Pápai Közlöny – XIV. évfolyam – 1904.

1904-04-10 / 15. szám

tartotta a közönséget. Kállcty Jolán tűzről pattant Finum Rózsi volt és dalaival sok tapsot nyert. Halassy, Szabó és Kürthy Margit kifogástalan játékukkal emelték a darab sikerét. Este az örök szép zenéjü „Madarász" operette szép számú közönség előtt került előadásra. A címszerepet Szarvassy játszta, ki ez alkalommal felülmulta magát ugy énekében mint játékában. Valósággal gyönyörködtünk remek bariton hangjában. Ez alkalommal a társulat koloratur énekesnője N. Zoltán Ilona mutatkozott be a fejedelem nő szerepében. Kellemesen csengő hang biztos tudással sszép megjelenés jellemezték játékát. Hangja főleg a magas registerekben nagy kiterjedésű és nagy hatást keltő. A közönség rendkívüli rokonszenvesen fogadta társulatunk koloratur primadonnáját és énekszámait zajos tapsokkal jutalmazta. A társulat újonnan szerződött tenoristája Toronyi Gyula is ez alkalommal mutatkozott be Szaniszló szerepében, kiről szinte csak a legnagyobb elösmerés hangján emlékezhetünk meg. Kellemes és esengő tenorral rendelkezik és ezen szerepkörben bizonyos já'ék rutin elsajátítása után nagy jövőt jósolunk neki. N. Várady Margit kiről talán első sorban kellett volna megemlekeznünk rendkívül sikkes és hercig Postás Milka volt. Határozottan állítjuk, hogy közönségünk ezen kedvencénél ugy ének valamint játék tekintetében nagy haladás és előmenetel tapasztalható. Németh János Csörsz szerepében diskrét komikumával hatott. A két professzor Ágotái és Beczkói jóízű mókáikkal derültséget keltettek. Az énekkar főleg a finalékban remekelt, melyet nagyrészt Szenger karmester vezetésének kell betudnunk. Kedden, drámai újdonság Ruttkai György „Sötétség" című komoly és nemes tendenciájú színműve keltett, a végtelenül fogyatékos rendezés az előadásbeli hézagok Halasi és Remete ingadozó játéka és a tomboló sugó dacára igazi hatást. A darab az ellen a külön becsületkódex ellen harcol, a melyet a militarismus kötelezőnek ismer és a mely a polgári bíróság felmentő ítélete dacára is clisqualiíicál. Igen hatásos drámai gondolat ez és a szerző a finom tollú dramaturg egy megkapó szép történet keretében mondja el a gyújtó, néhol szinte forradalmi tiradiát a külön törvényről, a mely a hadsereget tépi és a polgár embert gyalázatba, sárba taszítja. Az egész előadásnak csak Kürthi Margit forró tüzes diktioja és Peterdi Etus kellemes csicsergése adott fényt és tartalmat. — Kürthi Margit teljesen belenőtt a heróniai szerepkörbe, öntudatos biztossága, hangjának tömör drámai ereje, fanatikus szorgalma és az a végtelen szolgai hűség a melylyel a szerep minden intentióját respektálja és kifejezi, minden elismerést, minden magasztalást megérdemel. A mi taps felhangzott az neki szólott, ha könnyezett valaki az ő igazi drámaisága csalt a szemekbe könnyeket, mert a Vak asszony Jászai Mari nagy alakja, a mi színhazunkban nem kelthetett hatást. Mezeiné a vakság pathológiáját elég ügyesen mutatta be, de szinte gyermekes, automata naivsággal beszélt, pedig ebben az alakban erő van a sejtéseknek ereje bizonyos, mely a szivekbe és gondolatokba látó suggestiv hatalom, a melytől megrendülnek azok a kiknek szemük belelát a fénybe és az örvénybe. Mezeiné passiv alakot teremtett belőle, egy folyton siró jó asszonyt, pedig ez az alak több annál. Azt hisszük ezúttal sokkal jobb szolgálatot teszünk, ha több nevet nem emiitünk és csupán csak ily értékes magyar alkotás reputátiója érdekében kérjük az episodistákat, hogy több biztonságot kissé igazabb lelkesedést vigyenek bele creátiójukba és különösen mondjuk ezt Szabó Ferencnek, kinek gyönyörű tere volt a brillirozásra és nem mutatott semmit. Halassy kitűnő organumal rendelkezik erre a szerepre, de nagyon is igénybe vette a súgót s ez a hatás rovására ment. Németh János és Ágotáit ez éi (lemben nem éri szemrehányás. Szerdán másodszor került színre „A sötétség" teljesen üres ház előtt. Hogy miért? azt szükségtelen talán mondanunk. Az igazgató nagyon jól tudhatja már, hogy Pápán színművet, legyen az premiere is két estén egymásután előadni nem ajánlatos. A mi az előadást illeti arról csak azt emiitjük, hogy határozottan precízebb lefolyású volt, mint a premiere. A szereplők szerep tudásban, s játékban biztosabbak voltak. Kürthy ez alkalommal is bravúroskodott és nyílt jelenetekben is nagy hatást ért el. Halasy játéka nem is hasonlítható volt össze az előző estével, ugy szinte Szabó is sokkal biztosabb volt szerepében. Csütörtökön „A vándorlegény" lépett a színre, a bécsi operett zene egyik népszerű és divatos terméke, a mely azonban azt hisszük, nem lesz oly hosszuéletü mint a „Drótostót". A szövege túlságosan Ízetlen a pártiturában, legfeljebb két-három szám válhatik népszerűvé és nincs is benne terrenum táncproductióra a mi a modern izlés szempontjából szörnyű nagy hiba. Az előadás elég sikerült volt. Remete hangja a Straubinger szerepében csak igen ritkán distonált, de nem láttunk excellens részletet az alakításában, ámde készséggel elismerjük, hogy megbirkózott a szereppel és hozott ki pár értékes accentust, különösen a csókról szóló szépen előadott chansonért minden dicséretet megérdemel. H.Z Oculi szerepében csillogtatta Kállay Jolán minden igazi tulajdonságát, első sorban szépsége és a megjelenésen elömlő charme az a mi tapsvihart provocál valahányszor a színpadra lép, másodszor gondos, kifejező játéka és énekbeli biztossága az a mely őt méltán teszi a társulat starjává, Váradi Margit színtelen szerepébe szint hozott és Toronyi a fejedelem szerepében nagy musicalitásról s Kalmár niveauját meghaladó énektudásról tett tanúságot. Tenoristánk tehát van még pedig eleg erős és Ízléses, akire feltétlenül bízni lehet nagy szerepeket is, Szarvasy és Szölce Gizella a komédiás pár szerepében igen jók voltak. A zenekar szépen működött és a rendezés kifogástalan volt. A nézőtér csaknem egészen megtelt. Pénteken reprize gyanánt „A vándorlegény" került előadásra gyér számú közönség előtt. Az előadásrií csakis a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg. A széreplők mindegyike az előző est sikeben osztozkodtak, sőt talán fokozódott mértékben. Szombaton ,,A vasgyáros" színmű adatott elő, mely alkalommal Claire szerepébeu Sz. Hervay Erzsi lépett fel szerződtetés céljából. Az előadásról jövő számunkban referálunk. KARCZOLAT a ircL-u-l-b Zb-étorőXFurcsa világot élünk ! Ki hitte volna, hogy ezzel a jelszóval kezdjük meg a heti krónikát, akkor amidőn városunkban egy színtársulat időz. Pedig sajnos igy van. Eddig még csak biztam a bohémiában, de ugy látszik már ebben is csalatkoznom kell. Szóval már a bohémia elv is kezd tótagast állani és magtagadja magát oly formában, aminőben még a legmerészebb fantáziával rendelkező krónikás sem képes véleményt alkotni. Színtársulat van városunkban és jóformán azt sem tudjuk, hogy vannak. Mesés állapot. Ha más valaki mondaná ezt, ugy ezt csupán blazirtságának tudnám be, de tényleg meggyőződésem alapján kénytelen vagyok konstatálni, hogy a helyzetet nálunk ekkép lehet jelenleg jellemezni. Hogy mi okozza ezt a változást valóban nem tudom magamnak megmagyarázni. Nem a színtársulat rovásának tudom be ezt a helyzetet, mert a szinész inkább meghal, de a bohém vérét nem tagadja meg és in| kább a közönség körében kell a hibát keresnem. Ha nem ösmerném közönségünket ugy mint jó magamat, ugy talán elhitetnék velem, hogy kihaló félben van nálunk a bohémia, de igy ezen feltevés ellen határozottan állást kell foglalnom és a baj kutforrását a nálunk beteges vállalkozási szellemmel kell összefüggésbe hoznom. Értsük meg egymást. Nincs kellő kapcsalkodzás színtársulat és közönség között. Még a színházlátogató közönség sem az, ami volt ezelőtt. Amolyan fázós természetű lett utóbbi időben a közönségünk s ez a hidegség természetszerűleg suggerálólag hat még azokra is, kik rendes körülmények között alig várják, hogy a bohém kollegák megérkezzenek ós a bohémiának a hagyományos szokáshoz híven szabad folyást engedjenek. Pedig biztos értesüléseim vannak, hogy színtársulatunk tagjai között viharedzett bohém vérű alakok vannak, kik alig várják, j hogy a kapcsalkódzás kezdetét vegye és • hogy ezen kapcsalkódzás minél előbb megtörténjék csakis a régi gárda mozgósításától függ. Kellő tájékozásul azoknak, kikben a bohémvér csak szunyád és nem aludt végkép el, tudtul adom, hogy a színtársulat tagjainak nagyrésze már mozgósítva és a régi gyülhelyeken van koncentrálva. Azt hiszem felesleges talán felemlítenem, hogy ezen gyülhelyek alatt a Griff és a Hungária szállodák éttermeit értem. Azt is elárulom, hogy vannak a színtársulatnak még számos tagjai, kik még várakozási álláspontra helyezkedtek ez érdemben és várják a bohém gárda kibontakozását és a kapcsalkodzást a kellő időre helyezték kilátásba. Tehát anyag van, csak legyen aki feldolgozza, jobban mondva vannak még bohémvérüek, csak legyenek maccenások, kik i dolgozzanak „az üzlet érdekében". Erről az I üzlet érdekről jut eszembe, hogy „noch ist Polen, nicht verloren". Nálunk bohémverüeknél az a jelszó, hogy az üzlet érdekében 1 mindent meg kell tenni és ez reményt nyújt arra, hogy a sziniévadban a bohémia még sok anyagot fog szolgáltatni a krónika részére. Árgus szemekkel várom tehát a kibonj takozást és a kapcsalkodzást. mely sokáig . nem várathat magára. Friczi. Az hírlik . . . Az hírlik, hogy Pápa város villamos telepe nemsokára tényleges szolgálatba lép. Az hirlik, hogy Pápa városának egy villamos rmajor"-ja és egy város-majorja van. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk az 0. M. K. E. értekezletén jól kivágta a rezet. Az hirlik, hogy a polgármester egészségének végleges helyreállitásd végett, nemsokára átveszi a köziigvek vezetését. Az hirük, hogy Pápán a rendőrséget ritkán háborgatják. Az hirlik, hogy a Griff teremben egy kellemes vallású piknik lett megtartva. Az hirlik, hogy a „Sötétség" második előadása alkalmával kevés látni való volt a nézőtéren.