Pápai Közlöny – XIII. évfolyam – 1903.

1903-02-22 / 8. szám

csillogó kostümök, a fiatal arcz rózsái virulnak, a szemek fénye édesen mámoritóan ragyog és a természet kincsei többet birnak nyújtani mint a „Yort" raffineriája. De meg hát az egyszerűség dacára annyi izlés és stilus volt a bájos leányrendezők jelmezeiben, hegy a szövetek szinpompája igazi költészetet árasztott a mely költészetnek hangulata ezen egész báli éjszakán átlengett bennünket és a melynek egyike jelentékeny oka, a kedvességnek és a tapintatnak azon lebilincselő ereje volt, melylyel „az édes leányok" rendezői szerepüket betöltötték. Nem zavarta meg az est hangulatát semmi, a teremben hullámzó frakkos férfi sereg boldogan tolongott a pár aranypaszomántos attila mellett, egyformán sugároztak mindenki felé a delejes leány szemek. Meg az asszonyok ! Sajátos, szinte stílszerű véletlen folytán szépségük önkritikája fekete kostümöt adott reájuk. Feketében jelent meg ennek az újságnak collegánéja, feketében a Gramophon tündére, a leghercigebb jukker asszony, a győri Vénus, a pápai bálok ezen édes aquisítiója, csak a Sport egylet egyik védaszL'zonya pompázott hamvas tiszta fehérben. ' A leányjelmezek egytől-egyik. finom és érdekesek voltak, szépek, a matrózok regáttisták és evezősök, a halászleányok és minden trainer szerződtette volna a mi jokénkat, stílszerű volt a parforce és fóka vadász és a jégkirálynő. Az est számtalan édes episódja közül felemlítendő a bájos Herma Edith és Lóna Edith „kettős", melyet igazi balett leánygráeziával lejtettek el. A férfiakról is valamit. Tőlük telhető buzgalomal verejtéket nem ismerő fáradhatatlan kitartással törlesztették a jogosan el várható revanehe első részletet. Táncoltak talpszakadásig. F n A műit hétről. Lezajlott a nagy esemény a Griff teremben, mely heteken át foglalkoztatta a Sportleányok rendezőbizottságát és érdeklődést keltett mindazon körökben, melyek nagy reményeket kötöttek ezen estély fényes sikeréhez. Főleg kijutott ezen érdeklődés a menyecskék azon részénél, kik ezen estély által a „konkurencia" jellegét vélték feltalálni, azon estéllyel szemben, melyet ,,Menyecske bál" elmen rendeztek. A kiváncsisság már magában véve csiklandós természetű, hát még akkor midőn az a menyecskéknél nyilvánul meg és még hozzátevőleg arról van szó, hogy versenyre készülnek a leányok és menyecskék egymás ellen. Az ilyen természetű jelenség uralkodott ezen alkalommal és ennek a helyzetnek volt betudandó azon lázas tevékenység, melyet a Sport leányok kifejtettek estélyük érdekében és viszont azon kíváncsiság, mellyel az érdekelt menyecskék az estély lefolyását várták. Dicséretükre legyen mondva a leányoknak, minden lehetőt elkövettek fölényük megtartására. A modern kor minden mulatság vívmányait szellőztették és tárgyalták egymás közölt a célból, hogy ezeket ezen estélyen érvényesítsék. Gavallérok voltak a kiadásokban és fényűzésben csak azért, hogy a hozzájuk fűzött reményeket megvalósítsák. Zenét tulfizették, a termet pazar díszítéssel és tündéri fénnyel ellátták, kosztümjeikét eddig nem látott minták után rendelték, sőt még a táncrendben a ,.hölgy válasz" ingerével is kedveskedtek. Ezek voltak az előzményei az estélynek és igy nem is volt csoda, ha az estély fényes sikerét minden körben előre megjósolták. A jóslat tényleg bevált, de csak egyoldalúkig, ,mely azonban az estélynek fényét és kedélyességét a legkevésbbé sem érintette. Ezen egyoldalúság korunk egyik dívó kinövésére a ,,materalismus"-ra vonatkozhatik, amennyiben „tiszta jövedelmet" nem mutathattak ki. Ezt is gavalléroságuknak tudhatják be, mert a meghívókban a szokásos „felülfizetések köszönettel fogadtatnak stb." nem volt jelezve és igy számosan voltak, — amiről magam is meggyőződést szereztem — a noblesse obiige elvénél fogva nem mertek felülfizetni, amit esetleg a leányok rendezősége sértésnek vehetett volna. Más oldalról, jobban mondva erkölcsi siker tekintetében büszkék lehetnek a leányok tevékenységük eredményére. Elité volt minden tekintetben s mindazok, kik résztvettek ezen estélyen a „kellemes" szóhoz fűződő minden kedves jelzőjét csatolták ezen est emlékéhez. Már magában véve a nyolez rendező (a kilencedik betegség nvatt a karzatról nézte) sportkosztümje látványosság számba ment. Mindegyike kitett magáért. A kiváló sport minden vállfaja volt képviselve. Ott láttuk a parforce és fóka vadászt, a regatta sportot két alakban, amit megkülönböztetés végeit „evezős és regatta sport" címmel illették. Ott láttuk a jokey, a halász, a matróz és végül a leányok által az idén erősen favorizált jég-sportot. Hogy ki tetszett legjobban '? Arra igazán nehéz feleletet adni. A vélemények különbözők voltak, de végeredménykép ki lett mondva, hogy mind hercig volt. Ilyen alkalommal mindenkinek meg van a maga gusztusa. Némelyik a termetre, némelyek a kosztümre, némelyek az arccsinosságra állapították meg véleményüket. Nekem is volna erre nézve véleményem, de be fogják látni, hogy mindenkinek van ehhez jussa, csak a nyilvánosságnak nem. Ott az estélyen meg mertem mondani szükebbb körben, de ezen a helyen hanem is veszélyes de legalább is illetlenség vádja érhetne, amit nem kockázhatok akkor, midőn a hölgyek Achilles sarkáról van szó. Minden jót és szépet elmondhat a krónikás ily alkalommal, de hogy az egyik szebb volt mint a másik, arra alig vállalkozna e helyen, főleg pedig jelenleg Pápán ahol ez érdemben erős a konkurencia. Krónikási tisztemből kifolyólag annyit azonban megengedhetek magamnak, liogy a regatta sport két képviselőjének rendezői működését megdicsérhessem. Ezt is azért merészlem igy megnevezni, mert köztudomású, hogy bár nyolcan voltak a versenyre nevezve, de tényleg ezek ketten vezették az ügyeket és intézték a gavalléros kiadásokat. A közönség, mely az estélyen részt vett az ügyekkel, jobban mondva a rendezéssel nemcsak hogy meg volt elégedve, de bámulatot keltett, hogy hölgyekben ily vállalkozási szellem uralkodhatik és az erkölcsi kivitelben ily fényes eredményt mutathattak fel, ami a rendezőség többi tagjait illeti, azok esetleg a gavalléros kiadások miatt vonják felelősségre — ha akarják — a regattistákat, azért, hogy - tiszta jövedelmet nem tudtak kimutatni. Az estély jellegének többi része kevés kivétellel a régi sablonszerüségben mozgott. Tánccal kezdték mégpedig vigan szünóráig. Szünórákor kedélyes — ez alkalommal különösen kedélyes — társalgással. Szünóra után szűnni nem akaró suppé csárdás, melyet a már emiitett „hölgyválasz" követett és végül egy seccessios négyes, melyen a figurák rákmódra lettek rendezve és csárdással befejezték öt órakor reggel. Szív dolgában semmi ujat nem tapasztaltam. Voltak ugyan egyesek, kikre esetleg reá lehetne olvasni, de nem merek még ez érdemben nyilatkozni, mert ezen az estélyen még teljesen „nem érett meg a gyümölcs". Hallom, hogy a fiatalság és ezt jogosan elvárhatjuk tőlük, egy revanehe estélylyel akarják viszonozni a menyecskéket és leányokat, akkor talán majd „megérik a gyümölcs" és biztosabb lesz a reá olvasás. Akkor is elég jókor lesz ! Friczi. Az hirlik . . . Az hirlik, hogy Pápa város villamos világítása még a „sötét" jövő kérdése. Az hirlik, hogy Pápa város villamos telepét a szakértelem szakítja meg. Az hirlik, hogy Pápa városában létezik egy várkert, egy tókert most már van egy Schuc-kert is. Az hirlik, hogy Fenyvessy főispánt jelenleg nemcsak a családja, hanem az egészség is környezi. Az hirlik, hogy Hegedűs képviselőnk a mandátumát ki akarja szolgálni. Az hírlik, hogy a polgármesternek naponta ujabb és ujabb villamossági kúrát keli tanulmányozni. Az hirlik, hogy a villamosságban utazott bizottság a Ganz-ot meglátogatta de a Társát nem. Az hirlik, hogy rendőrségünknek fizetését ígéretekkel emelték. Az hirlik, hogy a Leány estélyen történt felülfizetéseket hirlapilag nem nyugtázták, de azért köszönettel fogadták. Az hirlik, hogy a Leányok estétélyén több szerelem még nem érett meg: Az hirlik, hogy a Leányok estélyére a fiatal emberek nem merik a iekontrát bemondani. (Mert nincs „vannak". Szedő.) Az hirlik, hogy a Petőfi asztaltársaság estélyén két kisasszony ugy osztogatta a kosarakat, mintha a ha las kosarak mellett állottak volna. Az hirlik, hogy á Sportegyesület mai közgyűlésén a menyecskék készülnek erősen dolgozni. Az hirlik, hogy a Főutczai korzón minden este szűkebb családi műsor van megállapítva. Az hirlik, hogy egy k-celli házaspár köröm és szájfájás miatt Pápán tartotta meg lakodalmát. Az hirlik, hogy A.-Tevelen kidobolták, hogy az emberek nappal csak kolomppal vagy lámpával járhatnak az utcán. Az hirlik, hogy Pápán idözö dal és zenetársulatok a nadrággombok értékét megtanulták ösmerni. Az hirlik, hogy a Pápai Közlöny szerkesztője csak az éjjeli közgyűléseket szereti. »U JmI életem — Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 26-án —- csütörtökön délután 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. Megemlékezés Pápa város jóltevőiröl. 2. Jelentós a gyám és alapítványi értékek elhelyezése érdemében.