Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-04-17 / 16. szám

szerepben és Várady Margit a kis Annié szerepében. A derültség előidézésében Né­meth és Agotai vetekedtek egymással. Este egy régi, de mindig vonzó nép­színmű „Az árendás zsidó" került szilire szép számú közönség előtt. A címszerepben j Agotay bravúroskodott és jóizli humorával nagy hatást keltett. Várady Margit bájos játékával és kedvesen előadott énekszámaival sok tapsot nyert. Mezeiné diskréten adta az árendás feleségét. Szarvassy elemében volt s dalai gyújtó hatással voltak. Németh Smü­le alakítása több izben megnevetette a közönséget. Az előadás kifogástalan mene­telii volt. Hétfőn „Katalin" operetteben gyönyör­ködött. közönségünk, mely fényesen sikerült előadás valóban több közönséget érdemelt volna. A címszerepben Zoltán Ilonka fensé­ges volt. Kristály tiszta koloratuijával bá­mulatba ejtette a közönséget és a harma­dik felvonás „Szerelem dalát" szűnni nem akaró tapsokkal hunoráltak. Remek toilett­jei általános feltűnést keltettek. Kállay Jo­lán a hadnagy szerepében felülmulta rna­gat ugy énekben valamint játékban. Bájos énekszámaival és minden izében illúziót keltő játékával több izben frenetikus tapso- , kat nyert. Váradi Margit igen csinos és kedves volt Annié szerepében. Németh Já­nos jóizí komikumával derültségben tar­totta a közönséget. A kar és zenekar Ligeti mesteries vezetése alatt kifogástalanul mű­ködött közre és az előadás sikerét nagyban emelték. Kedden premierünk volt. A fővárosban nagy sikert aratott „Tavasz" operett ada­tott elő telt ház előtt. Az est kimagasló alakja Kállay Jolán volt, ki igy az első felvonás tenyeres talpas milimári alakítása- j val, valamint a többi felvonások subrette í tri kjei vei tapsözönnel lett elárasztva. Dalait ] és táncát több izben meg is kellett újráz- j nia. Ugyancsak ezt mondhatjuk Várady Mar- j gitról, ki a báróné szerepében igen csinos | és ötletes volt. Ugy belépő valamint a má- j sodik felvonásban előadott remek és fülbe- j mászó dalát zajos tapsokra megújrázta, i Zoltán Ilona igen kedves volt az ügyvédné j szerepében. Dicsérettel emlékezünk meg j Toronyiról, ki az ügyvéd szerepében igen i ügyes énekes bonvivantnak mutatkozott be. I Remeteről is ezt mondhatjuk, kinek Gál slá- j gerszerepe. Németh Jeromos szerepében ka- j binetalakitást mutatott be és egész estén át j derültséget keltett. Ágotái a báró szerepé- j ben kifogástalan volt, nemkülönben Beczkői j a péncér szerepében. Nagy Mariska komikai i kontúrjai napról napra jobban és jobban kiélesednek. Halasy a vendéglős szerepében kicsi, de hálás szerephez jutott. Az előadás egyike volt az évad legsikerültebbjeinek. A kar és zenekar Ligeti vezetése alatt jobbat nem is produkálhatott volna. Szerdán másodszor „Tavasz" operette ment gyér közönség előtt. Ugy a szereplők valamint az előadásról az előző est fényes sikerét konstatáljuk. Csütörtökön újra premierünk volt „Hei­delbergi diákélet" bemutatásával, sajnos nem valami nagy közönség jelenlétében. Nem a férfi szereplők rovására, mert azok közül mindegyike kitett magáért, de külö­nösen ki kel emelnünk Peterdy Etust, ki a korcsmáros leány szerepében nagy tehetsé­géről tett bizonyságot. Rendkívül bájos meg­jelenése és természetes játéka nagy hatás­sal voltak a közönségre. Peterdy Etusnak nagy jövőt jósolunk szinészpályáján. Szabó kifogástalan alakításban mutatta be a her­ceg szerepét. Halassy a professzor alakítá­sával beigazolta, hogy intelligens rutinirt színész és szerepkörét nemcsak betölti, de egy színtársulatnál vezérhetyre van jogo­sultsága. Agotai a korcsmáros szerepében derültséget keltett. Németh a komornik sze­repében jeleskedett, ugyszinte Szarvasy, ki egy diákot pompásan ábrázolt. Remete a miniszter és Beekói a diákok mindenes sze­repében igen jók voltak. Az előadás kitűnő meneteléről csak dicsérettel emlékezhetünk meg. Pénteken másodszor adták „Heidel­bergi diákélet" színművet majdnem üres ház előtt. Az előző estéről mondott vélemé­nyünket ez alkalommal is fenntartjuk a sze­replőkről és előadásról. Szombaton ez évadban harmadszor ke­rült szinre „Tavasz" operette, melynek le­folyásáról lapunk legközelebbi számában re­ferálunk. KARCZOLÁT a mxTxl-fc Zb_é-b3?ől. A hagyományos szokáshoz híven a vá­rosunkban időző színtársulatról kellene a krónikának szólani, de a nyomott hangulat, mely jelenleg közönségünknek a színi elő­adások iránt kimondhatatlan közönye foly­tán, lépten-nyomon érezhető, ezen szokott megemlékezéseimre is nagy befolyással van­nak. Tudja Isten ! Mintha kifordították volna teljesen közönségünknek a szinpártolási ér­zését. Pedig tudtammal nálunk rendesen veregetik a mellüket amidőn arról van szó, hogy színtársulat érkezik városunkba és büszkén hivatkoznak messze távolban jó hírnévnek örvendő sziniérzésünkről. Ezzel a régi jó hírnévvel ugy látszik nem sokáig fogunk dicsekedhetni,^mert Me­zei most már alaposan reá cáfolt*. Eleinte amúgy Szt. Pál módra akart itt hagyni ben­nünket és be sem akarta mondani a szoká­sos „ultimót" hanem kiadta a jelszót „pak­kolni", de meggondolta a dolgot és a színi évadnak rendes lefolyását az „utolsó elő­adás" jelzésével zárja be. Ez az „utolsó előadás" sokat jelent a mi színházi viszonyainkra. Rendesen az utolsó előadás csak az évad befejezését je­lenti, de ez alkalommal mást is jelent. A tavaszi évadunk rendesen hat hétre terjedt ki, most azonban még három hetet sem bírt ki az igazgató. Nem tudom, hogy ez az „utolsó előadást" az igazgató a szó szoros értelmében veszi, de mindenesetre a jóhir­nevünket sehogysem emeli majd azok előtc, kiknnk még sejtelmük sincs arról, hogy mi­ben állott a mi jóhirnevünk a színészet pár­tolása érdemében. Hogy mit eredményez ez a megrövi­dített sziniévad és mily utóhatása lesz szín­társulatunknak ezen kényszer mozgósítása városunkból, arról jobb lesz a krónikásnak még most hallgatni, de nem kell merész fantázia ahhoz, hogy ezt a helyzetet jóizü humorral fogadhassuk. Nézetem szerint, ha most elviszik hírünket még a délvidékre is — mert hát a társulat Nagy-Kikindára megy — s ott elmondják, hogy mennyire hemzsegnek nálunk meg premiereken is a színházban, ugy alig hiszem, hogy egy egész­séges társulat alig teszi lábát ebbe a bete­ges színházba. A direktor mint hallom nagyrészt a szinügyi bizottságot terheli a mulasztásért. Pedig hát nem egészen van igaza. A fő­hiba a közönségben rejlik. A mi színészetünk doktorai a szinügyi bizottság mindent elkövetett a „színházi jár­vány" erdekében, de ugy látszik a beteg­ség diagnózisát nem tudja helyesen megál­lapítani. Olyan orvosságot irt a betegségie, mely sok pénzbe kerül és ezért a beteg nem csináltatja meg a receptet és bár be­tegségében nem vész el teljesen, de nehe­zen tud ettől megszabadulni. Nem akarok próíéta lenni saját ha­zámban, de már egy izben megállapitottam ezen járványra diagnózisomat és azt hiszem, hogy ezen most bekövetkezett katasztrófa után el íogják fogadni receptemet. Nézetem szerint városunkban el kell altatni legalább is egy sziniidényre az idegeket és az ezál­tal elérendő keserű csalódásoktól felébredve, a közönség kiábrándul a közönyös beteg­ségből, melyben évről-évre jobban és job­ban szenved. Reaktio szüli az aktiot, vagy ha tetszik fordítva is áll a helyzet. Mezei társulata még egy hetet tölt városunkba és igy van alkalmunk legalább az utolsó napokban javulásunkról bizonysá­got adni. A mi betegségünk nem vár krí­zisre, de igenis krízist okoz a színtársulatra, főleg akkor, midőn a társulat minden egyes tagja duzzadó egészségnek örvend és mi tesszük őket beteggé azáltal, hogy kényte­lenek itt hagyni városunkat és délvidékre utazni, holott erre a költségre nekik egyál­talán nem volna szükségük. Mezei színtársulata a délvidékről visz­szajön Komáromba s lehet, hogy szeptem­berig.ha bevesszük az előirt orvosságot ne­künk is megjön színházi egészségünk. Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város vil­lamos telepe már „Ganz" ruhig. Az hirlik, hogy Pápa város .köz­ügyei jelenleg áprilist járnak. Az hirlik, hogy Hegedűs képvi­selőnk utóbbi időben uj mundérba jelentkezett. Az hirlik, hogy a polgármester már lerázta a betegségét. Az hirlik, hogy a rendőrséget mindenféle szolgálatra használják, csak rend-őrségre nem. Az ffiiiik, hogy Pápán a mágnás piknik óta sokan cimkórságban szen­vednek. Az hirlik, hogy a Sportegylet társasvacsoráján csak házas-páratla­nok vettek részt. Az hirlik, hogy Mezei színigaz­gató deficit beteg lett és egészségé­nek helyreállítása végett társulatával együtt délvidékre megy üdülni. Az hirlik, hogy Mezei színigazgató a pápai közönséget oláhoknak nézi. Az hirlik, hogy a darutollas le­gényeknek megtiltani nem lehet, hagy kétszer ne nyíljanak. Az hirlik, hogy az estéli korzón utóbbi időben néhány szerelmes pár rövid zárlatot kapott. Az hirlik, hogy a „Pápai Közlöny" szerkesztője a színtársulatnál jelenleg csak statisztál. -r"-y "P" ] T^""* — Személyi hirek. Koller Sándor me­gyei főjegyző és dr. Vadnay Szilárd megyei főorvos a sorozás időtartamára városunkba érkeztek. — Mészáros Károly városunk pol­gármestere annyira jól érzi magát, hogy legközelebb már átveszi hivatala vezetését. — Visontay Soma orsz. képviselő, rokonai látogatása céljából, tegnap városunkba ér­kezett. — Huszárezredünk köréből. Géczy Kál­mán százados, a csapat kiképzés körül szer­zett érdemei elismeréséül a katonai érdem­éremmel lett legfelsőbb helyről kitüntetve.^— Bareza Zoltán hadnagy Budapestről, ezre­dünkhöz lett áthelyezve. •— Kózán Andor tiszthelyettes hosszas szabadságából vissza­tért ós szolgálattételre jelentkezett. — Villamos müvünk üzemvezetése f. hó 16-tól kezdve házilag lesz kezelve. A mű­szaki átvétel, Iglauer István főmérnök aka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom