gyorsvonattal Bécsbe utazik, ahol nővére Mari comtesse esküvőjéig, mely f. | hó 9-én lesz megtartva, fog időzni. — Vá­I rossy Tivadar, tankerületi kir. főigazgató a ! hét folyamán az ev. ref. főgimnázium láto­! gatása céljából, városunkban időzött. — Huszárezredünk köréből. Vaszary i Béla százados, Abbáziában töltött négy heti í szabadság ideje után, tegnap visszaérkezett 1 és szolgálattételre jelentkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom