Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-04-17 / 16. szám

KÖZÉRDEKŰ FÜGGETLEN HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 30 fillér. Az adótárgyaíásról. Városunkban a EL osztályú kereseti adótárgyalásokra elkészitendö javaslatok kezdetét vették és azon hir van elterjedve, hogy ezen javaslatok adóemelést fognak tartalmazni. Értesüléseink szerint az adóemelésről elterjedt hirek túlzottak. Ilyen eljárásra a veszprémi kir. pénzügyigazgatóságnak, miut a javaslatokat kidolgozó hivatalnak semmiféle utasitása nem lehet. Nem lehet pedig azért, mivel a III. oszt. kereseti adózásra kötelesek iparosok és kereskedők évek óta keservesen panaszkodnak a forgalom hiánya miatt, de egyáltalán köztudomású dolog, hogy minden kereseti forrás pang s igy adóemelésről szó sem lehet. Persze a kivetés rendszere a lehető leggyarlóbb. A vallomási ivek rászorítják az adózót, hogy a kereseti adó megállapításául évi tiszta jövödelmét vallja be. Az üzleti kiadások levonása után fönmaradó összeg képezi-e a tiszta jövedelmet, vagy pedig a mi ebből egyéni LAPTULAJDONOS és KIADÓ : sm&AVssK tss-öTss. és családi szükségleti után fenmarad ? ez nincsen megmagyarázva. Tanácstalanul, a legnagyobb homályba burkoltan maradnak e fölött az adókötelesek, továbbá az államkincstár képviselője meg a kivető bizottság tagjai. Ebből erednek azután ama a kontinensen páratlanul álló nevetséges bevallások, hogy tiszta jövedelem fejében ügyvéd, orvos 400—500 koronát, kereskedő, iparos arányban nagyobb-csekélyebb összeget kénytelen az adózás alapjául feltüntetni, mely összeg szerény megélhetésére sem elegendő, nemhogy a bevallott összeg az ö tiszta jövedelmét képezné, a mit foglalkozása vagy üzlete után évente megszerez. Mert ha sa tiszta jövedelmet szó szerint véve bevallaná, például a 3000 koronát, adója fejében évi 300 koronát vetnének rá. Ez pedig megint nagyon is túllépné az ö kereseti, tehát adózási képességét. Ezen körülményeket figyelembe véve teljes joggal követeljük a következő három évre az adó leszállítását, mivel ezt a súlyos anyagi viszonyok HIRDETESEK es NYILTTEREK felvétetnek a kiadóhivatalban és NOBEL ÁRMIN könyvkereskedésében. elengedhetetlenül követelik. Hisz a megadóztatás alá kerülő osztályok a fogyasztási adóknál amúgy is erősen vannak igénybe véve. Pápa városában az értelmiség keresete csökkent, az ipar és kereskedelem forgalma megdöbbentően alászállott. Jólét és megelégedés itt már csak fogalmak, a szegénység ütött tanyát. Az általános közgazdasági viszonyok rosszabbodása ritka városban érezteti súlyát annyira, mint városunkban, a hol ezenfelül az iparral és kereskedéssel foglalkozók számában megdöbbentő a túltermelés. Az iparos alig jut megrendeléshez, vásári készítményeit kis mérvben képes értékesíteni, a kereskedés terén pedig a szó szoros értelmében oly pangás állott be, aminőre az utolsó huszonöt év alatt alig emlékszünk. A kereskedőnek árui ott hevernek boltjában s a szezon cikkek pedig vevőkre nem találva értékükben a beszerzési áron jóval alul csökkentek. Hitelüket nagyobbára kimerítve nagy részök rettegve várja a mindjobban köTÁRCZA. A meghiúsított leányszöktetés. i. — Kedves Arankám, jól tudod, hogy nekem nincs kifogásom szerelmed ellen, ha olyan férfiút szeretnél, ki méltó volna arra, hogy férjeddé legyén. Szíves örömest fogadnék ilyet vömnek, s ősi családunk fészkét szívesen odaadnám neki. De te, ugy veszem észre, oly embert ajándékoztál meg szerelmeddel, ki azt meg nem érdemli. Giovanni becstelen ember, s kérlek, leányom, feledd el őt! Nagyon boldogtalan leszesz, s atyádnak bánatot, szomorúságot fogsz okozni, s korba sirba döntőd. Aranka bámulva, ijedten és aggódva pillantott atyjára. Még igy sohasem beszélt. — De kedves atyám, mondá akadozva és fülig elpirulva, Cagliostro Giovanni herceg tökéletes finom gavallér és . . . — Iparlovag, és semmi egyéb, — szakitá félbe az öreg gróf, — kártyás, s hazáját botrányos magaviselete miatt kellett elhagynia. Aranka elsápadt. — Utána tudakozódtam, — folytatá a gróf s pedig a te érdekedben, leányom. —• Giovanninak nagy esze van és szép ember, de hiányzik nála a becsület, ami főleg egy gavallérnak legelső tulajdonsága. Mikor ideérkezett, titkos klubot alapított, hol a hazárdjátékot űzik titokban. Ott van a bankja és aljas módon fosztja ki az embereket, mert kitűnően ért az ilyen „mesteri" fogásokhoz. Már pedig a hamis kártyás előttem a legbecstelenebb lény. Aranka szép arczát zsebkendőjébe rejtette. Aztán felugrott és atyja nyakába borult. Sötét szemében könyek csillogtak. — Atyám, kedves atyám, suttogta, ez mind lehetetlen, hisz ez borzasztó, miket nekem mondtál ! Istenem, pedig oly nagyon szeretem őt! Te nagyon sötét színben látsz mindent, atyám ! A gróf megijedt, mikor látta, hogy leánya minő mély, s forró szerelmet táplál az olasz iránt. — Vájjon ennek a kalandornak valóban sikerülni fog a terve és leányom boldogságát meg fogja semmisíteni ? — kérdé magában. — Sohasem, majd éber szemmel őrködöm ! Aztán elérzékenyülten fordult Arankához : — Leányom, amit neked mondtam, azt be tudom bizonyítani ! Tépd ki szivedből e balga szerelmet! Ha fáj is a szived, az idő meg fogja gyógyítani. Ne menj vesztedbe, meg fogod bánni keservesen, s később nem lesz senki, aki vigasztaljon önokozta boldogtalan perczeidben. Ezzel Arankát homlokon csókolta és elhagyta a szobát. A fiatal leány pedig sírva vonult vissza boudoirjába. II. Örkény József gróf egyike volt a leggazdagabb vasmegyei mágnásoknak s birtokán lévő magános kastélyában éldegélt nyugodtan. Családjaból csak legifjabb leánya Aranka maradt életben, ki megosztotta atyjával a magányt. Aranka négy nyelvet beszólt, pedig alig lépett tizennyolezat évébe, azonkívül királynői szépség volt. Atyja csendes kastélyában bizony kevés emberrel beszélhetett, s igy ifjúi elfogultságát és természetességét megőrizte. Nem hasonlított a nagyvilági hölgyekhez, mint a legtöbb grófkisasszony. Az apa, hogy leányának ez egyhangú éleiét felvidítsa, elhatározta, hogy a nyár elejét Nizzában töltik el. El is vitte leányát, hogy a nagyvilágból lásson egy darabkát és ezzel neki örömet szerezzen. A leány ragyogó szépsége általános feltűnést keltett a fürdőhelyen. Egyszerű, természetes és szerény modora még nagyobb bájt kölcsönzött lényének, sőt Inikor megtudták, hogy Arauka a dúsgazdag magyar mágnás Örkényi gróf egyetlen leánya, az udvarlók egész serege vette körül, s mind ott hevertek lábai előtt mintegy felajánlva magukat, hogy a szép Aranka válaszszon közlilök magának férjet. Aranka az ünnepélyek és bálok király-